Csinszka összegyűjtött versei

A Mert a Csodának nincsen párja - Csinszka összegyűjtött versei című könyv a Jaffa Kiadónál jelenik meg januárban. „A Mert a Csodának nincsen párja című kötet Csinszka jelenleg fellelhető összes versét gyűjti egybe. Az 1931-ben közzétett első és egyben utolsó verseskötetéhez képest - Csinszka közgyűjteményekben található levelezésének, memoárjainak és a korabeli sajtónak az áttekintésével - újabb és újabb, eddig ismeretlen szövegek kerültek elő. E könyvben a diáklány, majd feleség, múzsa és költő verseit, rajzos kéziratait, versben megírt üzeneteit, leveleit olvashatjuk, számos, máig kiadatlan költeménnyel együtt" - írják a Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán. A kötetet sajtó alá rendezte Zeke Zsuzsanna.

De ki is volt a költőnő? A pim.hu-n olvashatunk róla: „Boncza Berta, Csinszka (1894-1934) különleges teremtés volt, aki világéletében többre vágyott az apródszerepnél. A magyar és svájci leánynevelő intézetekben nevelkedő, de a családi és társadalmi konvenciók ellen lázadó fiatal lány kezdettől fogva művészi karrierről álmodozott. Levelezett költőkkel, köztük Ady Endrével, járatta a Nyugat című folyóiratot, francia és német irodalmat olvasott. Sokoldalú tehetséggel áldotta meg a sors, a művészet számos területén kipróbálta magát. Rajzolni tanult, verseket, novellákat, szépirodalmi igényű leveleket írt, lelkesedett a fotográfiáért. Szépsége, érzékenysége, tehetsége sokakat megérintett és megihletett. Felesége és múzsája lett Ady Endrének, majd később Márffy Ödönnek, azonban ő nem érte be ennyivel, »saját jogán« akart művész lenni, és maradandót alkotni. Kéziratai sokáig fiókban maradtak, verseit először csak 1931-ben jelentette meg."

Gabriel García Márquez: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon

A regény a Magvető Kiadónál jelenik meg várhatóan februárban. A kiadó oldalán így olvashatunk a kötetről: A polgárháború után egymást követő kormányok valamelyike tizenöt éve rendeletet hozott: nyugdíjat ígért a köztársaság egykori katonáinak, de a bürokrácia malmai lassan őrölnek - bajtársai lassan mind kihalnak körülötte, ám az ezredes konokul kimegy a postahajó elé minden pénteken, várja, hogy megjöjjön az értesítés a nyugdíja ügyében... hiába, az ezredes úrnak nincs, aki írjon. Távoli világ, amiről olvasunk, de a fantasztikus intenzitással ábrázolt életek, sorsok és figurák ismerősnek tetszenek. A Nobel-díjas író e korai remekművét Hargitai György fordításában olvashatjuk.

Finy Petra: Akkor is

A könyv az Athenaeum Kiadónál jelenik meg. A kiadó oldalán a könyv ajánlását is elolvashatjuk: Salamon Sára tanárnő nemsokára negyvenéves lesz. Két gyermeket nevel, szereti a munkáját, és úgy hiszi, a házasságával is minden a legnagyobb rendben. Egyik reggel a férje, mindenféle magyarázat nélkül, fogja a bőröndjét, és elköltözik. Az új barátnőjéhez.

Kire számíthat ebben a helyzetben Sára? A túlérzékeny anyjára, aki kerüli őt? Két koraérett, kicsit furcsa gyermekére? Három barátjára, akik egyben a kollégái is, ráadásul az egyikükkel több mint sajátos a viszonya? Esetleg a mogorva szomszédra, aki már többször fel akarta jelenteni hangoskodó gyermekei és a lépcsőházban lévő rendetlenség miatt? Netán egy beteg, kómában fekvő férfira, akivel még soha nem beszélt, viszont rendszeresen bejár hozzá a kórházba felolvasni?

Finy Petra, Madárasszony című regényének hagyományait követve, most is egy fájdalmasan nehéz női sorsot mutat be. A stílus azonban időközben változott: könnyedebb, mégis karcosabb, szókimondóbb lett, ahogyan az írónő is, aki főszereplőjéhez hasonlóan szintén nemsokára betölti a negyvenet.

Serestély Zalán: Az állomás 3 kutyái

A Fiatal Írók Szövetsége adja ki a kötetet, melynek ajánlójában ezt olvashatjuk a kötetről: Az állomás 3 kutyái című kötet olyan rövidprózai írások gyűjteménye, melyek laza ciklusba szerveződnek. Annak ellenére, hogy egyes helyszínek felismerhetők, alapvetően világteremtő könyv, nem kíván parabolájává válni egyetlen létező történeti korszaknak sem, s noha nagyjából az 1948-1990 közötti periódusban játszódnak eseményei, a kötet nem vállalkozik a nevezett periódusban regnáló román kommunista államberendezkedés kritikájára sem. Az írások meghatározó számú szereplővel dolgoznak, a szereplők szabadon közlekednek a ciklus darabjai között és egyikük sem válik fokálissá. A szerző olyan marginális karaktereket, ha úgy tetszik, alulnézeteket juttat érvényre, melyek megroncsolják és ellehetetlenítik a moralizáló ítéletalkotás lehetőségét. A kötetet multiperspektivikus látásmód jellemzi, több esetben valamiféle állati, test- és nem öntudatos nézőpont felépítésére vállalkozik. Serestély Zalán rövidprózái sajátosan ötvözik a borgesi intellektualizáló, konstruáltan modoros prózanyelvet egy olyan nem-narratív, inkább a versnyelvet jellemző hagyománnyal, mely a nyers tapasztalatiságra, térérzékelésre, a nyelv roncsolhatóságára és sérülékenységére alapoz. Ez a technika teszi lehetővé a szerző számára, hogy a kézirat szövegei mintegy egymás ellenpontozásává, olykor egymás elhiteltelenítésévé váljanak - ilyeténképpen modellálva a világ nyelvi dimenzióinak disszonáns működését.

Ayelet Waldman: A budapesti nyakék

Az Európa Könyvkiadónál jelenik meg a regény, amelynek fülszövegében ezt olvashatjuk a történetről: Egy pávát formázó, élénklila és zöld tűzzománccal díszített, ékköves medál. Képzeljük hozzá a nőt is, aki egykor az ékszert viselhette, akinek lüktető nyakán, annak íves gödrében pihenve a medál lassan átmelegedett. Vajon a férjétől, az apjától vagy a szeretőjétől kapta ajándékba?

Jack Wiseman, az amerikai hadsereg hadnagya 1945-ben az Aranyvonat őrzésével volt megbízva, amely a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét, devizatartalékait, és a deportált zsidóktól begyűjtött értékeket próbálta Nyugatra menekíteni. Akkor, Salzburgban ismerkedett meg és esett szerelembe egy tüzes temperamentumú, gyönyörű magyar nővel, Jakab Ilonával, aki a vészkorszak jogfosztottjaként mindenét elvesztette, de a családjából egyedüliként túlélte a koncentrációs tábort.
És akkor lopta el a katona a vonat szállítmányából az ékszert...

Wiseman hatvan év múltán, már a halálra készülve sem feledheti ezt a hajdani, fájdalmas emlékű románcot, és mivel váltig furdalja a lelkiismeret a medál miatt, megkéri unokáját, Natalie-t, hogy próbálja megtalálni az értéktárgy jogos örökösét.

Az izgalmas nyomozás elvezeti Natalie-t Budapestre, Nagyváradra, Haifába; felbukkan egy „Komlós-festmény", sőt az 1910-es évek Budapestjén a nevezetes Weisz törpecsalád, Schwimmer Rózsa és a nőmozgalom is - végül pedig egy pszichiáter esettanulmányából megismerjük a nyakék „igaz történetét".

Marceline Loridan-Ivens: És te nem jöttél vissza

A könyv a 21. Század Kiadónál jelenik meg, a műről ezt írják a kiadó oldalán: „Neked talán sikerül, mert fiatal vagy, én nem fogok visszatérni." Marceline Loridan-Ivens édesapjának szavai ezek, amelyeket 1944 tavaszán a franciaországi Drancyban mondott az akkor 16 éves lányának, mielőtt az auschwitzi, illetve a birkenaui haláltáborba deportálták volna őket. A férfinak igaza lett, lányát pedig azóta is kísértik ezek a szavak. Soha nem tudta feldolgozni, ami történt, így most megírta, egyszerűen, szikár stílusban annak az embernek, akit a világon a legjobban szeretett: haláltáborban meggyilkolt édesapjának. Loridan-Ivens gyönyörű vallomása az elmúlt évek egyik legnagyobb irodalmi sikere volt.

Szemerkényi Ágnes: Magyar népművészet

A Holnap Kiadótól két izgalmas albumot is ajánlunk olvasóinknak, melyekről ezt olvashatjuk:

Úton-útfélen találkozunk olyan üzletekkel, amelyek előtt ott állnak a népviseletbe öltöztetett babák vagy lógnak a színes hímzett blúzok. Nemcsak a magyar népművészetet nem ismerő külföldiek, de még a magyar látogatók is azt gondolhatják, hogy ez a magyar népművészet. Könyvünk azért született, hogy mindenkinek megmutassa igazi népművészetünket, és egyben azt, hogy amit ezekben a boltokban lát, csak halványan, egy-egy motívumában emlékeztet erre az egykor oly gazdag kultúrára.

Mikor fedezték fel ezt a gyönyörű művészetet? Hogyan fejlődött és hogyan hal el napjainkban a szemünk láttára? A kötet átfogó képet nyújt a magyar népművészet elmúlt 250 évéről, a gazdag képanyag pedig megmutatja, milyen népművészeti kincseink vannak ma is - amelyekre már nekünk kell vigyáznunk.

Rozsnyai József - Szakács Béla Zsolt: A magyar építészet rövid története

Milyen építészeti emlékeket találtak a magyarok a Kárpát-medencében? És milyen építészeti emlékeket őrzünk ma a romantika, gótika, reneszánsz valamint az oszmán hódoltság időszakából? Melyek a legszebb barokk és klasszicista épületeink? Mikor kezdődött a vasbetonszerkezetes építészet hazánkban? Art deco és modern architektúra a két világháború között? Szeretjük a szocreál emlékeinket?

A kötetben a legszebb és legérdekesebb példákon keresztül mutatjuk be a magyar építészetet a honfoglalástól az organikus és kortárs irányzatokig.

Szabó T. Anna: Téli rege

Szintén a Holnap Kiadónál lát napvilágot ez a mesekönyv, melyről ezt írják: Leontész udvarában szép az élet, a király és családja gondtalan életére azonban árnyék vetül, mikor látogatóba érkezik az uralkodó régi barátja. Leontész szívében féltékenység lángja lobban, és tébolya végzetes eseményekhez vezet. A két generáción és országokon átívelő csodálatos történet drámai eseményekben bővelkedik, de végül a szeretet győzedelmeskedik, és szereplői elnyerik méltó jutalmukat, a boldogságot.

Goldmark Károly utolsó operája a William Shakespeare drámájából írt Téli Rege. A megható történetet Szabó T. Anna fordította a gyermekek nyelvére, és Schall Eszter értő keze illusztrálta. A CD-mellékleten a zenemű legszebb részletei csendülnek fel.

http://www.holnapkiado.hu/temakorkonyvek&action=new

Richard Flanagan: Egy tenyér, ha tapsol

A Jelenkor Kiadónál jelenik meg ez a mű, melyről ezt olvashatjuk az ajánlójában: Tasmania egyik távoli felföldjén egy vízi erőmű építésénél dolgozik Bojan Buloh, aki azért hozta ide a családját előbb Szlovéniából, a II. világháború utáni nyomorból, majd a menekülttáborból, hogy új életet kezdjenek. Egy éjjel Bojan felesége eltűnik a hóviharban, és sosem tér vissza. Bojan egyedül gondoskodik a hároméves lányukról, Sonjáról, és itallal űzi el démonait. A lány kamaszkorában szintén elmegy otthonról, ám harmincöt évvel később visszatér Tasmaniába apjához, akit az európai háború és későbbi borzalmak emlékei kísértenek. Amikor a múlt árnyai egyre erőszakosabban nyomulnak be a jelenbe, Sonja és Bojan sivár élete örökre megváltozik.

Az Egy tenyér, ha tapsol a régi világ barbarizmusáról, az új haza könyörtelenségéről és azoknak a sorsáról szól, akik a reménytelenségben a szeretet erejével próbálják megváltani önmagukat.

Richard Flanagan 1961-ben született Tasmaniában. A Keskeny út északra című regényével 2014-ben elnyerte a Man Booker-díjat. Az Egy tenyér, ha tapsol a második regénye, amely 1997-ben jelent meg.