Kézi Chopin

1983-ban alapította Legát Tibor. Első korszakuk az ő 1998-as kiválásáig tartott. 1990-ben azonban újra működött a zenekar, a korábbitól eltérő műsorral. Ezt az időszakot a Az utolsó magyar playboy című kazetta dokumentálja. A következő, 1993-ban megjelent lemezükön (Ígéret földje) viszont már visszatértek a '80-as évek közepi világukhoz. Az Asztalon áll című dalhoz Komár István által készített klippet rendszeresen sugározták a televíziók. Az Eljön a csend klipjét Reisz Péter az R-Vision - Magyar Televízió pályázatra készítette 1994 januárjában, és mivel a legjobbak közé jutott, országszerte bemutatásra került. 1994-ben a legjobb három között végeztek a Marlboro Rock-In tehetségkutató versenyen.

"A Kézi-Chopin a nyolcvanas és kilencvenes évek magyar underground versenyistállójának az egyik legjobb zenekara volt. Igaz, hogy rock and roll, glam és underground paneljeiből dolgoztak, de mindig meg tudták emelni e motívumokat, azaz a saját képükre és hasonlatosságukra dolgozták át a rock toposzait, így aztán a Kézi-Chopin egy semmire nem emlékeztető zenés kozmoszt teremtett, nem is értjük, hogy miért nem lettek akkora sztárok, mint mondjuk a Kispál és a Borz. Ugyanis Legát szövegei is elgondolkodtatók, van annyi lírai muníciójuk, mint Lovasi popverseinek, és a Kézi-Chopin zenéje kimondottan slágeres. A magyar popkultúra egyik talánya az, hogy miért nem futotta be a zenekar azt az ívet, ami kijárt volna neki." Kultúrpart, 2010. március 13. 

Kinopuskin

A Kinopuskin 1987 végén középiskolásokból alakult élcsapat tánczenekar. Azóta remek amatőr szellemben mintegy 25 tehetséges fiatal muzsikus-egyéniség fordult meg benne. Az orosz romantika és a maorik híres kinopu bőrrel kapcsolatos tevékenységi rituáléja mozgóképszerű elegyéhez adott little town feeling-gel indult útnak a csapat. 1988-tól vidéken, '89 óta a fővárosban is gyakran látott vendégek.

Ez utóbbi évben - amikor a tagok 19,3 évesek - vették fel a Matiné című első nagylemezüket, mely hosszú ideig az egyetlen független kiadású hazai zene volt. Ez az 1990-ben megjelent 85 magyar hanganyag között a 15. legjobbnak találtatott a korabeli Pesti Műsor popkritikusai szerint.

TV, rádió, és három videoklip után, s öt főre szűkülve 1992-ben a zenekar szakít az őt meghatározó autentikus, amatőr hagyományokkal s jazzrock alapokra épített földalatti zenét játszik. E korszak termése a novemberben felvett s fél év múlva kiadott Aha Oe Feii című 43 perces kazettaoázis, mely "szellemi tisztaságával elrettentő erejű csapást mér az amerikanizálódó polyetilén fröccsentett szarra, melyet a túlfizetettek és a balgák zenének titulálnak, nem tudván különbséget tenni az IBM PC és a Marshall gombjai közt, nem beszélve a szupermarket és az élő zene közti antagonisztikus ellentétről".

1994-ben a Kinopuskin négy fős felállásban felveszi a Cinema Vendetta című nagylemezt, melyet a Bahia ad ki. Az album 12 számot tartalmaz, melyek közül kettőn vendégek is közreműködnek. (Taxi zene - Lovasi András, Bébiszitter - Imre Norti)

Óriási érvágást jelentett a zenekar számára, hogy 1995-ben Budapesten kétszer is kirabolták, amely alkalmakkor a szerencsés tetteseknek sikerült az együttes majd' minden technikai felszerelését ellopniuk. Ez mintegy félmilliós veszteséget jelentett, mely következményeként csak 1998 nyarán adják ki Aszpik című nagylemezüket. Ennek stúdiómunkálatait a '97-es év végén készítették el kitűnő jazztanszakos vendégmuzsikusok társaságában.

Vidámpark

A zenekar 1991-ben alakult. Őz Zsolt énekes az Ugatha Christie-ből igazolt át.

Első kazettájuk 1992 márciusában jelent meg Karnevál címmel. Az ezt követő időszak a zenei útkeresés, a szórványos tagcserék jegyében telik. Őz énekes az együttes akkori irányvonalától némiképp eltérő hangvételű dalait saját néven, szólókazettaként jelentette meg 1993-ban. 1994 őszére végre kialakult egy újabb felállás, s elkezdődhettek az új - Cracowia Express - dalok felvételei. A lemezen a három alapító tag (Szalay Péter - gitár, Őz Zsolt - ének, Balahoczky István - basszus) mellett Farkas Zoltán (szintén ex-Ugatha Christie) dobolt.

"Bár a tagok nem tudnak kibújni bőrükből, annyi azért elmondható, hogy a zene jóval nyersebb, dögösebb, mint az első anyag idején. A rock and roll feeling ettől megmaradt, ha kevesebb klasszicizáló hangszínnel is (metálosoknak ezért csak szódával ajánljuk). A funk-ízű basszgitárjáték keveredik a hol jazzes, hol kőkemény dobbal és a széles skáláén mozgó gitárhangzásokkal, az ének pedig olyan, amilyen." - mondta magáról a zenekar az anyag megjelenését követően.

A Vidámpark 2000-ben alakult újjá, Őz Zsolt énekes és Papócsi László billentyűs 'vezérletével'. A végleges felállás 2003. áprilisára datálható. A 2 Citrom címen megjelenő bemutatkozó lemezük 2006-ban jött ki, melynek hangzása a Vidámparkot kedvelők számára alapvetően ismerős volt, de hangulata sok régi és új rajongónak jelentett meglepetést. 

Ugatha Christie

1988-ban alakult zenekar, mely állandóan változtatta tagjait. 1991-ben jelent meg Világhamvasztó címmel első albumuk, melyen Őz Zsolt (később Vidámpark) énekelt.  Ezenkívül Farkas Zoltán (dob); Bíró Lajos (basszusgitár) és Rósz György (gitár). Első lemezükkel a kultikus Fekete Lyuk egyik legmeghatározóbb együttesévé váltak.

 

1991-ben Vidámpark néven Őz Zsolték új zenekart alapítottak. Ezután átalakult: Farkas Zoltán maradt, de a többiek mások voltak: Nagy László (gitár); Rácz István (basszusgitár) és Rósz György (gitár, ének). 1994-ben ebben a felállásban adták ki Az élet, a világmindenség meg minden című lemezüket. Azóta átalakultak többször.

Változatos hangszerelésű számok mellett az ironikus-cinikus szövegvilág tette nagyon is élvezhetővé ezt a fajta muzsikát.

Karabély

A Karabély együttes alakulása az emberemlékezet előttre datálható (1990). A banda gerince a Madách Imre Gimnázium növendékeiből áll, akik 1987-88 táján hagyták el a nevezett intézményt. A "gerinc" Leventére meg Andrisra vonatkozik, az akkoriban három fős zenekar ugyanis azon fura szokást vette fel, hogy a dobost minden album elkészítése előtt lecserélik. Ez az oka többek közt, hogy olyan ritkán adnak ki hanganyagot.

A zenekar kötelékébe 1996 legvégén lépett be a hajdan a boldog emlékezetű Vidámpark együttes "klasszikus" felállásában, majd annak feloszlása után a ColorStar tánczenekarban ténykedő Szalay Péter, aki kiváló és technikás szólógitár-játékával remekül egészítette ki a korábbi gitáralapokat. Ő aztán 1998 nyarán kiszállt a Karabélyból, helyét pedig egy régi ismerős, a "Csinibabás" Sátori Gábor vette át.

Ezt követően a Karabély a 2000-es évek budapesti undergroundjának meghatározó szereplője lett, stílusukra leginkább a sanzonpunk jelző illik. Koncertjeiknek megvolt a lelkes törzsközönsége, de igazán sosem sikerült befutniuk. Pedig fanyar, gyakran ironikus szövegeik és énekesük, Gyáni Levente sajátos hangszíne összetéveszthetetlenné tette a dalaikat.

Feloszlásukat 2007-ben jelentették be. Mint a frontember nyilatkozta: úgy érezték, hogy a zenekarban lévő lehetőségeket kimerítették, nem volt már meg az az összhang, ami a működésükhöz szükséges volt.