Hihetetlen történet 14 jelenetben - Ilja próféta

2008.09.10. - 19:18 | vaskarika.hu

Hihetetlen történet 14 jelenetben - Ilja próféta

Helyszín: MMIK

Dátum: 2008.09.20.

„Lucifer gyün motoron! Segítségért kiáltunk, oszt nem lesz segítség. Ilja próféta embereket gyógyít, halottakat támaszt, jövendöl, akár Jézus Krisztus!" A Ferrum Színházi Társulás premierje szeptember 20-án 19 órakor lesz látható az MMIK színháztermében.

Az előadás időpontja: 2008. szeptember 20. (szombat) 19 óra
Az előadás helye: MMIK színházterem (9700 Szombathely, Ady tér 5.)
Belépődíjak: felnőtt 1.200.- Ft | diák, nyugdíjas: 700.-Ft
(20 fős létszám feletti, szervezett diákcsoportoknak az előzetes megállapodás szerint kedvezményt biztosítanak)

Tadeusz Słobodzianek: ILJA PRÓFÉTA - hihetetlen történet 14 jelenetben

Fordította: Pászt Patrícia

Bemutatja a Csokonai-díjas FERRUM SZÍNHÁZI TÁRSULÁS

ILJA, próféta, később Jézus Krisztus ... BAKUCZ ANDRÁS
OLGA, bűnös, később szent asszony ... TÓTH TÍMEA
ZOFIA, szent, később bűnös asszony ... TÖRÖK ZSÓFIA
VERA, szent, később bűnös asszony ... CSILLAG TÍMEA
NAGYEZSDA, szent, később bűnös asszony ... TÓTH CSILLA
ROTHSCHILD, białystoki kereskedő ... KAPOSI JÓZSEF
ELSŐ, mindenütt az első ... BARASITS ÁRPÁD
MÁSODIK, később római katona ... MAGDICS MIKLÓS
HARMADIK, később Júdás ... MESKÓ KRISZTIÁN
NEGYEDIK, később Pilátus ... SÖVÉNY LÁSZLÓ
ÖTÖDIK, később Heródes ... HORVÁTH ZOLTÁN
ASSZONY, később Pilátus felesége ... NÉMETH GABRIELLA
FEHÉRNÉP, később Szent Veronika ... MÁRCZI RENÁTA
VAK, az előző apja ... MERKLIN FERENC mv.
PIÁS ... PINTÉR VIKTÓRIA
IKONOSZTÁZ ... AMBRÓZAI ZSUZSANNA

RENDEZŐ: LENGYEL FERENC mv. (Jászai-díjas)

díszlet: BAKUCZ ANDRÁS

jelmez: KOLLÁR ZSUZSANNA mv. és TÓTH CECÍLIA mv.

technikai munkatárs: TRIFUSZ ÁDÁM

művészeti vezető: TÖRÖK GÁBOR

„Lucifer gyün motoron! Segítségért kiáltunk, oszt nem lesz segítség. Ilja próféta embereket gyógyít, halottakat támaszt, jövendöl, akár Jézus Krisztus! Mi van, kecskebak, nem tetszik? Követ a nyakába, oszt vízbe vele! Ha Ű valóban Ű, Próféta és az Isten Egyszülött Fia, mér van az, hogy annyi rossz, nyomorúság és sírás van környös-körül? Mér jó a világon a gazdagoknak? Mér köll a szegénynek egérlevest főzni? Mér nem tisztelik az ifjakat a vének? Mér nincs valóba igazság? A pópák mér csak isznak meg tosznak? Mér hónak meg a gyerekek? Mér festik magokat az asszonyok? Mér lett a világ olyan szar, hogy se élni se halni benne nem lehet? Ha Ű valóban Ű, Ilja próféta, az Isten egyszülött Fia, és közeleg a világ vége, meg a Végítélet, hogy valóban igazság legyen, nem keresztet köll szentelni őnála... Másképp nem lesz megváltás. Az emberek majd megemlékeznek mirólunk." /szövegrészlet a darabból/

***

Az Európa Kiadó 35 év elteltével, 2003-ban másodszor adott ki hézagpótló jelentőségű kortárs lengyel drámaválogatást. A kötet címadó darabja "véletlenül" Słobodzianek Ilja prófétája. Wyspiański, Gombrowicz, Witkiewicz, Różewicz, és persze Mrożek a lengyelek leghíresebb drámaírói. Az '55-ös születésű Tadeusz Słobodzianek egyenrangú folytatója e nagy szerzők munkásságának, miközben részben megtartja a lengyel dráma hagyományait (akasztófahumor), részben saját stílusával gazdagítja. A szerző az ún. "ifjú brutálisak" nemzedékéhez sorolható. Eddigi életpályája igen viszontagságos: a hívő arisztokrata család '56 után tért vissza szibériai száműzetéséből hazájába. A híres Jagelló Egyetemen '79-ben filológiából szerez diplomát, de már a diploma átvétele előtt álnéven színházi kritikákat ír jelentős lengyel folyóiratokban. 1980-ban írja első darabját: A szamár és a koldus c. gyermekjátékot. Egyértelmű, hogy az ezredfordulós években ő a legjelentősebb lengyel drámaíró. Fontosabb színpadi művei: Csapda (1980), Miklós cár (1985), Borsógörgető (1990), Ilja próféta (1992), Merlin (1992), A poloska álma (1997).

***

Słobodzianek legjobb lengyel drámája megtörtént eseményeket dolgoz fel. Az Ilja próféta egy zűrzavaros korszaknak, összekeveredett értékeknek és megzavarodott világnézeteknek a torzképe; az egyetemes elhülyülés és primitivitás tablója. A biblikus rituálét testszagúvá teszi, a profánt felszenteli. Az egyik legnevesebb magyar színikritikus szerint az Ilja próféta hitbuzgalmi kópékról szól, továbbá balhiedelmekről, nyájszellemről és a tömegek manipulálhatóságáról. Słobodzianek és a Ferrum néhol direktebb, máshol rejtettebb módon teszi csúfondárossá az emberi butaságot, gonoszságot és a hittel való üzleti praktikákat. A darab és a Ferrum-előadás stílusa groteszk, de a társulat a fogódzók nélkül maradt közösség hiányát rezignált fájdalommal ábrázolja. Az 1992-es megjelenése után a korabeli lengyel és egyetemes színházi kritika is felsőfokon írt a darabról. Dicsérték Pászt Patrícia kitűnő fordítását is. Tudomásunk szerint eddig két magyar hivatásos társulat tűzte műsorára Słobodzianek groteszk misztériumjátékát: a budapesti Bárka Színház, és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Reméljük, hogy a státusát tekintve amatőr Ferrum Színházi Társulás sem okoz csalódást előadásával.

Új hozzászólás