Szoknyapörgetők és csizmakoppantók - Tárlatnyitó az ATRIUM Galériában

Képgaléria megtekintése2017.05.14. - 17:00 | Rozán Eszter - Fotók: Büki Kornél, Szokol Gábor

Szoknyapörgetők és csizmakoppantók - Tárlatnyitó az ATRIUM Galériában

Szoknyapörgetők és csizmakoppantók címmel nyílt meg a 2015 októberében felavatott ATRIUM Galériában - a megye máig egyetlen szabadtéri kiállítóterében - immár harmadik tárlata Büki Lászlónak, a Vaskarika.hu fotóriporterének. Ezúttal a néptánc adta az apropót, ezen belül is a Szivárvány Gyermek Néptáncfesztiválhoz kapcsolódó legemlékezetesebb pillanatok. Az Atrium hangnyelő falaira installált tárlatot Csollányné Horváth Krisztina néptáncpedagógus és Tóth Tamás igazgató ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

Harmadik alkalommal nyílt tárlata kollégánknak, Büki Lászlónak, lapunk alapító-tulajdonosának és kétszeres helyi sajtófotó-díjas fotoriporterének a büki ATRIUM Galériában. 2015-ben Tóth Tamás intézményvezetővel közösen találták ki, hogy szabadtéri kiállítást kellene szervezniük. Gondolatukat tett követte, és a művelődési központ mögötti Atrium hangnyelő falaira üveglapra matricázott, időjárásálló nyomatok kerültek. Immár harmadszor.

Az idei évben a kültéri "art placc" falain 19 nagyméretű fotó eleveníti fel a Szivárvány Gyermek Néptáncfesztivál emlékezetes pillanatait, a tánc -gyermeki- önfeledtségét, míg ezzel párhuzamosan, a Sportcsarnokban - mobil tárlatanyagként - további 56 fotó kapcsolódik ehhez a tematikához.

A tárlat a Szoknyapörgetők és csizmakoppintók címet kapta, hiszen a középpontban a néptánc áll. A sokszínű képanyag jól reprezentálja azokat az eseményeket, amelyek a fürdőváros kulturális életét jelentősen meghatározzák. Kollégánk több mint egy évtizede foglalkozik eseményfotózással, a néptánchoz és a modern táncokhoz pedig különleges kapcsolat fűzi. Nem egyszerű elkapni és örökkévalóvá tenni a mozdulatot, főleg akkor, ha valaki nem néptáncos. Izgalmas kihívás egy kívülálló szemével bemutatni a néptánc világát úgy, hogy mégis részesévé válik.

Büki László remek érzékkel találja meg a legmegfelelőbb pillanatot, hogy fotói élettel teljenek meg. Vallja, hogy a „tánc a test verse, ami mesél és megszólít. Ha mozdulatot fotózol, pillanatnyi részesévé válsz e versnek." Valóban így van, pörgő szoknyák, önfeledt kisebb és nagyobb gyermekek, koppanós csizmák oldódnak fel a versben. Színek, fények és formák egymásra találása adja meg az itt és most élményét, a rögzített mozdulaton keresztül is érezzük a dinamikát.

A tánccsoportok számára Büki László fotói jóval többet jelentenek egy kedves emléknél, sokan közülük szenvedélyesen ápolják a néptánc hagyományát, melyet a tudással, a mozdulatok átadásával, a koreográfiák megújításával, vagy éppen új mozdulatsorok kitalálásával visznek tovább. Ezért is fontos, hogy ne csak az előadások őrizzék áldozatos munkájukat, hanem a fotók is. A kiállított képek bizonyítják, hogy internet uralta világunkban létezik még olyan dolog, ami nemcsak érdekli a fiatalokat, hanem szívvel-lélekkel csinálják. A szenvedélyt pedig csakis az képes megörökíteni, aki maga is szenvedélyesen fotóz.

A kiállítást Csollányné Horváth Krisztina, a Dr. Pesovár Ernő AMI igazgatója nyitotta meg, és Tóth Tamás igazgató ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás