Lábnyomok a múltba

Lábnyomok vezetnek a múzeum dísztermébe, régen kihalt ősállat lábnyomai. A különleges kapun áthaladva egy letűnt korszakba csöppenünk. Eredeti nagyságú kardfogú tigris üdvözli a belépőt félelmetes agyaraival. Rendkívüli élményben részesült, aki tegnap ellátogatott a megnyitóra. Elsőként Mészáros Árpád, a Vas Megyei Közgyűlés Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottságának elnöke köszöntötte a megjelenteket. Maga is iskolaigazgató lévén a tárlat egyik fő erényének tartja, hogy valamennyi korosztályt képes megszólítani. Interaktív játékok, például hópehely kirakó vagy a kardfogú tigris összeállítása segíti a gyermekeket, hogy játékos formában ismerkedhessenek meg a jégkorszak állatvilágával. Mészáros Árpád a kiállításra meglepetést is hozott, egy mamutfoggal bővítette a gazdag kínálatot.

Ismerkedjünk meg a jégkorszakkal

Dr. Nagy Zoltántól, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága megyei múzeumigazgatójától megtudtuk, hogy a kiállítás a Savaria Múzeum 100 éves jubileumi ünnepségsorozatának része, mely a természettudomány korszakos eredményeit tárja elénk.

Dr. Kecskeméti Tibor, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese nyitó beszédében elmondta, hogy a kiállítás címe: Találkozzunk a jégmúltban, nagyon találó, mert nemcsak nyelvi játék, hanem a tárlat megtekintői valóban elzarándokolhatnak ebbe a számunkra talán kicsit misztikusnak tűnő korszakba. A legutolsó jégkorszak 2.5 millió évvel ezelőtt kezdődött, és tízezer évvel ezelőtt ért véget, de hatása mostani éghajlatunkra is kihat, jelentősen befolyásolja mai növény- és állatvilágunkat, sőt közrejátszott az emberré válás folyamatában is. Mivel a tudomány folyamatosan fejlődik, egyre megbízhatóbb módszereket dolgoznak ki a földtörténeti korszakok feltárására, illetve az ősmaradványok korának meghatározására. Többek között a lemeztechtonikai módszer, az oxigénizotópos vizsgálat, az ősföldrajzi, illetve radiometrikus módszerek kerültek szóba. Kecskeméti Tibor büszkén mutatta az őslajhár óriási páncélját, ami hatalmas mérete és formája miatt kisebb kunyhóra emlékeztet. Az indián pásztorok valóban használják is házikónak. A főigazgató-helyettes megnevezett néhány magyar tudóst, akik az ősmaradvány kutatásban jelentős szerepet töltöttek be.

A jégkorszak ma is itt van

Dr. Medzihradszky Zsófia, a Magyar Természettudományi Múzeum főosztályvezetője mutatta be a kiállítást. Ez a tárlat a Természettudományi Múzeum 2008-ban rendezett kiállításának egy részlete. Előadásából megtudhattuk, mit is jelent a jégkorszak. Amikor a föld felületét összefüggő jég borítja, akkor beszélhetünk jégkorszakról. Most is jégkorszakban élünk, méghozzá a jégkorszak felmelegedési szakaszában. Földünk felszínének 10%-át jég borítja, gondoljunk csak az Északi- és a Déli-sarkra. A jégkorszak kialakulásához több tényező járul hozzá, egyrészt a kontinensvándorlás, másrészt csillagászati ok is közrejátszik Nap- Föld együttállása, ugyanis a földpálya alakja 100 000 éves ciklusokban változik. Szerepet játszik még a hegyvonulatok emelkedése, süllyedése, kontinensek, tengeri áramlatok megváltozása, a csökkenő széndioxid tartalom. is. Medzihradszky Zsófia beszélt a kiállítás megszervezésének nehézségeiről, buktatóiról is. Felhívta a figyelmet a tárlat érdekességeire, különösen a földtörténet utolsó 150 000 évét bemutató filmre. Ha ezt a százötvenezer évet egy évnek tekintjük, akkor az emberiség története ebből csak az utolsó perc, amikor éjfél előtt koccintásra emeljük a poharat. Alázattal kell tehát viselkednünk bolygónkkal szemben, és nem gátlástalanul pusztítanunk.

Rajzok és egyéb látnivalók

A kiállításon megtudhatjuk, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolja az állat- és növényvilág fejlődését. A jégkorszakban például csökkent az erdők nagysága, helyettük füves és erdős puszták alakultak ki. A növényevő állatok az erdőkben könnyen emészthető táplálékhoz jutottak, a fű azonban nehezebben feldolgozható a gyomor számára, ezért a túlélés érdekében emésztőrendszerük átalakult, létrejöttek a nagyméretű növényevő állatok. Csapody Vera rajzaiból néhány ősi növényt is megismerhetünk, többek között a hagymát, a szibériai nőszirmot, keleti gyertyánt, törpehangát, lisztes kankalint, kereklevelű harmatfüvet, magcsákót, tőzegepret. Egy másik rajz a táplálékpiramist mutatja be. Láthatunk még gyapjas orrszarvút, barlangi hiénát, jégkori emlősállatok csontvázait. A tudományos igénnyel megrendezett tárlat hozzásegít a korszak alaposabb megismeréséhez. Színvonalas magyarázatok járulnak hozzá a földrajzi, csillagászati, éghajlati illetve biológiai jelenségek megértéséhez.

Vas megyei vonatkozás

A kiállítás érdekessége, és egyben vas megyei vonatkozása a Kőszeg délnyugati határában, a városközponttól 2 km-re található Kenyér-hegy északi lábánál, a már felhagyott, egykor homokkövet fejtő Seybold-féle kőbánya, ahol 1904-ben Maros Imre gazdag sarkvidéki típusú mikrofaunát gyűjtött. Megtalálhatjuk a mezei cickányt, vakondokot, mezei hörcsögöt, különböző pocokfajokat illetve peléket.

A kiállítás jó tanulás és szórakozás is egyben kicsiknek és nagyoknak, interaktív, multimédiás elemeivel összekapcsolja a múltat a jelennel. Október 25-ig találkozhatunk a jégmúltban.