Barátságos fény világít a Kálvária-domb tetején, a Martineum Felnőttképző Akadémia kivilágított ablakai meghitten hívogatnak a korán sötétedő őszi estében. A nagyterem zsúfolásig megtelt, a Szülőföld Kiadó újabb, Győrvári Edithről szóló kötetének bemutatóján sokan megjelentek, hogy tiszteletüket fejezzék ki Edith néni előtt. A felszólalók nem tudnak meghatottság nélkül beszélni a „szolgáló szeretet nagyasszonyáról", aki oly sokak életét tette szebbé, emberibbé.

Farkas Csaba, a Szülőföld Kiadó igazgatója elmondta, a Híres szombathelyi nők sorozat egyedülálló az országban, nincs még egy olyan város, amelyik hasonló könyvsorozattal büszkélkedhetne. Ez öröm, de egyben felelősség is. A sorozatot 22 kötetesre tervezték, mindegyik kötet egy-egy betűt kapott, hogy a végén a példányokat egymás mellé állítva kirajzolódjon a Híres Szombathelyi nők felirat.

Dr. Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere, ahogy ezt már több alkalommal is megtette, a könyvek iránti rajongásának adott hangot. A könyvet pótolhatatlannak, az információhordozás legfontosabb eszközének tartja, ezért is ünnep számára egy-egy új kötet megjelenése. A sorozat szombathelyi értékek feltárására és megőrzésére törekszik olyan nők életén keresztül, akikre példaként tekinthetünk. Fontos, hogy tudjunk a múltunkról, mert erre építhetjük fel a jövőt. Győrvári Edith Szent Márton szellemiségének jegyében élte az életét, nem véletlen, hogy 2012-ben az önkormányzat létrehozta a Győrvári Edith-díjat, melyet az önkéntes munka elismeréseként osztanak ki.

Dr. Takátsné Dr. Tenki Mária, a Kulturális, Jogi és Társadalmi kapcsolatok Bizottságának elnöke nemcsak a sorozat elindítója és ötletgazdája, hanem a legfőbb motorja is egyben. A kötetben szereplő nőket egy bizottság (Kelbert Krisztina, Tenki Mária és Farkas Csaba) választja ki valamilyen aktuális jubileum kapcsán. Tenki Mária ötlete a sorozat elindításához több forrásból táplálkozik. Az első indíttatást az édesanyjától kapta, aki előszeretettel foglalkozott a nők szerepével, helyzetével a történelemben. A férjétől is kapott inspirációt az itteni nők történetein keresztül, melyeket előszeretettel mesélt feleségének. Amikor az elnök asszony megkapta a tanácsnoki címet, szinte magától értetődően jött az ötlet, hogy indítsanak egy sorozatot a szombathelyi nőkről. Szombathely a segítés városa, Győrvári Edith derűje, alázata példaértékű mindannyiunk számára.

Maurer Péter, a Martineum Felnőttképző Akadémia igazgatója sem tudott elérzékenyülés nélkül megszólalni. Elmondta, Edith néniről nem beszélni szoktak, hanem VELE beszélgetni. Edith nénit tizenéves korában ismerte meg, aki szinte mindenhol megfordult, és az idők folyamán semmit sem változott, nyolcvanéves korában is ugyanúgy nézett ki, mint fiatalon. Dolgozott diétás nővérként, hitoktatóként, a karitász munkatársa is volt. Igazi közösséget épített, bármerre járt. Sokat tett a szenvedélybetegekért, szegényekért, rászorulókért. Rengeteg kedves történet fűződik Edith néni nevéhez, az egyik ilyen, hogy Bozsokon, a domboldalon Moliere-t olvasott tehénlegeltetés közben.

Ferenczy Gyöngyi, a könyv egyik szerzője munkája révén került kapcsolatba a karitásszal. Győrvári Edith Tuczainé Régvári Mariettával együtt építette fel a karitászt. Rengetegen köszönhették nekik életük jobbra fordulását, elkallódott, perifériára sodródott emberek. A karitász központjában oltár őrzi Edith néni emlékét, ahol fényképek és a személyes dolgai találhatók. Több intézmény működik a karitász védőszárnyai alatt, mint például a családsegítő, a RÉV, a Szikla vagy a Hársfaház. Készült egy film is Edith néniről, melyet hamarosan be is mutatnak.

Lovass Tibor, a kötet másik szerzője nem tartja véletlennek, hogy megismerkedett Edith nénivel. Párhuzamot lát a saját és Edith néni gyerekkora között, mindketten nagycsaládban nőttek föl, szigorú nevelésben részesültek. Győrvári Edith csintalan gyerek volt, nem kellett a szomszédba mennie egy kis rosszalkodásért. Ezek az évek tették később alkalmassá arra, hogy embert faragjon a hozzáfordulókból. Ha nem lett volna bevállalós, nem tudott volna ennyi emberen segíteni. Az embersége mellett a műveltsége miatt sem kellett szégyenkeznie, 5 nyelven beszélt, angol szakra is jelentkezett az ELTE-re, de a jelentkezők alacsony létszáma miatt nem indították el a képzést. Győrvári Edith a saját módszere szerint tanította az embereket, ami nem szerepel a tankönyvekben. Ő egyfajta anyakirálynő volt, a méhecske sem találja meg a virágport az anyakirálynő nélkül, Edith néni is ilyen virágpor megmutató szerepet töltött be.

Végül Győrvári Edith születésének 90. évfordulóján valódi virágok helyett a szeretet szavaival - egy-egy mondattal - emlékeztek Edith nénire. Az esten részt vett a két unokahúga, Krisztina és Zsuzsa is.