A Leslie L. Lawrence írói „álarc" mögött tevékenykedő szerzőt idehaza a nagyközönség már régóta ismeri. Tekintélyes életművét ma már kevesen látják teljesen át, de generációk nőttek fel történetein és sajátos humorán. A nyolcvanas és a kilencvenes évek kultikus szerzője ma is aktív, népszerűsége pedig töretlen.

Vágtató kalandregényei tökéletes koktéljai a fantázia szülte cselekményeknek és a tudományos ismereteknek. A krimi műfajából is számos eszközt merítő szerző vallja, az olvasmányosság és a fordulatosság mellett ildomos egy szakajtónyit az emberek kulturális ismereteit is bővíteni. A világ különféle pontjain játszódó regényei leginkább a keleti kultúrákat mutatják be hitelesen, nem egyszer Mongóliába, Kínába vagy éppenséggel a Himalája hófödte vidékeire invitálva a gyanútlan olvasót. A szerző a mai napig utazik, amikor csak teheti. Regényeinek szinte minden helyszínét felkeresi, a kultúrákat és szokásokat a lehető legkongruensebb módon próbálja tálalni.

Több évtizedes szakmai múlt után is elképesztően termelékeny írónak számít.  Mindenfajta pauza nélkül jelennek meg a regényei immáron egy emberöltő óta, nem egyszer sok tízezres példányszámban. 

"Az irodalom határtalan" - szól a büki Olvasószemüveg rendezvénysorozat mottója, és lássuk be, ebben sok igazság lapul.  A Büki Művelődési Központ és a Könyvtár kezdeményezésére elstartolt író-olvasó találkozókra van igény, a helyiek nagy kedvvel látogatják a rendszeresen megszervezett találkozókat.  Az irodalomnak, a könyveknek amúgy is van kohéziós ereje, hiszen tulajdonképpen egy nemzedék végrendelete a következő generációk számára. Szabadon szállhat a fantáziánk, és a 21. század megannyi kihívása ellenére a könyvolvasás még mindig becsülettel állja a sarat. Igaz, a fiatalok körében egyre kevésbé. 

Miközben hasonszőrű gondolatokon „brainstormingoltunk", már be is lépett a terembe Lőrincz L. László. A népszerű regényírónak az élőbeszéd sem okoz nagy fejtörést, magával ragadó stílusával és a rá jellemző közvetlenséggel bele is vágott nagy kalandjainak taglalásába. A kaposvári Cukor- és Édesipari Technikum diákkori történeteitől kezdve egészen az ELTE BTK történelem-mongol szakán átélt anekdotákig.

A művelődési házban összegyűlt maroknyi látogató persze a tenyeréből evett és érdeklődve kagylózta a tibeti kolostorok zárt világának életét, a mongol sivatag rabul ejtő világát, és persze a humoros izlandi történetet. Merthogy a regényíró számára az utazás lételem, számos könyvének alapját hosszú külföldi tartózkodások képezik. Az egzotikus helyszínekről érkező történetek lankadatlanul vonzották a figyelmet és egy-egy elültetett poén mindig derűt okozott. 

A kérdésekre adott válaszokból megtudtuk, hogyan festett Ulánbátor a 70-es években, mit írt Marco Polo a telekinézisről, és, hogy a Himalájában készült tea éppenséggel mitől is különleges. Lőrincz L. László beavatott minket, hogyan készülnek a regényei, mi adja az alapötleteket, illetve miképpen kell megírni egy igazán velős krimit.  Persze a szorgalom és a tehetség mellett a legtöbb dologért maga a szerencse a felelős. Az életben bármi előfordulhat, de a szerencsét felkészülten kell várni. Ez is egy lecke, amit Lőrincz L. Lászlótól volt időnk megtanulni.