A szocialista Korózs Lajos szerint Arany János minden posztján olyan nagyságról tett bizonyságot, ami nagyon kevés emberre volt jellemző akkoriban. Az MSZP támogatja az emlékévet, annak ellenére, hogy a kormány kultúrpolitikájának szellemisége nem tükrözi azokat az értékeket, amelyet Arany János vallott - fejtette ki. A jobbikos Farkas Gergely támogatólag szólalt fel pártja nevében, és azt kérte, hogy az ellenzék is vehessen részt az emlékév szervezésének előkészítésében. Az LMP-s Ikotity István szintén azt mondta, támogatják majd a határozati javaslatot, ugyanakkor megjegyezte, aggódnak, mennyire lesz majd átlátható az emlékévhez kapcsolódó események költségvetése.

Hoppál Péter kulturális államtitkár felszólalásában közölte, a kormány is támogatja az előterjesztést. Megjegyezte továbbá, hogy idén az 1956-os szabadságharc és forradalom 60. évfordulója mellett Bartók Béla zeneszerzőre, valamint a szigetvári csata 450. évfordulójára is kiemelten emlékeznek.

Arany János

Arany János magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára, a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.

Műveinek teljes gyűjteményét a költő halála után csakhamar kiadta régi kiadója, Ráth Mór; összes munkáit 8 kötetben 1884-1885-ben, hátrahagyott iratait és levelezését pedig fia, Arany László szerkesztésében és jegyzeteivel, négy kötetben 1887-1889-ben. Arany János bronzszobrát a költő műveiből vett alakokkal (Toldi, Rozgonyi Piroska) Stróbl Alajos mintázta, a Magyar Nemzeti Múzeum előtt állították fel és 1893 tavaszán leplezték le. Tiszteletére portrészobrot avattak a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban a Dóm tér keleti oldalán. (A szobor szintén Stróbl alkotása.) Szintén szobrot állított nagy szülötte tiszteletére szülővárosa, Nagyszalonta is.