Vladimir Migutin néhány éve járt a 30 kilométeres zónában, meglátogatta Csernobilt és Pripjatyot is, és persze fotózott, méghozzá infravörösben. A természet az elmúlt évtizedek alatt lassan visszafoglalta magának a területet. A romos épületek közt újjáéledt világ elég erős kontrasztot ad.

"Nagyon nehéz leírni a hely atmoszféráját, amit az ott töltött idő alatt tapasztaltam. Az 1986-os események, a romok és a rozsda ellenére nem tűnt komornak ez a hely. Éppen ellenkezőleg, úgy éreztem, mintha egyfajta paradicsomban lennék, egy másik bolygón" - mondta Vladimir Migutin fotós.

Közel 32 évvel a kiürítés után az emberek még mindig távol maradnak a területtől, a természet pedig szépen lassan újraéledt a zónában, erdők, virágzó növények és állatok népesítik be a 30 kilométeres zónát, ami elméletileg lakhatatlan.

A Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű a 30 kilométeres zóna közepén, felette a betonszarkofág

Simon, a barátságos róka, gyakran csatlakozik a katasztrófaturistákhoz, némi elemózsia reményében

Dodzsem a pripjatyi vidámparkban

Emlékösvény, kétoldalt a kilakoltatott falvak neveivel

Trolibusz a csernobili roncstelepen

Egy markoló, amit a katasztrófa elhárítása során használtak Csernobilban

Tó a 30 kilométeres zónában

A pripjatyi vidámpark 26 méteres óriáskereke

Elhagyatott zongora Pripjatyban

Duga  légvédelmi radarállomás a zónában

Elhagyatott farm valahol a 30 kilométeres zónán belül

Pillangók és virágok az erdőben, még mindig a zóna határain belül

Tornaterem Pripjatyban

A pripjatyi uszoda

Via