A gyümölcs, ami itatja magát - A Buti Pálinkaházban jártunk

2015.10.14. - 15:00 | Bogdán Krisztina - Fotók: Büki László 'Harlequin', Pipli Bence

A gyümölcs, ami itatja magát - A Buti Pálinkaházban jártunk

Kemenesalja lankáin, a vulkanikus kőzetű Ság-hegy lábánál fekszik az az alig több mint 700 lélekszámú község, mely az elmúlt évtizedben a megye pálinkafőzésének egyik legjelentősebb fellegvárává vált. A Buti Pálinkafőzde és Pálinkaház ügyvezetőjével, Buti Károllyal beszélgettünk a Buti pálinka múltjáról és jelenéről.

HIRDETÉS

A vönöcki gyümölcsös néhány hónapja még koncertektől, cigányzenétől, vendégek felszabadult nevetésétől volt hangos, mára azonban újra elcsendesedett. A házigazdák ennek ellenére szeretettel várják a pálinka elkötelezett híveit, a baráti társaságokat egy kis pálinkakóstolóra.

A Buti Pálinkafőzde és Pálinkaház ügyvezetőjével, Buti Károllyal beszélgettünk a Buti pálinka múltjáról és jelenéről.

A honlapjukon az Ön ajánló sorai olvashatók: „Ajánlom ezeket a sorokat mindazoknak, akik hisznek a becsületes, kitartó munkában. Jó magam is ennek köszönhetem eddigi sikereimet. Sem én, sem családom nem feledjük, hogy honnét indultunk, s ahhoz képest meddig fejlődtünk." Honnan indult tehát a Buti család? Mikor, hogyan fogant meg az elhatározás, hogy a pálinkafőzés útjára lépjenek? Mivel foglalkoztak korábban?

Tizenhét éves korom óta a helyi termelőszövetkezetben dolgoztam. Miután a termelőszövetkezet megszűnt, a visszaigényelt földterületeken szántóföldi növénytermesztéssel és gyümölcstermesztéssel kezdtem el foglalkozni. Eleinte bérben munkáltattam a földet, később egy öreg, használt traktorral saját magam dolgoztam a földeken. A pályázati- és hitellehetőségeket kihasználva tudtam megvásárolni az első MTZ  traktort, illetve a legfontosabb munkagépeket. Ahogy nőtt a földterület, úgy kellett a gépparkot is növelni. Egyedül már nem bírtam mindent, így egy alkalmazottal folytattam a munkát.

A megtermelt gyümölcsöt értékesítettük, ám évről évre csökkent a felvásárlási ár. Ekkor született meg az elhatározás: dolgozzuk fel a gyümölcsöt pálinkának. Arra gondoltam, hogy télen, amikor nem lehet a mezőgazdaságban dolgozni, tudjak munkát adni az alkalmazottnak, ne kelljen munkanélküli segélyre küldeni őt.

Vönöckön a termelőszövetkezet idejében évtizedekig működött a pálinkafőző üzem, amely eladásra került. Feleségemmel együtt csaknem 50 évesen elvégeztük a pálinkafőző mester tanfolyamot, és létrehoztuk a bérfőzdét. 2002 szeptemberétől egyéni vállalkozásként működik a pálinkafőzdénk. 2012-ig csupán bérfőzdeként üzemelt, mígnem 2013-ban engedélyt kaptunk pálinkáink kereskedelmi forgalmazására is. Mindeközben feleségem és Mónika lányom a közigazgatási pályát elhagyva teljes erejével a családi vállalkozás mögé állt. Zsanett lányom ugyan a zenei pályán maradt, de lehetőségeitől, erejétől telhetően ő is jócskán részt vállal az üzleti teendőkből.


Buti Mónika és Buti Károly a III. Buti Pálinkafesztiválon

„A mindig új világa pedig a szabadságé, a személyiségé, a kiszámíthatatlané, a kegyelemé. Egyszer. Mindig csak egyszer. Mindig először, mindig utoljára. Nem a törvényt keresni. Szabadnak lenni. Nem alkalmazkodni. Elhatározni. Nem a megszokás. A váratlan. A kaland. A veszély. A kockázat. A bátorság." Ezt a Hamvas Béla idézetet olvastam az egyik közösségi portálon egy családi fotó alatt. Volt-e kaland, veszély, kockázat az idáig vezető úton?

Egy kívülálló számára bizonyára minden szépnek és jónak tűnik. De a jelen pillanatig elérve nagyon sok gonddal, bajjal, nehézséggel kellett szembenéznünk, megküzdenünk. Sok lemondással járt az első 10-15 év, s úgy érzem, ez most sincs másképp. Talán más mércével, de most sem egyszerű. Minden egyes döntésnél körültekintően jártunk el. Nem vállaltunk be olyan hitelt, amit emberi számítások szerint nem tudtunk volna visszafizetni, de minden megtakarított pénzünk a vállalkozásba került. Mi földet, gépet vettünk, vagy beruházásra költöttük a megtakarítást, illetve fizettük vissza a hitelt. Nem új  személygépkocsira és utazásra. Másként lehetetlen lett volna idáig eljutnunk.

Kellett-e bátorság ahhoz, hogy új világot teremtsenek maguknak?

Igen, kellett. Ebben és sok minden másban feleségem segítsége, határozottsága nélkül nem tudtam volna megvalósítani elképzeléseimet. Hol nekem, hol neki volt jó ötlete, amit  mindig közös akarattal valósítottunk meg. Az első évek nagyon nehezek voltak. Hosszú lenne felsorolni, mi mindenben volt a segítségemre. Nem sokan tették volna meg mindazt, amit ő. Minden megtakarítás a vállalkozásba, illetve a családi gazdálkodásba ment.  Valószínű, hogy ha nem egyfelé húzott volna a szekér, akkor minden másképpen alakul. Az egészen bizonyos, hogy nem itt tartanánk.

Mi a szereposztás? Ki a felelőse a termelésnek, az értékesítésnek, vagy akár a marketingnek?

Mindenkire sok feladat hárul. Én a mezőgazdasági termelést, illetve a kereskedelmi forgalomba szánt pálinkafőzést irányítom. Én irányítom a palackozást és az egyéb ezzel kapcsolatos teendőket is.

Feleségem viszi az irodai munka nagy részét. Emellett, ha kell, megy értékesíteni, remek ötleteivel ő a marketinges, s végül, de nem utolsósorban ő szervezi évről-évre a pálinkafesztivált.

A kereskedelmi pálinka forgalmazását, valamint értékesítését Mónika lányom végzi. Ő bonyolítja a megrendeléseket, a szállítást, az elszámolást. Ő rendelkezik minden olyan végzettséggel, mely elengedhetetlen a kereskedelmi forgalmazáshoz. Emellett rendelkezik mindazon empátiával, alázattal, jó üzleti érzékkel, mely nélkülözhetetlen a jó üzleti kapcsolatok kiépítésénél.

Zsanett zenészként a megyeszékhelyen kialakított kapcsolatai révén a családi marketinget erősíti, valamint a fesztivál zenei programjainak összeállítását segíti.


Buti Károlyné és Buti Mónika a III. Buti Pálinkafesztiválon

Mi az, ami álmatlan éjszakákat szokott Önöknek okozni? Milyen nehézségekkel kellett, kell akár a mai napig is szembe nézniük?

Leginkább az okoz nehézséget, ha az időjárás kedvezőtlen, hiszen az mindent befolyásol. Úgy a szántóföldi növénytermesztést, mint a gyümölcstermesztést. Aztán legalább akkora gond a megtermelt áru értékesítése: legyen az gabona, gyümölcs, vagy pálinka. Végül, de nem utolsósorban a fesztivál előtti hetek. Nagy felelősség, nagy teher mind fizikailag, mint szellemileg, mind anyagilag.

Mi a titka a Buti pálinkának?

Minden munkát folyamatában ismerünk. Minden munkafolyamatban ott vagyunk fizikailag is, szellemileg is. Családom minden tagja tudása legjavát adja azért, hogy minőségi pálinkát állítsunk elő. Számunkra nem a mennyiség, hanem a minőség a meghatározó. Lassan, de biztosan araszolgatunk előre. Jó megtapasztalni a vevők elégedettségét.  Vásárokon visszaigazolják mindezt a visszatérő vevőink. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy lehetőleg családunk valamelyik tagja, barátja vagy közeli ismerőse fogadja a pálinkakóstolásra érkező vendégeket a pult mögött. Úgy gondoljuk, hogy helytálló, hitelt érdemlő tájékoztatást mi magunk, vagy a bennünket jól ismerő személyek tudnak adni.

Saját gyümölcsösünkben termesztünk almát, szilvát, sárgabarackot, körtét. Hagyományos fajtáink az alma, szilva, sárgabarack, körte, vilmoskörte, cseresznye, meggy. Ezek mellett egyre több pálinkakülönlegességet (vadcseresznye, vadszilva, vadkörte, vadalma, málna, kökény, madárberkenye, fekete szeder, csipkebogyó, galagonya, bodza, birs, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres) és párlatot (sütőtök, erdők-mezők illata, bodzácska) kínálunk. A vadon termő gyümölcsök egy részét saját magunk szedjük, nagyobb részét azonban a szomszéd községben, Kenyeriben élő Tóth János és családja nagy gondossággal termeszti, illetve gyűjti, ezáltal biztosítva különleges pálinkáinkhoz a kiváló minőségű alapanyagot. Minden termékünk hagyományos, két lepárlásos kisüsti eljárással, zárt rendszerben, gázüzemeltetésű rézüstben, a törköly és a darabosabb gyümölcs cefre szintén két lepárlásos, duplafalú, de fatüzelésű üstben készül. A címkézés manufakturálisan történik.

Termékeink jelenleg a Buti Pálinkaházban vásárolhatóak Vönöckön, de az érdeklődők ma már Szombathelyen, Sárváron, Celldömölkön, Kőszegen, Győrben, Kehidakustányban, Hévízen és Zalaszentgróton is találkozhatnak pálinkáinkkal. Jelen vagyunk Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron megye számos rendezvényén, valamint részt vettünk országos fesztiválokon (Budapest Pálinkafesztivál, OMÉK, Gyulai Pálinkafesztivál stb.) Szívünkhöz legközelebb saját megyénk rendezvényei állnak, a Savaria Történelmi Karnevál, a Sitkei Rockfesztivál, a sárvári Simon Júdás vásár, valamint Celldömölk, Bük, Kőszeg városok rendezvényei. Törekszünk arra is, hogy színvonalas éttermekben, szállodákban ismerjék meg minőségi pálinkáinkat, párlatainkat.


Buti Zsanett a zalaegerszegi Októberfesten

Honnan ez a remek szlogen: a négy elem esszenciája? Mit kívántok vele megfogalmazni?

Zsanett lányom - aki zongora és csembaló tanár már 15 éve Szombathelyen - volt az ötlet gazdája. Úgy gondolta, s joggal, hogy mindannyian beleadjuk tudásunk legjavát pálinkáinkba, s négyünk összefogása által jutottunk el a megvalósításig. Családunk emberi-lelki karaktereit próbáltuk belehelyezni az üvegbe. Mivel mind a négyen más-más csillagjegyben születtünk, legyen pálinkánk a négy elem esszenciája. Azt gondolom, hogy a lehető legjobb gondolat volt.

A négy elem: a Föld - a termő, bőséget hozó; a Tűz - a fényt, melegséget árasztó, a Víz - tiszta, áttetsző, életet adó; és a Levegő - a láthatatlan, de elengedhetetlen erő. Az elemek harmóniájában nyilvánul meg az a fajta tökéletességre való törekvés, melynek esszenciája a Buti Pálinka.

Immár ötödik alkalommal rendeztek fesztivált a vönöcki gyümölcsösben. Milyen céllal indult útjára a fesztivál, s megváltozott-e a célkitűzés a korábbi tapasztalatok vagy akár kritikák kapcsán?

2010-ben családom volt az I. Vas megyei Pálinkaverseny eredményhirdetésével egybekötött fesztivál szervezője és házigazdája, mely idén immáron V. alkalommal került megrendezésre. A Vas Megyei Pálinkaverseny Egyesület 24 tagú zsűrije az idei évben 422 párlatmintát minősített; a nevezések száma az első évhez képest hatszorosára nőtt.

A fesztivál célja a hagyományőrzés, a magyar értékek, valamint a hazánkban termett ízletes, zamatos gyümölcsökből készített ételek és italok, hangsúlyozottan a pálinka, mint hungaricum bemutatása, elsősorban a helyi termelők és kézművesek bevonásával.

Öt évvel ezelőtt környékünkön, mondhatom Vas megyében is ritka volt az ehhez hasonló rendezvény. A fesztiválra látogatók  minden évben nagyon várják a programot. Nem könnyű, sőt nagyon nehéz és egyre költségesebb a szervezés. Egyrészt a szabályozás, másrészt a fellépők tiszteletdíja miatt.

Bizonyára sokan másképpen gondolják, de aki akárcsak egyszer is volt rendezvényünkön, az megtapasztalhatta azt a vendégszeretetet, családias hangulatot, melyet kevés hasonló jellegű fesztiválon élhet át az ember. Ez mind-mind nagyon sok fizikai, szellemi és végül, de nem utolsó sorban anyagi erőfeszítéssel jár.

Itt szeretném megköszönni hangsúlyozottan mindazoknak, aki bármilyen módon hozzájárultak fesztiválunk sikeréhez. Köszönjük a fesztivált látogató vendégeknek a kulturált viselkedést, és a sok-sok tapsot, amellyel a fellépőket köszöntötték.


A Büki Gyógy- és Bornapokon is ott vannak

Neves fesztiválok is megirigyelhetnék a vönöcki programot. Ocho Macho, Bikini, Pannonia Allstars Ska Orchestra,  Kovács Kati, Demjén Ferenc, Lord, és a megyeszékhelyről vissza-visszatérő vendég Westend Blues Band - hogy csak néhány nevet említsek. Lehet egy ilyen neves fellépőket felvonultató fesztivált családi vállalkozásként nyereséggel, vagy akár csak anyagi veszteség nélkül szervezni? Van-e önkormányzati, megyei, pályázati vagy bármilyen más támogatás a nagy nevek, a népszerű meghívottak mögött?

Az elmúlt öt év tapasztalatai alapján mondom, hogy úgy, ahogy mi rendezzük, talán soha nem lesz még csak nullszaldós sem. A belépőjegy mellé grátiszként a szerencséseknek zsíros kenyeret, 2 cl pálinkát adunk. Napközben a kemencénél sült finomságokkal, süteménnyel kínáljuk a kedves vendégeket. A gyermekeket játszópark, kézműves foglalkozás várja, melynek költségét mi álljuk. A szülők 10 éves kor alatti gyermekeiknek nem fizetnek belépőt, a kisgyermekek mindent ingyen használhatnak. A felnőtteknek 1.500 Ft a belépő, s mindezért gazdag, igényes programot kínálunk.  Szép számú azon vendégek száma, akik ingyen látogathatják rendezvényünket. Azt hiszem, ez már megadta a választ a kérdésére.

Pályázati pénz hiányában saját anyagi forrásból valósítjuk meg a programokat évről-évre, nem kis veszteséggel. Természetesen szeretnénk elérni, hogy legalább nullszaldós legyen a rendezvényünk; ehhez bizony nagy segítség lenne, ha pályázati pénzt kapnánk. A Buti Pálinkafesztivál a környék legnagyobb rendezvényének mondható. Talán előbb-utóbb valakinek mi is eszébe jutunk majd. Hiszem azt, hogy e rendezvény méltán kivívta magának azt a rangot, hogy támogatást kapjon.

Hány ember együttes munkája az, ami végül minden évben kerek egésszé teszi a fesztivált?

Feleségem - az egyéb napi teendők mellett - hónapokat dolgozik a fesztivál szervezésén. Igényes mindenre; legyen az a teríték, a szalvéta, a fesztivál címéhez, hangulatához illő díszítés. A család apraja-nagyja, a szomszédok, a falubeliek, a jó barátok, vagyis a jó ügyért tenni akaró segítő kezek megszámlálhatatlan sora segédkezik abban, hogy szép legyen a porta. Van, aki sátrat épít, van, ki terítőket és függönyöket varr, van szakácsunk, hostessünk, fotósunk, és sokan veszik ki részüket a fesztivál utáni takarításból is.

Készültek-e statisztikák: hány ember látogat ki évente a fesztiválra, hány minta érkezett az elmúlt öt év során a pálinkaversenyekre, hány liter pálinkát sikerül értékesíteni egy ilyen fesztivál alkalmával, stb.?

Pontos számot nem tudok mondani. Egy biztos: a pálinkafogyasztáshoz az időjárás kedvező volt.  Bár statisztika nem készült, de évről évre egyre több a látogatóink száma. Az idei év jubileumnak számít, ötödik alkalommal került megrendezésre a fesztivál.  Rengeteg helyen hirdettük a rendezvényt, ami  szintén jócskán emelte a kiadásokat. Abban bíztunk, hogy a két nap még több látogatót vonz majd, hiszen ismert, nagyon igényes előadókat hívtunk most is. Sajnos ez nem így lett. Még értékeljük, mi lehet az oka. Egy biztos: évről évre egyre több helyen van rendezvény; falunap, ami ingyenes, és sajnos a tanévzáró is ismét erre az időpontra esett. Ez nyilván sok családot érintett a maga kiadásaival együtt.

Milyen a gyümölcsös rendezvénysátor, lelkes nézősereg és fesztiválhangulat nélkül?

Nyugodt, csendes - csupán a fészkelő és énekes madaraktól, fecskéktől, na és Pannikától -Zsanett kiskutyájától - hangos, de azt nagyon szeretjük. Ő már családtagnak számít. A magaslesünkről a Ság-hegy felé vagy a Somlyóra tekinteni csodálatos élmény. Tavasztól az ősz beköszöntéig itt mindig bőségesen találunk tennivalót, estére el-elfáradunk, ám ennek ellenére nagyon szeretünk itt tartózkodni.

Hogyan tovább? Van-e még lehetőség a fejlődésre? Vannak-e új tervek, új célok, új álmok?

Tervek azok mindig is voltak, és ha egészségünk engedi, lesznek is. Hamarosan elkészül az új weboldalunk, ahol az érdeklődők teljes pálinka és párlatkínálatunkat megismerhetik.


A szombathelyi termelői piac megnyitásán

A Buti-lányok a fesztivált követő héten Németországba utaztak. Üzleti célja volt az utazásuknak? Nyithat-e ez az utazás új távlatokat a családi vállalkozás előtt?

Egy tiszteletteljes meghívásnak tettünk eleget; büszkék vagyunk arra, hogy mi is részesei lehettünk a Vas megyei értékek németországi bemutatásának.

Hogy hoz-e üzleti lehetőséget? Talán igen. De ha mégsem, akkor is örülök, hogy e sok munka után Mónika és Zsanett lányom számára volt egy néhány napos kikapcsolódás. Hála a Jó Istennek fáradtan ugyan, de élményekkel gazdagon, szerencsésen hazaértek.

A Buti Pálinkafőzde és Pálinkaház üzemlátogatással egybekötött pálinkakóstolásra továbbra is szeretettel vár minden Kedves Pálinkakedvelő Vendéget.

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

Németh lászló 2017.11.13. - 10:18
Gratulálok! Biztosan meg fogom kóstolni a nagy gondossággal készített terméküket.