A darab 21 rövid zeneműből áll össze, amik a főbb történelmi korszakokat idézik fel Deák Bill Gyula, Demjén Ferenc, Varga Miklós és Vikidál Gyula főszereplésével. A színpadi show díszletét a Hősök terének teljes szoborcsoportja alkotja, előtte a Gábriel arkangyal obeliszkjét átölelő háromszintes monumentális színpadrendszer terül majd el, ami körbejárható, a közönség pedig ülőhelyes szektorokból, valamint a Dózsa György útra felhúzott lelátóról élvezheti majd az előadást.

Az Itt élned, halnod kell című zenés történelmi utazás rendezőjét, Koltay Gábor filmrendezőt, Balázs Béla-díjas, Érdemes Művészt kérdeztük a közelgő eseménnyel kapcsolatban.

Vaskarika.hu: Több hasonló, sikeres darabot rendezett már, gondoljunk akár az István, a királyra vagy Honfoglalásra. Mi inspirálta egy újabb történelmi előadás rendezésére? Kapott egy felkérést, vagy más okból érett meg egy gondolat?

Kotlay Gábor: Itt élned, halnod kell címmel, 31 évvel ezelőtt már rendeztem egy zenés történelmi játékot a budapesti Hősök terén a magyar történelemről. Az akkori viszonyokat figyelembe véve, a honfoglalástól a második világháború végéig volt lehetőség megidézni a legfontosabb történelmi eseményeket. Az előzmény nélküli produkcióra, amely az akkori körülmények között feltűnő őszinteséggel mutatta be történelmünket, ma is sokan emlékeznek. A mostani, június 17-18-án a Hősök terén a hasonló című, de vadonatúj, most elkészült zenemű bemutatóját az '56-os forradalom 60. évfordulója inspirálta. Az elmúlt három évtizedben ugyan sokszor megpróbáltam feleleveníteni a darabot, de ehhez most értek meg a feltételek. A budapesti Esztrád Színház produceri közreműködése mellett a végső döntést nagymértékben motiválta, hogy az '56-os megemlékezések koordinálására a kormány által létrehozott Emlékbizottság jelentős mértékben támogatja a produkciót.

Vk: Alig egy hónap van már csak az előadásig. Hol tartanak most az előkészületek?

KG: Ilyenkor mindig felgyorsulnak az események, jelenleg a stúdióban a zenemű felvételének utolsó simításai zajlanak, párhuzamosan pedig a táncpróbákat tartjuk, egyelőre még zárt térben. Napközben gyakorlok a színészekkel, délután pedig a Zsuráfszky Zoltán vezette táncegyüttessel dolgozunk. Van egy harmadik eleme a felkészülésnek, a hagyományőrző csapatok és a lovasok közreműködése. Tíz nap múlva a próbateremből egy még nagyobb térre, egy futballpálya nagyságú területre fogunk átmenni, ahol modellezzük a Hősök tere léptékét, és ehhez adaptáljuk a begyakorolt jeleneteket.

Vk: A főszerepeket elismert rocksztárok töltik be. Hogy fogadták a sok plusz munkával járó felkérést?

KG: Barátaimmal, munkatársaimmal hozzá vagyunk szokva ehhez a léptékhez, hiszen több nagyszabású, látványos, sokszereplős, nagy statisztériás darabot csináltunk már együtt. Mindig olyan szereplőket, közreműködőket választottam magam mellé, akik szeretik a látványos kihívásokat, és nem rettenek meg a színháztól, vagy akár a rock színpadtól merőben eltérő, hatalmas méretektől. Mivel nem minden nap van lehetőség egy ilyen nagy produkció létrehozására, ezért aki benne van ebben a különleges, egyedi előadásban, az átlagnál is többet hoz ki magából, hiszen itt valóban több száz ember együttműködésére van szükség, hogy a kívánt hatást elérjük.

Vk: Az István, a király fantasztikus sikerével egy állandó mérce a magyar rockmusical-ek között. Nem jelent ez terhet egy új produkció megalkotásakor? Ezúttal is kiváló szakemberekkel dolgozik, de egy kicsit más a társadalmi helyzet, mint akkoriban volt. Számítanak-e olyan átütő sikerre, mint az István, a királynál? Egyáltalán lehet bármilyen összevetést tenni azzal a darabbal?

KG: Az István, a király felülmúlhatatlan, csodálatos emlék mindannyiunknak, akik annak részesei voltunk. Szerencsés vagyok, hogy ez a nem mindennapi siker pályám elején következett be. Ugyanakkor sohasem gondoltam, hogy ezt meg lehet haladni, legfeljebb csak meg lehet közelíteni. Ez a film műfajában két alkalommal sikerült, a Honfoglalás és a Trianon filmemmel. Jól gondolja, amikor egy másik társadalmi helyzetről kérdez, hiszen az István kirobbanó sikeréhez és a közösséget egységgé forrasztó művészi hatásához hozzátartozott, hogy sok szerencsés körülmény nem csak összeadódott, hanem ez egy 1983-as Magyarországon tudott létrejönni, ahol egy nemzeti színű zászló felemelése forradalmi tettnek számított, mert nem volt mellette egyetlen egy piros zászló sem. Az Istvánt sohasem akartam felülmúlni, ez még az István szerzőinek sem sikerült. Ettől még persze lehet tisztességes, szép és fontos sikert aratni, de semmiképpen sem azzal a szándékkal, hogy ezt az egészen másfajta zeneművet, és egészen másfajta rendezést az Istvánnal összevessék, vagy ahhoz mérjék.

Vk: Sok ember lesz, aki nem tud majd eljutni az előadásra. Vannak már távlati tervek a jövőre nézve a folytatáshoz, gondolok itt a TV-re, DVD kiadványra vagy színházi átiratra.

KG: Természetesen ezt az egyedi, nehezen megismételhető produkciót szeretnénk, ha az MTVA rögzítené, és egy későbbi adásban nagy tömegek számára is megismerhetővé tenné. Nyilvánvalóan CD-n és DVD-n is ki fogjuk adni a művet, amelynek szövegkönyvét magam állítottam össze, zenéjét pedig az idén 40 éves Kormorán zenekar két szerzője, öcsém, Koltay Gergely és Szűts István szerezte. Hagyományos színházi átiratot nehéz ebből készíteni, de a Hősök teréhez képest egy kisebb léptékű előadásra nagyon is gondolunk, amellyel nagy sportcsarnokokba, szabad terekre, vagy akár a határon túli honfitársainkhoz el tudnánk vinni a darabot.

Vk: A szülőknek minden gyermekük egyformán kedves, mint mondják. Van e mégis kedvenc betét, dal, jelenet a készülő előadásból a rendező számára?

KG: Természetes, hogy van kedvenc részem, több is. Nyilvánvaló, hogy a honfoglalás és István király, vagy László király kora számomra különösen kedves, hiszen játékfilmeket is készítettem ezekről az eseményekről. Ehhez most 1956-ról szóló rész, vagy az 1989-90-es rendszerváltozás megidézése is párosul. Ezzel rögtön elárultam, hogy a történelmi ívet három évtized után szerencsére a honfoglalástól egészen a rendszerváltozásig rajzolhatjuk meg, azaz a század, de valószínűleg az egész magyar történelem egyik legfontosabb eseménye az '56-os forradalom méltó módon kerül a történelmi események sorába.

Vk: Számomra látatlanul is az egyik kedvenc lesz a török kori jelenet, mivel a tatai janicsárok elmaradhatatlan résztvevői a vasi hagyományőr programoknak, illetve baráti kapcsolatot ápolok velük. Előfordul, hogy még a janicsár öltözetbe is belebújok, bár én a fényképezőgépemmel harcolok. Hogyan kerültek ők a darabba? Ismerte a munkásságukat, vagy ez egy szakmai stáb döntése volt?

KG: Az elmúlt harminc évben szerencsére egyre izmosabbak és látványosabbak, azaz egyre profibbak a különböző hagyományőrző csoportok. Ezek közül is kiemelkedik a Zombori Mihály vezette tatai csapat, vagy az Udovecz György vezette honvéd huszárok, akik egyben az első és második világháború megjelenítésében is fontos feladatot kapnak. Személyesen közvetlen munkatársam, Vizeli Csaba hívta fel a figyelmemet a tatai janicsárokra, akikkel már a Komáromi Erődben több alkalommal is együtt dolgozott. Minden bizonnyal nagyon látványos része lesz a játéknak az ő megjelenésük a nándorfehérvári diadal, vagy a mohácsi csatavesztés megidézésekor.

Vk: Jövő hétvégén kerül megrendezésre a Tatai patara, ahol Gölbasi vitézei harcba szállnak Tata váráért. Láthatjuk esetleg Önt is a falak között vendégként?

KG: Igen, zsúfolt napjaim ellenére mindent el fogok követni, hogy szombat délelőtt ismét lássam őket, és találkozhassak velük.

***

A történelem iránt érdeklődő középiskolás/egyetemi diákok figyelmébe ajánljuk, hogy jegyeket nyerhetnek a rockmusical premier előtti előadására!

- maximum 3 mondatban kell kifejteniük gondolatukat az 1956-os forradalomról

vagy

- egy családi fényképet kell beküldeni, melynek köze van az 1956-os történelmi eseményekhez

vagy

- a pályázó, '56-os eseményekhez kapcsolódó saját alkotása is beküldhető

Pályázz és nyerj! Részletek itt!