A Nemzeti Vágta vezéralakja a 1848-49-es huszár. A lovas bemutatók kapcsán repülhetünk a vissza a múltba is: idén ismét megcsodálhatjuk a hagyományőrző huszárokat a budapesti Hősök terén, köztük a székely huszárezred hagyományőrző lovasait. A ló tehát nem elválaszt egymástól bennünket, hanem összeköt és nemcsak az országhatáron belül, hanem a világ másik végében is. A Nemzeti Vágta tiszteli más népek, más országok lovas kultúráját is: idén immár negyedik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Futamot. Ez is azt mutatja, hogy a ló hidat épít a nemzetek között.  

Lázár Vilmos, a Magyar Lovas Szövetség és a versenysorozat elnöke elmondta: az eddigi kettő és fél körös távnál egy körrel hosszabb futamok a kitartóbb, lovasukkal nagyobb összhangban versenyző lovaknak fog kedvezni. A selejtező futamokon marad a megszokott hossz a téren felépített speciális pályán.

Tanulva az eddigi versenyeken tapasztalt vitákból, idén 10 méteres startzónát jelölnek ki, ahol a versenyzőknek már kísérők nélkül kell felsorakozniuk - fűzte hozzá Lázár Vilmos, aki szerint a megnövekedett versenytáv is csökkenti a rajt jelentőségét, így segít kiegyenlíteni az esélyeket. A biztonságot és a látványt növeli, hogy a küzdőteret a nézőtértől elválasztó falrendszert piros-fehér-zöld szivaccsal vonják be.

Kitért arra is: a budapesti megmérettetésre 16 - köztük négy határon túli - előfutamon összesen 72 település kvalifikálta magát, azonban egy települést ki kellett zárni a versenyből doppingvétség miatt.

„A Nemzeti Vágta ünnepélyes sorsolása mindig az a pillanat, amikor a „Vágta-érzés" elkezd az emberben forrni, kezd elhatalmasodni rajta. Rájöttem, hogy ez gyakorlatilag „egy szenvedélybetegség". Erre a közösségi élményre, amit a Nemzeti Vágta nyújt, rá lehet szokni." - árulta el Lázár Vilmos.