Lajkó Félix egyedülálló zenéje itthon és külföldön is mindenkit elvarázsol. A topolyai születésű zenész is fellép a Cziffra Fesztiválon, emiatt kerestük fel, illetve, hogy kiderüljön, hogyan talált rá az improvizációra, Cziffra Györgyre, és miben áll a zene önmagán túlmutató jelentősége. 

Balázs Jánossal nem ez lesz az első közös munkájuk, korábban Jelszó címen jelent meg lemezük. Hogyan találtak egymásra?

Egy Müpában tartott próbán ismertük meg egymást, mielőtt turnén vettünk volna részt. Később, Pekingben összebarátkoztunk, és már akkor megfogalmazódott bennünk egy együttműködés terve.

Gondolom, a fesztiválra való felkérés sem lepte meg.

Valóban nem, Jancsi már jó egy éve jelezte, hogy számít majd rám.

Improvizatív esttel készülnek, tehát bárhogyan alakulhat a program. Ettől függetlenül lehetséges valamilyen szintig a felkészülés?

A szakmai jártasságon kívül milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy a közös improvizatív játék jól sikerüljön? Egymás alapos ismerete, a zenésztársakba vetett bizalom, vagy akár barátság?

Fontos, hogy a zenészek között ne alakuljon ki verseny, inkább az alázat kerüljön előtérbe. Ha úgy alakul, hogy játék közben „elmegyünk" egymás mellett, nem a másikra való licitálás miatt történik, inkább csak hagyjuk, hadd érvényesítse egy-egy pillanatban a másik a zenei elképzeléseit. Mindehhez rendkívüli érzékenység és odafigyelés szükséges.

Hamar fény derül arra, ha nem sikerül?

Mindig sikerülnie kell! Másképp ki sem állnék a színpadra. Sikertelennek akkor mondanám, ha mint említettem, az egésznek a tétje az lenne, hogy ki játszik jobban.

Azt mondják, az improvizáció képesség. Ön mikor tapasztalta meg először

Gyerekkoromban nagyon gyakran magyar népdalokat játszottam. Akkoriban sokszor volt a környéken áramszünet. Szüleim elmentek valahova, én otthon egyedül, gyertyafénynél voltam és nagyon féltem. A figyelmem már nem kötötte le az agyonismételt népdal, új hangok, variánsok után kutakodtam, noha akkor még nem tudtam, hogy hivatalosan ezt rögtönzésnek hívják.

Nem túlzás, ha a nélkülözést tesszük felelőssé az improvizációs készsége felfedezéséért.

Persze! Úgy gondolom, hogy mindig valaminek a hiányából születik valami.

Cziffra Györgyről mikor hallott először?

Gyerekkoromban, a házunkkal szemközt lakott egy zongorázni tanuló barátom. Én hiába szerettem volna, a szüleim nem engedték. A barátom, Gál Zoli édesanyjának volt két Cziffra kazettája, és amikor berakták a magnóba, áthallatszott a zene. Ha a zongora, mint fogalom jelenik meg a képzeletemben, mindig Cziffra neve ugrik be. Illetve, amikor Cziffra felvételeit, például a Tánc című lemezt hallgatom, általában a gyerekkorom köszön vissza.

Cziffra stílusa hatott Önre?

Úgy gondolom, hogy igen. Játéka különösen markáns, kidolgozott, miközben a szabadság levegője veszi körül. Valami ehhez hasonlót igyekszem megteremteni én is, amikor játszom.

Cziffra nagyon közvetlen, a sztársággal nem igazán törődő művész hírében állt. Egy mai zenésznél, hogy kiemelkedjen, elengedhetetlenek a sztárallűrök?

Én nem érzem magam sztárnak, a kifejezéstől is ódzkodom. Mindig meglep, amikor sztárként viszonyulnak hozzám.

A művészet, a zene segítette a világlátása mélyülésében, - hogy egy klasszikust idézzek: „Több dolgok vannak földen és egen..."(Arany János fordítása)?

Nekem a zene életmentő volt. Annak idején meglehetősen rocker életmódot folytattam. Ha nincs a zene, a mindennapi gyakorlás, nagy valószínűséggel beleveszem ebbe a számomra érdektelen világba.

Legutóbbi lemeze gyerekverseket tartalmaz, amelynek a bevételét tehetséges gyerekek támogatására fordítja. Lám, mint a tehetséggondozással is foglalkozó Cziffra György.

Amikor az ember gyerekkorában játszani kezd, a zenéről, mint hivatásról, a legszebbeket gondolja. Úgy érzem, hogy gyerek maradtam, a korábbi elképzeléseimet nem tagadnám meg. Hiszem, hogy a zenével gyógyítani érdemes. Valójában a zenével önmagával kellene segíteni, annyira jó zenét csinálni, hogy mint egy varázslat, világhelyrehozó legyen.

***

Lajkó Félix

Szerenád és Improvizáció februárban

02.14. Müpa, 02.22. MomKult, Cziffra Fesztivál

Lajkó Félix két rendhagyó estével készül februárban.

Február 22-én a Cziffra Fesztivál vendégeként Balázs János zongoraművésszel, a Cziffra Fesztivál alapító-művészeti vezetőjével fognak játszani egy improvizációs estet a MOMKultban, ahol nemcsak a közös, Jelszó című - a Fonó kiadásában megjelent - albumról fognak elhangozni muzsikák, hanem klasszikus témákra felfűzött szabad imrpovizációk alkotják majd a program gerincét. A est különlegessége, hogy az első részben Dr. Freund Tamás agykutató tart közérthető előadást az improvizációról és annak működéséről.

A Cziffra Fesztivál Improvizáció c. estjéhez készült videó Lajkó Félixszel:

***

Lajkó Félix önálló koncertje legközelebb február 14-én lesz Szerenád-szimfonik címmel a Müpában. A Valentin-napi rendkívüli estén a hegedűvirtuóz ismét a Hollerung Gábor vezette Budafoki Dohnányi Zenekarral lép színpadra. Elhangzanak azok a művek is, amelyek a Végtelen c. közös szimfonikus lemezen hallhatók (2014, Fonó), de lesznek új, ill. újragondolt dalok, mint a Szerenád, amely a következő linken hallható:

A koncertek az alábbi linkeken érhetők el:

2017. február 14. Müpa https://www.mupa.hu/program/lajko-felix-szerenad-szimfonik-2017-02-14_19-30-bbnh

2017. febr. 22. MOMKult http://cziffrafesztival.hu/esemeny/az-improvizacio/

Kapcsolódó írásunk:

Programsorozat Cziffra György emlékére

2017.01.17. - 12:15 | vaskarika.hu

Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész 2016 februárjában hívta életre az első CZF Fesztivált, amelynek alapvető küldetése, hogy a világhírű magyar zongoraművész magas művészi színvonalú életművét és hagyatékát méltóképpen megőrizze és ápolja, illetve folytassa azt a fiatal művészeket felkaroló és segítő munkát, mely Cziffra György életében nagy hangsúlyt kapott.