#metoo passzé Firenzében - Nem aratott sikert az életben maradó Carmen

2018.01.09. - 18:00 | vaskarika.hu / MTI

#metoo passzé Firenzében - Nem aratott sikert az életben maradó Carmen

Nemtetszésének adott hangot a közönség a Carmen című opera radikálisan új befejezésű változatának vasárnapi bemutatóján Firenzében.

HIRDETÉS

Bizet operájának új feldolgozásában nem szúrják le a hősnőt, mert szembeszáll gyilkosával. A cigánylány, Carmen lelövi a féltékenységében rátámadó Don Josét a férfitől megszerzett pisztollyal. Az ortodox felfogástól drámaian eltérő befejezés a nők elleni erőszakra és a nők helyzetével való visszaélésekre hívja fel a figyelmet. A téma a tavaly októberben kipattant Weinstein-botrány nyomán került előtérbe.

"Bizet munkájának aktualizált változatát viszem színre, megszabadítva a darabot a 19. századi nőszemlélettől"- mondta a premiert megelőzően Leo Muscato, a firenzei Teatro del Maggio Musicale operaház rendezője, aki eredetileg ellenezte a változtatást, arra hivatkozva, hogy éppen Carmen halála a darab motorja. Később azonban megértette Cristiano Chiarot, az operaház vezetőjének koncepcióját: Carmen halála egykor arról szólt, hogy a nőnek fel kell áldoznia magát, hogy megőrizze szabadságát. Ennek a nézőpontnak azonban manapság már nincs értelme.

A hétfői beszámolók szerint azonban a premier estéjén Carmen kellékpisztolya nem működött, tönkretéve a jelenetet, amitől szemlátomást a közönség nem volt elragadtatva.

"Pfujolás és ócska fegyverek - az életben maradó új Carmen leszerepelt Firenzében" - írta a La Repubblica című olasz lap, amely azt is kritizálta, hogy a történetet a 19. századi környezetből a késő 1970-es évek Olaszországába emelték át.

A La Nazione című helyi lap szerint a közönség füttyögése egyedül Muscatónak szólt, az énekesek és a zenekar tagjainak teljesítményét tapssal jutalmazta a közönség.


Az előadást ért negatív kritikák nyomán Firenze polgármestere, Dario Nardella védelmébe vette az operaház vezetőjét és rendezőjét.

"Támogatom a döntést, miszerint változtassuk meg a #Carmen végét" - írta Nardella a Twitteren, hozzátéve, hogy Olaszországban is egyre erősödik az a kulturális, társadalmi és etikai üzenet, amely a nők elleni erőszak elítélését hirdeti.

Georges Bizet 1875-ben írta a Carment Prosper Mérimée regénye nyomán, és az operát az 1830-as évek Spanyolországába helyezte. Az új előadásban Carmen modern nő, aki gyárban dolgozik, Don José pedig erőszakos rendőrtiszt.

A négyfelvonásos mű premierjét 1875-ben tartották Párizsban. A közönséget meghökkentette, hogy a színpadon olyan egyszerű emberek élete elevenedett meg, mint a gyári munkások, csempészek, katonák és cigányok.

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

abcd 2018.01.09. - 20:41
"Az új előadásban Carmen modern nő, aki gyárban dolgozik, Don José pedig erőszakos rendőrtiszt." A ló és annak másik oldala. És persze a férfi nem is lehet más, mint erőszakos. Nem diszkrimináció, á, dehogy. Ezzel biztosan megoldható ez a probléma, az ilyen remake-ek a megcsúfolásai, kiherélései a klasszikus daraboknak és azoknak a még nyomokban tettenérhető férfiúi erényeknek, lángoló érzelmeknek, ami valahol a mű eredeti szereplőjében is megvolt.

"Bizet operájának új feldolgozásában nem szúrják le a hősnőt, mert szembeszáll gyilkosával. A cigánylány, Carmen lelövi a féltékenységében rátámadó Don Josét a férfitől megszerzett pisztollyal." Ezt nem értem. Ha Don José a gyilkosa, akkor Carmen, aki lelövi őt, kicsoda? Don José, aki az új változatban le se lőtte, gyilkos, Carmen, aki viszont lelövi, nem gyilkos? Agybeteg hülyék.

Remélem, elnyeri méltó jutalmát az ilyen "mondernizált változat", és a közönség füttyel vagy távolmaradással tüntet a beteges elmék lázálmos túlkapásai ellen.

"Don José – teljes nevén Don José Lizzarrabengoa, baszk kisnemes ifjú Merimée Carmen c. kisregényében. Egy halálos végű verekedés miatt menekülnie kellett falujából, s katonának állt. Sevillában megismerkedett az igézően szép cigánylánnyal, Carmennel, szeretője lett, s amikor miatta megölte egy felettesét, nem maradt más választása, mint csatlakozni a főleg cigányokból álló csempész és útonálló bandához, amelynek Carmen volt a lelke, felhajtója és segítője. Késpárbajban megölte Carmen „romáját”, azaz férjét, az elvetemült Garcíát, a nőt mégsem tarthatta meg sokáig, mert Carmen ragaszkodott érzelmei szabadságához és a joghoz, hogy testével maga rendelkezzék. Don José számára a szenvedélyes szerelem, amely Carmenhez fűzte, az életet jelentette, s amikor a lány más szeretőhöz pártolt, leszúrta őt és feladta magát, vállalva a biztos halálbüntetést. – Don José tragédiája ugyanarról a tőről fakad, mint a puskini hősé, Aljekóé: szerelme fejében kizárólagosságot követel a nőtől, s ezzel feloldhatatlan ellentétbe kerül a cigány erkölccsel, amely ilyen formában nem ismeri el a férfi dominanciáját. Az irodalmi hatás azzal is valószínűsíthető, hogy Merimée nagy tisztelője és első francia fordítója volt Puskinnak. " arcanum.hu
példamondat 2018.01.10. - 16:55
Nem a metoo volt passzé, mert azzal normális esetben egyet kell érteni, a rendezőnek szólt a fütty, aki kiherélte a darabot. Miért nem írnak olyan kortárs műveket, amik aktuális problémákat feszegetnek? Vagy miért nem konzultálnak Schilling Árpáddal? Ne a már klasszikus művek klasszikus üzenetét tapossák sárba szélsőséges, kényszeres és PC mondanivalóval! Ez a művészet halála lesz, vannak már jelek rá.