A munka a 2550 kilométeres útvonal felmérésével indult - mondta el Széki Gabriella, a Magyar Természetjáró Szövetség kommunikációs szakembere, aki hozzátette - az országos fejlesztéseket, amelyek több mint 210 helyszínt és több száz kilométernyi turistautat érintettek, 21 konzorciumi partner segítségével valósítják meg. A konkrét feladatokat ismertetve Széki Gabriella elmondta: a 2,7 milliárd forintos támogatás révén megtisztították a benőtt növényzettől a gyalogos utakat, helyreállították a forrásokat, felújították az úton található kilátókat és pihenőhelyeket, kerékpáros nyomvonalat jelöltek ki. Újrafestették a nyomvonalról tájékoztató kék jelzéseket, és egységes információs táblákat helyeznek ki. Felújítják a pecsételőhelyeket, melyek az Országos Kékkör jelvényszerző túramozgalmának ellenőrzőpontjain találhatóak. Több helyen modern turistaszállásokat hoznak létre. Szintén része a projektnek egy, a túrázókat segítő térinformatikai rendszer, a TTR elkészítése is, illetve több, okostelefonokon futó, túrázást segítő mobilalkalmazás.

„Mindezzel az Országos Kékkör így olyan ökoturisztikai attrakcióvá vált, ami egyaránt igénybe vehető pihenési, rekreációs, üdülési és teljesítménytúrázás, sport céljára. A két és félezer kilométeres bejárható távjával a Kékkör Európa egyik legszebb, legmodernebb és leghosszabb egybefüggő túraútvonala, a fejlesztések révén pedig meg is felel ennek a méltó rangnak" - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Nyugat-dunántúli fejlesztések

A Nyugat-Dunántúl régióban történt fejlesztéseket ismertetve Horváth Iván, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta, összesen mintegy 50 kilométernyi szakaszt, ezen belül 8,3 kilométer kerékpáros útvonalat érintett a felújítás. Ennek keretében öt darab fedetlen, és további három fedett pihenőt alakítottak ki a túrázók kényelmére, valamint megújították három forrás környezetét is, Sümeg és Zalaszántó közelében. A projekt régióra eső költségvetése 97,2 millió forint, amiből 93,3 millió forint volt a hazai és uniós támogatás összege.

A fejlesztések zöme már elkészült, a projekt szeptember végi határidejéig mindennel készen lesznek, közte a turistákat informáló, modern tájékoztató táblák kihelyezésével is - ismertette Horváth Iván. További újdonság az ún. Ranger-rendszer: az Országos Kékkört hasonló hosszúságú távokra bontották, ezek mindegyikének személyes felelőse lesz annak érdekében, hogy a felújítást követő állapotok minél tovább szolgálják a túrázók kényelmét. A Rangernek jelenthetők a kirándulás során tapasztalt károk - például a nyomvonalra dőlt fák - , aki mielőbb gondoskodik a helyreállításról.

Az érdeklődők az Országos Kékkörről az mtsz.org honlapon tájékozódhatnak, és számukra tájékoztató film is készült, melyet szintén bemutattak a sajtótájékoztatón. A projekt keretében a következő hetekben nem csak a hazai, de a külföldi aktív túrázókat is megszólítják.

Az Országos Kékkör

A magyarországi Országos Kékkör egy több mint 2500 kilométer hosszú, három nagyobb szakaszból álló túraútvonal, amelyen bejárható és megismerhető Magyarország összes jelentős tájegysége.  Három része közül a legismertebb az Országos Kéktúra, amely a Kőszegi-hegységben található Írott-kőtől Hollóházáig tart. A nyugati országrészt járja be a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra (Írott-kőtől Szekszárdig), míg a keleti tájakat az Alföldi Kéktúra (Szekszárdtól Hollóházáig). Az emblematikus túraútvonalon évente 150 ezer turista fordul meg. www.mtsz.org

A szentbékkállai kőtengert is érinti a Kéktúra útvonala 

AZ ORSZÁGOS KÉKTÚRA TÖRTÉNETE

Az Országos Kéktúra nemcsak hazánk, de Európa első hosszútávú turistaútja is. 1938-ban Szent István királyunk halálának 900. évfordulójára készült el az, akkor még 910 km-es, út dr. Cholnoky Jenő - a Magyar Turista Egyesület elnöke - kezdeményezésére. Sümegtől a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették fel a Kinizsi Encián szakosztály turistái. 1937-ben a Magyar Turista Szövetség vándorgyűlésén, Bugacon született meg a határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék út megnyitásával ünnepli meg. A nyitótúrát Szent István turista vándorlásnak keresztelték el. A mozgalom eredeti kiírása szerint öt évente tartottak volna jubileumi túrákat.

A Háborút követően 1952-ben - az akkori "MHK (Munkára, Harcra Kész)" illetve az "Ismerd meg hazánkat" mozgalom keretében - keltik új életre a mozgalmat. A Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya - Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László kezdeményezésére - 1952 januárjában hirdette meg tagjai számára a Tapolcától Tolvajhegyig terjedő összesen 25 szakaszra osztott 852 km-es útvonalat. Egy évvel később jelenik meg az első Kék-túra füzet, a Lokomotív Sportkör 12 oldalas kis kiadványa. Ugyanebben az évben adták át Horváth Józsefnek az első jelvényt a teljesítésért, és mára már több mint négyezren birtokolják a híres, szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényt. Három évvel később jelent meg a már térképvázlatokkal is kiegészített második füzet.

1961-re már valóban országos méretű a mozgalom, és megalakul az MTSZ (Magyar Természetbarát Szövetség) Kék-túra Bizottsága. 1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott napvilágot a Sümegtől a Nagy-Milicig terjedő útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, mely "Az Országos Kék-túra útvonala mentén" címet viselte.

Hollókő a Cserhátról

Később a hetvenes években meghosszabbították az utat az osztrák határ menti Velem községig. Az évtized végén, 1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s "Másfélmillió lépés Magyarországon" címmel forgatott útifilmjük mérföldkővé vált az Országos Kék-túra történetében. 7 évvel később ismét útra keltek és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton előbb a Dél-Dunántúli Kék-túra nyugati végpontját Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el "Még egymillió lépés ..." megtétele után. Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé "Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék-túra" néven. Ezzel egyidőben megszületett a terv az út további bővítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált "Kerekek és lépések ...", kapcsán. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az "Alföldi Kék-túra" első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére (1996) elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kék-túrát.

A Kék-kör útvonalát bejárva több helyi (megyei, tájegységi) túramozgalom is teljesíthető. A legrégebbi külön is túramozgalomként számon tartott túramozgalmak a Veszprém megyei Kék-túra, a Dorogtól-Nógrádig túra, illetve a Bükk-Mátra útjain túramozgalom. Az évek alatt fokozatosan kiépült Alföldi Kék-túra szinte minden szakasza önmagában is teljesíthető. Külön érdemel említést a Kohász Kék-túra. Az 1960-as évek óta teljesíthető túramozgalom útvonala az észak-magyarországi kohászvárosokat köti össze. Salgótarjántól Ózdon át Miskolc-Diósgyőrig vezet. Nyomvonala egy rövid szakasztól (Dédestapolcsány - Mályinka) eltekintve nem esik egybe a Kék-kör útvonalával. Hasonlóan önálló útja van a Balaton-felvidéki Kék-túrának, mely a badacsonyi hajóállomástól Pétfürdőig húzódik 94 km-en át. Ennél rövidebb de szintén említést érdemel a Börzsönyi Kék-túra mely Szobtól Nagybörzsönyön és Kemencén át, érintve Drégely várát Diósjenőig tart.

A szentbékkállai kőtengert is érinti a Kéktúra útvonala

A Kék-túra kapcsolata az európai túramozgalmakkal:

Itthoni kiépülésével párhuzamosan a 80-as évektől a Kék-kör útvonala fokozatosan integráns részévé válik az európai hosszútávú turistaút hálózatnak. Előbb 1980. október 26-án a keletnémet (NDK), a lengyel, a csehszlovák és a magyar szövetségek Zakopane-ban határozatot hoznak az EB (Eisenach-Budapest) vagy más néven "Barátság" Nemzetközi hegyi túra létrehozásáról, melynek záró szakaszává válik az Országos Kék-túra keleti fele. Az évtized végére pedig, az EWV-vel kialakuló kapcsolatoknak köszönhetően, a nyugati szakasz válik E4 keleti végévé. Az akkori tervek messze esnek a mára megvalósult állapottól. Azóta az EB út megszűnt. Az E4 pedig magába foglalja a teljes Országos Kék-túra mellett az Alföldi Kék-túra észak-keleti szakaszát is, mely utóbbi a teljesen átdolgozott E3 út részét is képezi egyben. A 90-es éveket beárnyékoló balkáni háború miatt, az eredetileg Jugoszlávián áthaladó E7 utat is át kellett tervezni. E tekintetben pedig Kék-körünk frissen elkészült dél-magyarországi szakaszai (Dél-Dunántúli Kék-túra, Alföldi Kék-túra) jöttek kapóra. 1998 nyarára elkészülnek a szlovén és a román határig tartó bekötő utak is. A "hivatalos" beiktatás azonban még 3 évet várat magára, amíg 2001-ben az Európa-túra megrendezésével az E7 magyarországi szakaszán végighalad a nagy nemzetközi vándorlás 5. számú stafétája.

(dr. Rosztóczy András)
Forrás: kektura.eu

Hollókő vára

Kapcsolódó írásunk:

Másfélmillió lépés Magyarországon: állami kitüntetést kaptak a filmsorozat alkotói

2014.03.05. - 11:30 | vaskarika.hu / mtsz.hu - Fotók: mti, mtsz

Nemzeti ünnepünk alkalmából rangos állami kitüntetést nyújtottak át az Emberi Erőforrások Minisztériumának tükörtermében a Másfélmillió lépés Magyarországon c. film egykori alkotóinak. A kitüntetéseket Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől vehették át az érintettek.