A Szent Korona Európa egyik legrégebbi, a mai napig épségben megmaradt beavató koronája, a magyar államiság egyik jelképe.

Titkok, ármányok, dicsőséges és gondokkal terhelt időszakok túlélője, amelyről azt hihetnénk, hogy sok mindent tudunk.

Ám a mohácsi csata utáni vérzivataros évszázadokban a korona történetét szisztematikusan még sohasem tárta fel a tudományos kutatás.

Pálffy Géza és Lendület csoportja négy évvel ezelőtt kapott lehetőséget arra, hogy a Szent Koronáról, az állandó és ideiglenes koronázási jelvényekről, valamint a szertartásokról interdiszciplináris, azaz több tudományágat is érintő kutatásokat végezzenek. Munkájukat lépten-nyomon siker koronázza.

„A modern kori magyar koronázásoknak a legfontosabb munkája szlovák nyelven született; mivel Pozsonyban voltak a koronázások, szlovák szerző írta meg" - mondta el az M1 Minden tudás műsorában Pálffy Géza.

Négy év alatt olyan sok új eredmény született, hogy már fölülírták az eddigi szlovák kutatásokat, most már a magyar tudományosság is tud újat mondani a nagyközönségnek.

A Lendület Szent Korona Kutatócsoport 1526-tól 1916-ig vizsgálja a Szent Korona és a koronázások históriáját. A legfrissebb kutatási eredményeket egy ismeretterjesztő filmen keresztül mutatják be.

„Azokat a legérdekesebb és legkülönlegesebb történeteket szerettem volna kiemelni amelyekről még nem tanultunk az iskolában, azokat a kincseket, helyszíneket, amelyeket a nagyközönség kevésbé ismer" - mondta el Bárány Krisztián, a film rendezője.

A kutatócsoport nevéhez több, a Szent Koronával, illetve a koronázások történetével kapcsolatos felfedezés fűződik.

Például az, hogy 1529-ben, amikor Szulejmán elindul hazafelé Bécs sikertelen ostroma után, megfogja a magyar koronaládát, a koronázási kincseket és elindul vele Isztambulba. Azonban Szulejmán meggondolja magát és visszaadja a koronát.

Pálffy Géza azt mondja, hogyha akkor Isztambulba kerül, akkor nem is ismernénk a Szent Koronánkat. A korona azonban megmenekült, és hazatért.

A hazatérés egyébként rendszeres, ismétlődő jelenet a Szent Korona történetben.

A többség azt gondolja, hogy 1978-ban tért haza, de korábban hazatért 1464-ben, 1608-ban és 1853-ban is, a Szent Korona tehát mindig visszatér Magyarországra - mondta el Pálffy Géza.

Éppen 100 éve annak, hogy az utolsó magyar király, IV. Károly fejére került a Szent Korona. 1916. december 30-án nemcsak IV. Károly fejét, de Zita királyné jobb vállát is érintette.

Kevésbé ismert, de királyné koronázásokhoz is használják a Szent Koronát, mindig a jobb vállát érintik vele.

A filmben számos eddig ismeretlen koronázási kincsünket - például a legrégebbi koronás országzászlót, az első budai koronázás udvarmesteri pálcáját és az utolsó pozsonyi szertartáson használt koronázási cipellőt is megmutatják.