Július 7. - Nyikolaj Koljada: Murlin Murlo  - A Kőszegi Várszínház és a Gergye Krisztián Társulat közös bemutatója

Időpontok: Július 7., 20:30 óra
Helyszín: Jurisics vár, Lovagterem (Rajnis u. 9.)
Jegyár: 2.500.- 

Apokalipszis most! Ha nem ma, akkor két hét múlva. Világvége-hangulat van Sipilovszkban, ebben az isten háta mögötti orosz kisvárosban, amelyet hiába is keresnénk a térképen - és amely mégis olyan valóságos, hogy valóságosabb már nem is lehetne. És valahonnan annyira, de annyira ismerős. Vagy a vegyikombinátból, vagy a csirkegyárból hoz szúrós szagot a szél, van kultúrház, van mozi, sőt van takaros park is: a régi nagyok tiszteletreméltó szobraival. Mi kell még? Mire vágyik Olga, a kisváros félkegyelmű, rajongó prófétája? Mire vágyik a nővére, Inna, akinek a táskájában mindig van egy üveg bor, (esetleg vodka), a biztonság kedvéért? Mire vágyik Mihail, a szomszéd, a lakótelepi élet császára? És mire vágyik Aljosa, a messziről érkezett új albérlő? Hol a bűn, és mi a bűnhődés? Van-e megváltás? Az orosz kortárs szerző, Nyikolaj Koljada ezekben a magányban, szeretetlenségben, unalomban, alaktalan vágyakozásban vergődő, tragikomikus figurákban könnyű és biztos kézzel teremti újra, írja tovább a „nagy orosz irodalom" hőseit, akik folyton akarnak - de sohase tesznek. Rendszerek jönnek és mennek, Sipilovszk örök. Hacsak nem szakad ránk mégis a világvége: már nemcsak a sipilovszki kórházban beszélik, bemondta a tévé is. Apokalipszis most! Vagy ha nem, hát két hét múlva. De az is lehet, hogy tegnap megkezdődött.
Szereplők: Sipos Viktória, Melkvi Bea, Rózsa Krisztián, Farkas Sándor

Dramaturg: Ölbei Lívia
Díszlet, jelmez: Trifusz Péter
Fény, hang: Bakos Zoltán
Rendezőasszisztens: Szűcs Judit
Rendező: Gergye Krisztián
Fordította: Spiró György

Az előadást 16 éven felülieknek ajánljuk!

Július 8. - Nyikolaj Koljada: Murlin Murlo

Július 13. - Johann Nepomuk Nestroy: A talizmán - A Kőszegi Várszínház bemutatója

Időpontok: Július 13., 20:30 óra (esőnap: Július 16.)
Helyszín: Kőszegi Várszínház - Nagyszínpad (Jurisics-vár - Kőszeg, Rajnis utca 9.)
Jegyár: 3.500 Ft 

Jó gyerek ez a Titusz, csak csóró. Persze ez hagyján, de hozzá még a haja... Vörös! Rőt! Tulipiros! A vörös haj pedig elfogadhatatlan! Megengedhetetlen! A vörhenyesek - mint azt mindenki tudja - mind rosszabbak, mint a többiek, mert... mások, na. Mindjárt más lesz a helyzet azonban, amikor Tituszt egy parókának köszönhetően az a szerencse éri, hogy megszűnik vörösnek lenni. Előbb fekete, majd szőke, aztán veres, akarom mondani, deres hajú lesz (Semmiképp sem veres! Pfuj!), a hölgyek pedig elalélnak a közelében. Tisztes özvegyasszonyok vakulnak el látásától, engedik, mit engedik, egyenesen hívják be - először a kertbe, majd a cselédszobába, hogy aztán végül a kastélyban kössön ki. Felível a karrierje, virágzik a magánélete, új ruhák, új munkák, Flóra, fauna és verslábak kísérik felfelé tartó útján... Csak ki ne derüljön, hogy vörös a haja! A piros, az tilos! Johann Nepomuk Nestroy a „Volksstück", vagyis az osztrák népszínjáték atyja: mulattató, kacagtató történetei azonban - kortársaitól eltérően - nem nélkülöznek bizonyos kétértelműséget. Ám csípős, merész újításai nem az egyszerűség felé terelték komédiáit. Walkó György, a német nyelvű irodalom kiváló ismerője tanulmányában egyenesen „analitikus alkatnak" nevezi Nestroyt, és kiemeli a szerző darabjainak összetettségét. „Egyszerre rejlett benne ugyanis a kettő: ötletesen elbűvölő, szende játékosság is, meg szikrázva, borzongatva lesújtó ítélet is. Nem, Nestroy semmi esetre sem volt 'ártalmatlan' szerző." A jó komédiák sajátja, hogy nem nélkülözik a könnyeket, az elgondolkodtató pillanatokat sem. A talizmán pedig jó komédia: napjainkban is ijesztően modernül, biedermeier köntöséhez képest 21. századi bátorsággal nyilvánítja ki az epés véleményét a világról, azon belül is az előítéletekről és az indokolatlan gyűlölködésről. Utóbbiban a 21. század sem hozott látványos változást. Így aztán a színdarab legfőbb erényének, legfontosabb személyiségjegyének azt tartom, ahogy csúfot űz a csúfolódókból. A cselekmény mulatságos menete összhangban áll azzal a keserű világképpel, melyben leplezetlenül jelentkezik a társadalomkritikai célzat.

A főszereplő, Titusz outsider ugyan, de kényszerű kívülálló - vele szemben pedig ott a társadalom, mely kirekeszti a másféle embert. Titusz pedig, ahogy az általában történni szokott az életben is, alkalmazkodik a környezet elvárásaihoz. A könnyed mimikri, az identitás, és ezáltal a valódi személyiség elrejtése azonban számos veszélyt hordoz magában, és a főhős elkerülhetetlenül beleesik a csapdába; az önazonosság válsága elkerülhetetlenül hozza magával a személyiség torzulását. A látszólagos happy end is tartogat csavart, hiszen a váratlan örökség, a vagyon úrrá lesz az előítéleteken - azonban miközben tapsolunk, alig vesszük észre, hogy a pénz mint értékmérő is csak egy másik előítélet. Főhősünket végre emberszámba veszik, de nem azért, mert ember, hanem mert pénze van - és ezen az előítéleten már semmi nem lesz úrrá. A végére pedig, a szerencsés megmenekülést látva nemcsak a szereplők, hanem az előadás nézői is bekerülnek a csapdába: az előítéletek elől nincs menekvés. A színdarab nem igényel historizálást, de különösebb modernizálást sem. Bárhol, bármilyen környezetben előadható, Eörsi István átdolgozásának hála pedig sikerült megőrizni kétértelműségét is.

A jelenlegi időkben, a társadalom lassú szétzilálódásának korában az előítéletekről beszélni akkor is világos, ha az ember nem igyekszik szándékosan aktualizálni; a darab áthallásai éppoly érvényesek, mint a figurák, akik felvonulnak benne. Éppen ezért nem tervezem az erőltetett aktualizálást; a textúra magában rejti a jelenlegi társadalmi viszonyok fonákságát. A Kőszegi Várszínház adottságainak köszönhetően hatalmas játéklehetőséget biztosít a mindenkori rendezőnek. Ha akarom, klasszikus, ha akarom, modern tér. Ha akarom, klasszikus, ha akarom, modern előadás. Ha akarom, klasszikus, ha akarom, abszurd színjátszás. Így aztán fontos, hogy az ember a megfelelő társakat találja meg a közös játékhoz: olyanokat, akik mindkettőt tudják, és a kettő közti vékony határvonalon egyensúlyozva segítenek ízléses és klasszikus, mégis szókimondó és modern előadás létrehozásában. Együtt tudunk nevetni azon, milyen borzasztóan bánunk embertársainkkal, és azon, amin akár sírhatnánk is. Mert milyen az a világ, ahol megkülönböztetünk másokat fajra, nemre, vallásra, és (haj)színre való tekintettel? És milyen az a világ, ahol ezeket az előítéleteket csak egy másik, egy még nagyobb előítélettel, a pénzzel tudunk lesöpörni az asztalról?  

Szereposztás:

TÜZELŐ TITUSZ LÁBODI ÁDÁM
NYOMÓVÁRY GRÓFNŐ, özvegy VARGA ZSUZSA
EMMA, a lánya PALLAGI MELITTA
KONSTANCIA, a komornája, özvegy KÁTAI KINGA
FANYŰVŐ FLÓRA, a kertésze, özvegy CSONKA IBOLYA
TÖKI, a kertész segédje EPRES ATTILA
A MÁRKI MERTZ TIBOR
DUGÓ HUGÓ, sörgyáros SARKADI KISS JÁNOS
SZEPLŐS SZALOME, libapásztorlány BOHOCZKI SÁRA
GEORGES (GYÖRGY), inas NÉMEDI ÁRPÁD
KONRÁD (KONRÁD), inas SEBESI TAMÁS

Író - Johann Nepomuk Nestroy
Átdolgozó, dalszövegíró - Németh Virág
Díszlet - Hatvani Mónika, Szalai József
Jelmez - Cselényi Nóra
Zene - Némedi Árpád, Sebesi Tamás
Koreográfus - Bodor Johanna
Ügyelő: Szilasi Attila
Kellék: Kósi Gábor
Fény: Kehi Richárd
Hang: Bakos Zoltán
Súgó: Kiss Szilvia
Öltöztető: Szőke Julika
R.asszisztens - Hatvani Mónika
Rendező - KELEMEN JÓZSEF 

Július 14. - 15. - (esőnap július 16.) - Johann Nepomuk Nestroy: A talizmán

Július 17. - A Frici - Hollósi Frigyes Emlékest

Időpontok: Július 17., 20:30 óra
Helyszín: Kőszegi Várszínház - Nagyszínpad (Jurisics-vár - Kőszeg, Rajnis utca 9.)

Ezen az estén barátok, kollégák verssel- énekkel-tánccal emlékeznek Hollósi Frigyesre aki a Kőszegi Várszínház művésze volt 17 évig. 

Július 18.-19. - (esőnap július 20.) - Johann Nepomuk Nestroy: A talizmán

Július 21-22-23. - (esőnap július 24.) -Johann Nepomuk Nestroy: A talizmán

Július 22. - Piknik Koncert az International Young Soloists (Bozsoki Zenei Tábor) zenekarával - BILKP

Időpontok: Július 22., 10.00 óra
Helyszín: Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont-Alpannónia Park () 

Július 26. - (esőnap július 27.) Lautrec táncolni fog - Gergye Krisztián Társulat

Időpontok: Július 26., 21:00 óra (esőnap: Július 27.)
Helyszín: Kőszegi Várszínház - Nagyszínpad (Jurisics-vár - Kőszeg, Rajnis utca 9.)
Jegyár: 2.500 Ft

A francia koprodukcióban létrejött bemutató Toulouse-Lautrec festőien groteszk világát idézi fel. Az aranykornak nevezett előző századforduló Párizsának ellentmondásos atmoszférája elevenedik meg olyan vizualitás keretében, mely Lautrec világának 21. századi posztimpressziója. Az előadás egyben emlékmű, mely a halandóságra, de a lélek halhatatlanságára és a történelmen átívelő örök emberi kérdésekre világít rá. A produkció egyfajta forszírozott szórakoztatás, amelynek műfaji meghatározása a cabaret grotesque. Az élő zenei előadásban - többek között - közreműködik a neves koloratúrszoprán, Kolonits Klára, Philipp György zenei vezető, bábszínészek és táncosok (maga Gergye Krisztián is), megvalósítva a Gergyére jellemző műfaji sokszínűséget. A szereplők olyan neves művészeket jelenítenek meg, akik meghatározók voltak az 1900-as évek Montmartre-jának művészi közegében. A teljesség igénye nélkül: Aristide Bruant, Vincent van Gogh, Mademoiselle Cha-U-Kao, Chocolate, La Goulue, Valentin le Désossé, Oscar Wilde, Yvette Guilbert és természetesen Henri de Toulouse-Lautrec. Az összművészeti előadás, önironikus humorával túlmutatva a társadalomkritikán, az ember, a bohóc legmélyebb tragédiáját keresi. A szórakoztatás és a színpadi kiszolgáltatottság, a valódi szabadság és a szabadosság kontrasztjából kérdezünk rá emberi minőségünk lényegére.

Alkotók:
Zene: Honegger, Debussy, Satie, Chopin, Offenbach, Poulenc, Purcell, Mondonville, Yvette Guilbert, Aristide Bruant
Jelmez: Béres Móni
Bábterv: Hoffer Károly
Smink, maszk: Károlyi Balázs
Vetítés: Karcis Gábor
Fény: Vajda Máté
Produkciós asszisztens: Kiss Réka Judit, Pálosi Bogi
Rendező asszisztens: Fazekas Anna
Produkciós vezető: Huszár Sylvia, Gáspár Anna
Zenei vezető: Philipp György
Társkoreográfus: Mahji Torres (FR)
Rendező, koreográfus, látvány: Gergye Krisztián

Az alkotók külön köszönetet mondanak a Budapest Bábszínház műhelyének. A produkciót Roboz Ágnes mesternőnek ajánlják.

A Müpa, a Gergye Krisztián Társulat és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.

Lautrec táncolni fog

A Gergye Krisztián Társulat Lautrec táncolni fog című produkcióját 2017. július 26-án 21.00 órától tekinthetik meg a Kőszegi Várszínház nagy színpadán. Tekintsék meg előzetesünket.

Július 26. - International Young Soloists (Bozsoki Zenei Tábor) koncertje az előadás után a Jurisics téren

Időpontok: Július 26., 22.00 óra
Helyszín: Jurisics tér (9730 Kőszeg) 

Lautrec táncolni fog c. előadás után, kb. 22.00 International Young Soloists (Bozsoki Zenei Tábor) koncertje  

Július 28. - Szóló szőlő, csengő barack, mosolygó alma - Magyar Népmese Színház

Időpontok: Július 28., 19:00 óra
Helyszín: Kőszegi Várszínház - Nagyszínpad (Jurisics-vár - Kőszeg, Rajnis utca 9.)
Jegyár: 1.000 Ft  

GYERMEKSZÍNHÁZ

A király azon tépelődött, hogy legkisebb leánya Katinka kívánságát bizony nem tudja teljesíteni, mikor is hintója beleragadt a sárba. A disznócska ugyan segített a királyon, de cserébe elvitte magával Katinkát. Hát búsulhatnánk, de még se, mert a disznócska királyfivá változott. Azonban csak ez után jöttek az igazi bonyodalmak!

Szereplők:
Balázsi István
Mester Nikolett
Kóbor Balázs
Zanotta Veronika

Zene: Gyulai Csaba
Maszk: Bérczi Kati
Jelmez: Zanotta Veronika
Háttér: Makhult Gabriella
Díszlet: Balla Gábor
Rendező: Rumi László 

Július 28. - GarázsBanda - Dumaszínházzal közös bemutató produkció

Időpontok: Július 28., 20:30 óra
Helyszín: Dr. Nagy díszterem (Kiss János u. 31.)
Jegyár: 2.500.- 

GARÁZSBANDA
- koncertszínház -

Minden legendás rockzenekar egy garázsban kezdte. Mindannyian ugyanazt az álmot látták: a garázskapu kitárul, és ők meg sem állnak a világhírig. Akadnak persze olyan bandák is, akiknél az a bizonyos garázskapu csak nagyon nehezen akar kinyílni, és még ha ki is nyílik, nem a Wembley stadion jelenik meg mögötte, hanem a helyi művház. Esetleg a suli tornaterme. Vagy a rendőrrel fenyegetőző szomszéd. Petya, Zotyesz, Bandy és Gabcsy tizenöt évesen alapítanak bandát, és miután tisztázzák, mi a különbség a verze és a refrén között, be is indul a rock'n roll! Szűk nacikba töltött világfájdalom! Lázadás bármi ellen! Átgondolatlan tetoválások! Stage diving közönség nélkül! Egy legendás zenekar útja a teljes ismeretlenségből a tökéletes feledésbe!

Rendező: Jankovics Péter.
Szabó Zoltán
Vinnai András

Író: Vinnai András
Zene és Dalszövegek: Jankovics Péter
Vinnai András

Szereplők: Jankovics Péter.
Szabó Zoltán
Vinnai András

Technikus: Regele Csanád

Kellék és Produkciós munkatárs: Kiss Réka Judit
Rendező asszisztens és Produkciós vezető: Mattyasovszky Zsolnay Bálint

Felhívjuk kedves nézők figyelmét, hogy ez az előadása NEM a Jurisics várban kerül bemutatásra, hanem a DR. NAGY LÁSZLÓ EGYMI DÍSZTERMÉBEN (9730 KŐSZEG, KISS JÁNOS UTCA 31.)!!! 

Július 29. - (esőnap 30.) - EztRád - Nézőművészeti Kft.

Időpontok: Július 29., 20:30 óra (esőnap: Július 30.)
Helyszín: Kőszegi Várszínház - Nagyszínpad (Jurisics-vár - Kőszeg, Rajnis utca 9.)
Jegyár: 3.000.- 

„Nyomja a rádió, mondja a tévé, írja az újság, tudja a net.
Súgja egy boltos, inti egy rendőr, te meg éppen, hogy észre veszed.
Állít az egyik, cáfol a másik, titkos a titkos, unja anyád.
Érteni kéne, elmenni biztos, de akkor is ömlik majd ez rád....
ezt rád..."
/részlet az előadásból/
"Előadásunk egy zenés színházi kísérlet a világról alkotott benyomásaink alapján: a nézővel való aktív játék sok humorral, zenével és talán annál is több felkiáltó- és kérdőjellel.
Az előadás létrehozásában Dragomán György, Háy János, Tasnádi István és Vinnai András is segítségünkre voltak." /Nézőművészeti Kft./
Szereplők: Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Parti Nóra, Katona László, Kovács Krisztián, Molnár Gusztáv

Dramaturg: Gyulay Eszter
Zeneszerő: Monori András
Fény: Mervel Miklós
Asszisztens: Hodászi Ádám
Rendező: Scherer Péter 

Július 31. - (esőnap augusztus 1.) Johann Strauss: Cigánybáró (Dáma Díva Bt. - Csonka Zsuzsa Társulata)

Időpontok: Július 31., 20:30 óra (esőnap: Augusztus 01.)
Helyszín: Kőszegi Várszínház - Nagyszínpad (Jurisics-vár - Kőszeg, Rajnis utca 9.)
Jegyár: 2.500.-

A cigánybáró - a színlap tanúsága szerint - a 18. században játszódik, tehát abban az időben, amikor Magyarország megszabadul ugyan a török rablógazdálkodástól, de cserébe az osztrák rablósereget kapja, amely föléli, elpusztítja azt is, amit a basák, bégek, agák még meghagytak... Jókai a történelmi hátteret jelképnek használja csupán. A hazatérő ifjú Barinkay félreérthetetlenül a szabadságharc hazatérő emigránsaira utal. Míg a szabadságharc külföldre menekült hősei ezer nyomorúsággal, megaláztatással és veszedelemmel küzdöttek, az itthon maradt „császárhű" elemek szépen beültek birtokaikba, a kúriákba, a zsíros állásokba, megkaparintva azokat a javakat is, amiket az emigránsok gazdátlanul hagytak. Mikor az ifjú Barinkay híres áriájában elmondja, hogy hányféle mesterséggel próbálkozott bujdosása során, a kortársak ráismertek az 1848-49 után világgá széledő politikai menekültek sorsára. Ők is végigpróbálták a mesterségek valamennyi válfaját. Élő figura Zsupán alakja is. Ez a hangoskodó, ravasz, alattomos, pénzvágyó kupec nem először szerepel Jókai műveiben. Zsupán édestestvérei elevenednek meg: mohó, harácsoló polgárok, a késve kialakuló magyar kapitalizmus figurái. Így fonódik össze Jókai költészetében a jelen és a néhány ecsetvonással felvázolt múlt, a török hódoltság kora és az 1867-es kiegyezési időszak, így forr össze a történelem és mesemondás, valóság és képzelet, hogy azt az ezeregyéjbeli tündérvilágot formálja ki, amely Jókai életművét a romantikus irodalom nagyszerű alkotásává teszi.

Szereposztás:  

Barinkay TURPINSZKY BÉLA
Saffi VÖRÖS EDIT
Zsupán NÉMETH GÁBOR
Czipra RIKKER MÁRIA
Homonnay SZÉLPÁL SZILVESZTER
Arsena GALAMBOS LILLA
Ottocar LACZÓ ANDRÁS
Mirabella CSONKA ZSUZSANNA
Carnero BOZSÓ JÓZSEF

Színpadkép: Szolga István
Jelmez: Csonka Zsuzsanna
Rendező: Bozsó József