Momentán, Mácsai, Rájátszás, Kiscsillag: Kapolcs, a kimeríthetetlen kultúraforrás

Képgaléria megtekintése2016.07.31. - 16:00 | Mohai Vyca - Fotók: Boros Ferenc

Momentán, Mácsai, Rájátszás, Kiscsillag: Kapolcs, a kimeríthetetlen kultúraforrás

Legyen felnőtt, gyerek, idős vagy mosómedve, a Művészetek Völgyében mindenki talál valamit, ami a szívéhez szól, ami megragadja. Szombaton is belevetettük magunkat a kapolcsi fergetegbe: a hétvége miatt még a szokásosnál is többen fürdőztek, de a Balaton helyett, itt a kultúrában.

A MAO udvarban kezdtük meg látogatásunkat, ahol Hajós András és a Modern Art Orchestra szórakoztatta a közönséget, gyerekeket és felnőtteket egyaránt. Zenehajó című műsorukat jazzimpro övezte, betekintést engedve egy jazz zenekar felépítésébe és működésébe. Hajós sztorizott, időnként gyerekdalokat énekelt, a gyermekközönség örömére. Interaktivitásban sem szenvedett hiányt a műsor: Hajós András folyamatosan kommunikált a nézőkkel, kérdéseket tett fel, énekeltette őket. Egy ízben egy önként jelentkező kisfiút még karmesterré is előléptetett, megmutatva az alapokat, a zenekar pedig szívderítően vidáman és türelmesen engedelmeskedett a gyerekcipőben járó irányítónak, amiből mókás, zenés-zajos pár másodperces darabok keletkeztek.

Napközben hihetetlen meleg volt, csak az igazán kitartóak voltak egész nap mozgásban. Mi behúzódtunk a Momentán udvarba egy kis improárnyékba - hűsítő és humoros, tökéletes a délutáni hőségben. A Momentán Társulat szombati főhőse Mácsai Pál, Jászai Mari-díjas színész, rendező volt. A műsorra hatalmas érdeklődés volt, az udvar teljesen megtelt. A társulat moderátora beszélgetett a főszereplővel, próbálta a hétköznapi oldalát a közönség elé csalogatni. Ebben segítségére volt a cetlis doboz, amiben a közönségben ülők kérdései szerepeltek. Megtudtuk például, hogy érzékeny a Deep Purple kazetta letörlésére, a jövőben jó lesz ezzel vigyázni. Közben a társulat a főhős életének egy-egy jelenetét kiragadta és eljátszotta a közönségnek, tehetségesen és humorosan, ahogy azt tőlük megszoktuk. 

Később a Rájátszást tekintettük meg a Momentánban. A rájátszás a zene és az irodalom egymásra hangolása, melynek lényege, hogy költők és zenészek összefogásával megzenésített verseket, műveket hallgathat a közönség. Idén a rájátszást Egyed Péter, Grecsó Krisztián, Háy János, Kollár-Klemencz László, Szűcs Krisztián képviselte és még Kemény Istvántól is hallgathattunk egy-két verset. Az est végig fenntartotta a figyelmünket, hiszen az előadók hol energikusan, mindannyian énekeltek és dübörögtek a színpadon, hol egyedül vagy ketten vittek minket balladisztikus mélységekbe.

Estefelé benéztünk PUF koncertre, a fiúk most sem okoztak csalódást: volt ott lélek, hangulat, múlt és jelen. Jelentjük, a Pál utcában minden a régi, a tőle megszokott, remek minőségben működik a zenekar. 

A Kiscsillag koncertet nem tudtuk kihagyni, bár kissé tartottunk tőle. Számos kritikát lehet ma hallani, nem tudni mi igaz és mi túlzó, így hosszú idő után újra benéztünk egy kis Lovasira. 

A Panoráma Színpad előtti tér megtelt, nem láttunk a napokban ennyi embert itt. Volt fiatal, középkorú és idős is, együtt hullámzott a régi és új számokra a tömeg. Elhangzott egy-két Kispál szám is, a hangulat ekkor a tetőfokára hágott. Végülis a koncertről megosztó vélemények születtek: egyikünk szerint megvan és ezen a koncerten is megvolt még az erő és az a "lovasiság", ami egy igazán jó Kiscsillag koncerthez kell, másikunk szerint már túl sok a manír, túl van játszva a koncert maga, és hiányoznak az igazi, lovasis, velős átkötő szövegek.

A tény, hogy a közönség jól érezte magát: energikus és boldog, táncoló tömeget láttunk, a többit mindenki döntse el maga.

Kapolcs még az utolsó előtti, kilencedik napon is lüktet és feltölt, mint egy kimeríthetetlen energia- és kultúrbomba.

Legyen felnőtt, gyerek, idős vagy mosómedve, a Művészetek völgyében mindenki talál valamit, ami a szívéhez szól, ami megragadja és képzeletben már a jövő évi naptárába vési: Kapolcs, Művészetek Völgye, jövőre ugyanitt! 

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás