Eredetileg azért vezették be az óraátállítást, hogy a nappalokat hozzáigazítsák a lakosság napi menetrendjéhez. Az 1973-as olajárrobbanást követően 1976-ban Franciaországban vezették be először, ugyanis az indoklás nem volt más, mint az, hogy ezzel nagyjából 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia takarítható meg. Energiatakarékosság céljából vezették be a téli és nyári időszámítási rendszert Magyarországon is 1980-ban. Ma már rendelet szabályozza az időszámítást az Unióban, melyet a tagállamokhoz igazítottak.

Hanga István órásmester a kecskeméti nagytemplom toronyórájának eredeti óraművével működtetett óra mutatóit állítja a kecskeméti Bozsó Házban lévő óragyűjteményében. MTI Fotó: Ujvári Sándor

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből látszik, hogy az óraátállítással évi mintegy 100-120 ezer megawattóra villamos energiát spórolunk, ami megfelel egy közepes magyar város éves fogyasztásának. Az óraátállítás haszna a környezetvédelemben is látható: az alacsonyabb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással jár. A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágításánál jelentkezik.