A metaforikus cigány és a romológia tétje - Roma konferencia a könyvtárban
Képgaléria megtekintése2015.11.19. - 00:15 | Mészáros Vivien - Fotók: Büki László 'Harlequin', Boros Ferenc
November 18-án az Berzsenyi Dániel Könyvtár adott otthont a Romák, cigányok a tudomány és a művészetek terében című konferenciának, melynek levezető elnöke Beck Zoltán volt.
A konferencia Dr. Puskás Tivadar polgármester köszöntő szavaival nyílt meg, amelyet Dr. Beck Zoltán előadása - A romológia tétje - követett. Zolitól nem áll távol a témájától való elkalandozás, de a kitérők gócpontjában mégis megérkeztünk a célhoz. Bevezetőként egyből egy fontos, megjegyzendő gondolatot említett a tanár úr: nem az a célja a konferenciának, hogy valamilyen jól körülhatárolt tudománnyal vagy már sokat taglalt részekkel foglalkozzon, hanem az, hogy a hasadásokat megtalálják, és ezáltal el tudjon indulni egy új történet.
Elsőként érintésre került a „Mi is a romológia?" problematikája. Röviden és laikusan azt lehet erre felelni, hogy a cigányokkal, romákkal foglalkozó tudomány. Ennél azonban jóval mélyebb és bonyolultabb a történet, mint ahogy azt megtudtuk. Egészen a diszciplínák születéséig visszanyúlt Beck Zoltán, és közérthető formában igyekezett nagy gondolkodókat idézve meghozni a konklúziót: a tudományok mindig hatalmi erőterekben születnek, tehát a tudomány nem tiszta játszma. Másik kitérő volt a látens előítéletek kérdése a társadalomban. Példaként említette, hogy Orsós vezetéknevűeket kevésbé vesznek fel egy munkahelyre, még sincs ez írásba foglalva. Ennek kapcsán pedig azt a tanúságot vonta le, hogy alaposan meg kell vizsgálni, milyen beszédmódot használunk, és milyen társadalmat működtetünk.
Befejezésül elmondta, hogy a konferencia előadói nem romológusok alapvetően, csupán külön-külön gondolkodnak valamiről. Ha e fentebb említett, röviden megfogalmazott romológiát keressük, akkor egy tematikusan rendezett képet kaphatnánk, aminek nincsen diszkurzív ereje. Az elvárás az lenne így, hogy a romológia "megmondja", milyenek a cigányok/romák, azonban itt nincs semmiféle megmondás. Nem válaszokat keres rájuk vonatkozóan, sokkal inkább azt, hogy eloszlassa, helyére tegye a társadalom által megteremtett, kigondolt cigányképet, az elképzelt, metaforikus cigány képét. Hogy ezt hogyan, miként képzeli a romológia tudománya, egyáltalán milyen is lenne ez az "ideális" kép a cigányságról, arra nem kaptunk választ...
Ezt követően Junghaus Tímea művészettörténész előadását hallhattuk - Roma kortárs művészet, az episztemikus engedetlenség -, aki az elején elmondta, hogy nem szeret Zoli után következni konferenciákon, mert nem tudja az ő előadói, retorikai tehetségét és szabad előadásmódját überelni. Prezentációja a roma kortárs művészettel foglalkozott, ahol főleg Omara festészetébe nyerhettünk bepillantást. A harmadik előadó, Kardos Ferenc a magyar-osztrák-szlovén hármashatár övezetében élő roma közösségeket vizsgálta különböző szempontok alapján, majd a germanisztika tanszék egyik munkatársa, Takács Dóra tartott élvezetes előadást Holdosi József Kányák című regényének német nyelvű recepciójáról.
Végül az előadók sorát egy cigány irodalommal foglalkozó hölgy, Takó Annamária zárta, akitől szintén Holdosi József Kányák című regényéről hallhattunk értelmezői előadást. A konferencia záróakkordjaként műhelybeszélgetésre került sor a jövőben tervezett Holdosi József emlékkonferencia kapcsán.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1946 szavazat
Új hozzászólás