Az állatok körül találni a legtöbb furcsa munkát: a zürichi reptéren például külön fegyveres embereket tartanak arra, hogy a kifutópályára véletlenül rátévedő állatokat letereljék, vagy rossz esetben lelőjék. A houstoni George Bush Intercontinental Repülőtér körül több száz önkéntes dolgozik mindennap, hogy lóháton járva a kifutók környékét elkergessék a prérifarkasokat, szarvasokat. Még a dinoszauruszok is munkához juttatják az embereket: a hivatásos csontvázkeresők 100 méter mélységben ásva őslények maradványai után kutatnak.

Ezenkívül rengetegen dolgoznak különböző fajták mesterséges megtermékenyítésén, mások struccfiókákat őriznek mindenféle külső veszélytől, vagy állati detektívként elkóborolt házi kedvencek után kutatnak. Szállodai solymászok is léteznek, akik betanított madarukkal a karjukon a strandokról űzik el a tolakodó galambokat, őket sem irigyeljük, no és a kígyófejőket sem, akik a különböző mérgeskígyóktól gyűjtik be a mérgeket, hogy azokból ellenanyagot tudjanak készíteni. Ha pedig azt gondolnánk, tovább már nem lehet kényeztetni az embereket és az állatokat, hadd mondjuk el: a nagyobb tenyésztőtelepeken csirkenem-megállapítók dolgoznak, létezik kutyaszörfoktató és kutyaeledel-tesztelő is

Fotó: iStock.com/Jared_Sislin_Photography

Mindent a vendégekért

Az utazást és a szállodákat kedvelő munkavállalók is elképesztő posztokat képesek találni maguknak: a St. Thomasban vendégeit váró leghíresebb szálloda alkalmazottja mindennap felmászik a kókuszdiófákra, hogy leszedje az érett terméseket, nehogy azok a vendégek fejére essenek. Indiában létezik olyan szállodai alkalmazott, aki egész nap majomjelmezben a majmokat kergeti el a területről, egy londoni hotelben pedig az álmatlanságban szenvedő vendégek kérhetnek hivatásos meseolvasót, akiknek előírásszerűen pizsamában kell dolgozniuk.

A krémezőkomornyikok fürdőnadrágos, fiatal, vonzó férfiak, akiknek az a dolguk, hogy a tengerparti szállodák vendégeit kenjék naptejjel, bár flörtölniük szigorúan tilos, de a könnyed beszélgetésre ki vannak képezve. Ugyanilyen jó dolga van az ágy-előmelegítőknek, akiket azért alkalmaznak, mert még mindig olcsóbbak, mint az elektromos ágyfűtő berendezések működtetése lenne. Álvendégnek lenni lehet a legjobb, nekik az a feladatuk, hogy átlagos turistának tettessék magukat, és közben feljegyzéseket készítsenek a hotelek minőségéről.

Kell a társaság

Főleg kínai nagyvárosokban foglalkoztatnak áldolgozókat, akik a legkülönbözőbb nemzetiséghez tartozva úgy tesznek, mintha az adott cégnél dolgoznának, így a tulajdonos el tud dicsekedni azzal, hogy nála milyen nemzetközi a légkör. Főleg vizsgálatok, hivatalos események, estélyek alkalmából bérlik fel őket. Szintén az ázsiai részen dolgoznak a hivatásos ölelgetők, nekik a magányos emberek szeretetigényét kell kielégíteniük, de természetesen csupán a beszélgetés és az ölelés vagy az odabújás a maximum, amit tehetnek.

Akinek nem elég kiterjedt a rokonsága, bérelhet nyoszolyólányt, aki az arának segít, siratóasszonyokat a temetésekhez, de fényképészek sokszor külön gyakornokot alkalmaznak a fotózásokon a gyerekek vagy állatok figyelmének fenntartásáért, megmosolyogtatásáért.

Fotó: iStock.com/Ridofranz

Van ennél furcsább?

Még mindig van hová fokozni a különös munkahelyeket. A gabonapehelydoboz-írókat azért fizetik, hogy a reggelinél dobozt olvasgató fogyasztókat szórakoztassák, a szerencsesütiket is ki kell nyomtatnia valakinek, léteznek hivatalos sorban állók, akiket nagyáruházak alkalmaznak annak érdekében, hogy egy-egy terméket népszerűnek mutassanak, léteznek szájszagellenőrzők, arctapogató arckrémtesztelők, ajakológusok, akik a grafológusokhoz hasonlóan a száj alakjából, formájából vonnak le következtetéseket, és embereket azért is jól megfizetnek, hogy tévét nézzenek.

Az uralkodó körül 

Természetesen a királyok és királynők körül alakult ki a legnagyobb udvartartás, ahogy tényleg minden tevékenységre akad egy dolgozó. II. Erzsébet királynő több mint ezer embert foglalkoztat, akik közül néhányan olyan címeket töltenek be, mint az uralkodó zenemestere, asztronómusa, lovásza, bárkamestere (amennyiben a Temzén kéne utazni), az uralkodó bélyegeinek őrzője, dudása. A walesi hercegnek hivatalos hárfása van, a királynőnek pedig még külön hússzeletelője, cipőviselője (valakinek be kell törni az új cipőket), de a kedvencünk a királyi hattyúőr pozíció, betöltőjének a Temzén úszó hattyúkat kell figyelnie, számontartania, és az egészségükre is ügyelnie kell.