A két szerző a La Prima Donna c. vígoperáját nevezte a versenyre, s a zsűri döntése alapján 2013 után másodszor is ott lesznek a döntőben ezzel a verseny történetében ők az elsők, akik meg tudták ismételni ezt a sikert.

Az Ostrom Opera trilógia - melynek immár mindhárom része elkészült - írása közben jött az ötlet egy vígopera megírására, melyhez a zeneszerző, Szilágyi Miklós már a szimfonikus zenekari hangzást használta fel. A szerzőktől szokatlan megközelítés ellenére ez az opera is hasonló sikerek várományosa lehet, mint a díjnyertes Ostrom Opera - Kőszeg, 1532., melyet a miskolci sikerek után Kőszegen is bemutattak a szerző vezényletével 2014-ben.

A La Prima Donna cselekményének alapját egy látszólag bagatell konfliktus adja. Az operaházban, ahol Bellini Norma c. operájának premierjére készülnek, a címszerepet játszó primadonnának az előadás előtt elmegy a hangja. Az egyfelvonásos opera szövegkönyvének végleges verziója 2013 őszén, míg a zene 2015 elején készült el.

A döntős operát a közönség a többi három döntős darabbal együtt 2016. december 13-án láthatja és hallhatja félszcenírozott előadásban Budapesten a Zeneakadémia Solti-termében, melyben a Zeneakadémia magánének szakos hallgatói közreműködnek. Az est rendezője Almási-Tóth András, a házigazda pedig Bősze Ádám lesz.

A verseny zsűrijében is igen neves szakemberek foglalnak helyet: Kesselyák Gergely karmester, a Bartók Plusz Operafesztivál művészeti igazgatója; Fekete Gyula zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettese; Alekszej Ribnyikov zeneszerző; Bubo Damen producer és Philip de la Croix, a Musica Prima by Classic 360 igazgatója.

Horváth György Tibor szövegíró így ír önéletrajzában: a mű a fontos, nem az, aki írta. Homéroszról semmit sem tudunk, mint ahogy nem ismerjük annak az embernek életét sem, aki Shakespeare néven megírta nekünk a drámairodalom felét. De ha már magamról kell írnom: a Vízivárosban születtem, de a Nyolcadik kerület nevelt fel, és ezt nem tudom a sorsnak elégszer megköszönni. A drámaírást Molnár Ferenctől tanultam, akinek a Grundja a szomszéd utcában volt, de Krúdy sem járt messze, a Két Oroszlán fogadó csak néhány száz méterre volt az otthonomtól. Gyermekkorom boldogan telt, sokat utaztam Mark Twainnel a Mississippin, tanácsokat osztogattam Tom Sawyernek és Hucknak. Néha kihajóztam Long John Silverrel a karibi vizekre is. Most választott városomban: Kőszegen élek. Megihletett ódon levegője, a házak, az udvarok, az öreg falak, ahol megállt az idő, és a vén gesztenyefák alatt itt maradt a középkor.

Szilágyi Miklós zeneszerző saját bevallása szerint szerencsés körülmények sorozatának köszönhetően került Kőszegre 2009-ben, ahol Kőszeg Város Fúvószenekarának karnagyaként dolgozva ismerte meg a fúvóshangzást, nyert betekintést a hangszerelésbe, és nem kis mértékben átformálta zeneszerzésről alkotott elképzeléseit. A zenéről szerzett tudást Debrecenben igyekezett tovább mélyíteni, ahol az egyetemen a kiváló tanárok és kollégák által teremtett ihlető légkör segített megírni első operáját. A megszerzett tudást Kodály szellemiségében igyekszik kamatoztatni. Zenei elképzeléseit a gyökereim iránti tisztelet, a tradíciók őrzése, és az újító, megújító szándék vezérli. A különböző kurzusok során a szimfonikus zenében való mélyebb megmártózás bátorította, hogy az egyetemi gyakorlatok után élesben is kipróbálja e csodás apparátust.