Szívfonál - Varga Richárd lemezbemutatója a Berzsenyi Dániel Könyvtárban (videókkal)
Képgaléria megtekintése2014.11.20. - 16:45 | Büki László 'Harlequin'
Varga Ricsi modern dalnok. A tengerentúlon valószínű azt mondanák rá: storyteller. Mint mondjuk Dylan vagy Cohen. Nekünk ő az, aki irodalmi értékűre emeli a slam poetryt híres magyar költők verseinek parafrázisaival, és ő az, aki szívfonálon húzott érzéseit kicsíptetőzi a figyelem szárítókötelére... November 19-én 101 címet viselő albumának bemutatóját tartotta a Berzsenyi Dániel Könyvtárban.
Mindig csodáltam azokat az előadókat, akiknek közvetlensége, természetessége szinte plusz adalékként, élményként társul az előadáshoz. Ha úgy tetszik, a művész ezen tulajdonsága az "előzenekara". Semmi manír, semmi allűr - csak a puritán természetesség önmagában hatni képes ereje.
Egyszálhangszerrel közönség elé állni talán a legnagyobb kihívás. Főként csillogást, füstöt, látványelemeket nélkülözve, s főként abban a korban, amiben minden a külsőségekről szól. A belsőt megérinteni, felragyogtatni benne a fényt - semmi mással, csak mi előadóként sajátunk, azzal: hanggal, hangszerrel, líraisággal, humorral, intellektussal: ez az igazán nehéz.
Nincs színpadi hangulatvilágítás, minden fénycső lumen-maximumon, kiemelve bőrhibát, grimaszt, félrerebbenő pillantást. A szem kontaktusa megkerülhetetlen. Sem a közönség, sem az előadó nem tud "menekülni" a másik elől. Minden rezdülés arcra írva, minden érzés szemre égve. Így kiállni szálgitárral és utaztatni a figyelmet "kerttől a műteremig", versátirattól a személyes emlékek legtitkosabb kis rekeszéig, kintről a bentig, miközben mindenki a "bent részese" lesz önnön élményén keresztül - ez a művészet. Magamból adni a lényegit, mi mindenkit átlényegít.
Az est házigazdája, Boros Ferenc (b) beszélgetett a dalszerzővel a lemezről, a dalok születéséről, inspirációkról
Varga Ricsi modern dalnok. A tengerentúlon valószínű azt mondanák rá: storyteller. Mint mondjuk Dylan vagy Cohen. Nekünk ő az, aki irodalmi értékűre emeli a slam poetryt híres magyar költők verseinek parafrázisaival, és ő az, aki szívfonálon húzott érzéseit, szálgitár dallamára felfűzött verseit kicsíptetőzi figyelmünk szárítókötelére...
Egy héttel ezelőtt azt írtuk a beharangozóban, hogy "a végén kicsit sem lesz meglepő, ha úgy érezzük: visszaidézni az átélhetőt szinte szentségtörés, mert leírhatatlan lesz az ezernyi együttélt pillanat katarzisa." Nem tévedtünk; a legtöbbet kaptuk, mi művésztől kapható: buroktalanított önmagát, avagy sz(l)emtelen hasonlattal élve: Richárdból az "ich"-et.
A könyvtárnak és a házigazda Boros Ferencnek köszönjük, hogy értő és érzékeny mentora olyan eseményeknek, amik visszaadják és táplálják azt a reményt, hogy értékválságos világunkban a külcsín ellenében a művészi önkifejezés őszinteségét a szavak súlya és a dalok ereje éppúgy képviseli, mint a lélegzetvételnyi szünet vagy a belső mosoly csendje.
A most megjelent lemezt hamarosan külön írásban véleményezzük! Addig is álljon itt három videó az estről:
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1888 szavazat
Új hozzászólás