A hangulat megjött, a hangunk elment - a Gólyatábor 3. napja

Képgaléria megtekintése2009.09.06. - 14:00 | Egyed Betti - Fotók: vaskarika.hu

Forró hangulat, berekedt torkok, rögtönzött karaoke jéggel és egy dupla whisky-vel, poénáradat Dombóvári Istvánnal, fáklyás felvonulás a Fő téren, sejtelmes tánc a Juice dalaira. A 80-as évek jegyében előkerültek a szűk, fényes nacik, a pántos felsők, és a magassarkú cipők. Mindennek eredményeképpen egy hajnalig tartó mulatozásba torkollott a Gólyatábor harmadik napja, melynek mi is most pihenjük ki fáradalmait.

Az elsőéveseknek délelőtt kitartásukról kellett tanúbizonyságot tenniük. A majd három órán át tartó évnyitó, és az azt követő hivatalos tájékoztatók megviselték az amúgy is igénybe vett szervezetet.

Az időpont-mizéria a nap folyamán csak folytatódott, ahány embert megkérdeztünk, annyiféle változatot hallottunk. A programok nagy része csúszott, a dísztermi stand-up comedy ellenben egy órával előbb kezdődött. A Dumaszínházból jól ismert Dombóvári István azonban hamar feledtette velünk a kellemetlenségeket, majd két órán át dőltünk a nevetéstől. A hétköznapokban csendes díszterem cirkuszi színhellyé alakult át, s az órákon egyébként tátongó üres helyekre most két személy is jutott. Még a közeli lépcsőkorláton is csüngtek a poénra éhes hallgatok, a teremben pedig egy gyufaszálat sem lehetett volna leejteni.

A nap fő attrakciójának azonban a Klipforgatás című feladat számított, mely szintén próbára tette a díszterem akusztikai tűrőképességét. Minden csapat kapott egy 80-as évekbeli örökzöldet, melyre klipet kellett készítenie. Utaztunk Trabantban, elhajóztunk Sánta Máriával, Gedeon bácsi - a női fodrász - rendbe tette a hajunkat, és még egy képet is kaptunk, mielőtt végleg elmegyünk. Végre mindenkiből kibújt a kisördög, a csapattagok megmutathatták kreativitásukat.

A meleg terem, és buborékos nedű elfogyasztása után jól is esett kisétálni egyet a főtérre. Most azonban több száz elsőévessel karöltve, „Ma még nem ittunk semmit!" felkiáltással tettük meg az átlagnál hosszabb utat. Némi útzárat okozva, maradék hangunkat kiadva tértünk vissza az iskola udvarára, hogy belevessük magunkat az éjszakába. Az aulában a Juice zenekar szolgáltatta a talpalávalót, a táncos lábúak nagy örömére. Lassan az üldögélők is táncra perdültek, már nemcsak a pohár tartalma, de a hangulat is pezsgett... Egyesek az aula tetején ugrálták ki magukból felesleges energiáikat, mások pedig a sörkertben iddogáltak tovább hajnalig.

A végére „mini" szerkesztőségünk is kifáradt, a hangunk elment, a hűtőnk pedig kiürült. Ma este azonban újult erővel nekivágunk a 90-es éveknek, s reméljük, arra is választ kapunk, hogy másnak e tájék mit jelent...