Add a szíved! - Kék Séta az autizmussal élőkért Szombathelyen

Képgaléria megtekintése2018.04.07. - 00:30 | Rumi Edina - Fotó: Varga András

Add a szíved! - Kék Séta az autizmussal élőkért Szombathelyen

Pénteken hatodik alkalommal szervezte meg a Kék Sétát az autizmus jegyében az Esőemberke Alapítvány és a Pontmás Alapítvány, a Városháza előtt pedig ismét szálltak a kék lufik, szimbolizálva a lélek szabadságát és könnyedségét. Az Autizmus Világnapjának célja, hogy a figyelem az autizmusra, az autizmussal élők hétköznapjaira irányuljon. Egy autizmussal élő kislányt nevelő édesanya jegyzete.

HIRDETÉS

Ismét elrepült egy év, ahogy az égen elrepülnek a kék lufik. Megint eltelt egy év, megnőnek a gyerekeink, kiskamasszá, felnőtté válnak. Okosodnak, ügyesednek, verset szavalnak. Mennyi munka, mennyi türelem, mennyi szeretet. Pedagógusok, szülők, nagyszülők, barátok, ismerősök. Évről-évre csatlakoznak hozzánk a segítők is, egyre többen. Nem is kell kérnünk, felajánlják. Ilyenkor van hitünk, ilyenkor érezzük igazán, hogy nem vagyunk egyedül.

Nem fejezhető ez ki szavakkal, milyen érzés volt ma látnom, hogy megint többen lettünk a Kék sétán, hogy megint bővült a szereplők köre kedves emberekkel, akik tiszta szívből zenéltek nekünk (Mágikus Mintha színészzenekar). S persze a régi arcok is itt voltak újra, pedig most messziről kellett ideutazniuk (Takács Dani, Lehőcz Zsuzsa, a Bábos Arcok zenéje kísérte a menetet). Egységet alkotunk, sok-sok értékes emberrel lesz szoros a kapcsolatunk. Mindenki ad és mindenki kap. Jó ide tartozni!

Mi az, amitől mi mások vagyunk? Nem tudom. Mások vagyunk egyáltalán? Talán csak más a feladatunk. Köszönjük a támogatók, a szervezők áldozatos munkáját. Jövőre Mindenkivel ugyanitt!

Fran Sanzone: Ő a gyermekem

(Fordította: Libor Zoltán)

Ha az emberek kinevetik
Nem tudják, hogy fáj nekem
Teszik, mert megtehetik
De mégis ő a gyermekem.

Ha az emberek rút szavakkal
Ejtenek sebet szívemen
Megharcolok a haraggal
Mert mégis ő a gyermekem.

Ha az emberek a hátam mögött
Sajnálják a helyzetem
Nem érthetik az örömöt
Hogy mégis ő a gyermekem.

Nem ismerik a sok könnyet
Bánat ül a lelkemen
Persze, hogy lehetne könnyebb
De nekem ő a gyermekem.

Nem tudják, hogy egy mosoly
Egy szép szó csodát tesz velem
Az élet vidám, nehéz, komoly
Ha nekem ő a gyermekem.

Értsétek meg jogomat
A reményhez, ti vad lelkek
Mert lehetne a tiétek is
E csodálatos, furcsa gyermek. 

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás