Az Ördögkő legendája és Pál István "Szalonna" és Bandája koncertje a Szentkúton

Képgaléria megtekintése2018.09.10. - 02:25 | Büki László 'Harlequin'

Szentkúti esték címmel először csendült fel muzsika Gencsapáti szakrális emlékhelyén, Szentkúton. A gyönyörűen megvilágított stációk és templom előtt felállított színpadon először az Ördögkő legendáját elevenítette fel a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes és a Kiskópic Néptánccsoport, a Boglya Népzenei Együttes közreműködése mellett, majd dr. Székely János megyéspüspök köszöntőbeszédét követően Pál István "Szalonna" és Bandája nyitotta fel a népzenei folklórkincs ládikáját, amiből áradtak kifele a Kárpát-medence legszebb dallamai. Egyedi és különleges volt ez a vasárnap este, nemcsak kulturális vonatkozásában, hanem a megvilágított stációk és templom látványát tekintve is, hiszen nem tudhatjuk, mikor tárul elénk ebben a formájában ismét a szentkúti búcsújáró hely.

Az Ördögkő római kori oszlop töredéke, amely 1907 óta áll a mai helyén. Az, hogy hol volt az eredeti helye, bizonytalan. A középkortól egészen az 1800-as évek végéig Herény, Nemesgencs és Söpte határát jelölte, akkor jegykőnek is nevezték, a körülötte lévő terület pedig Jegykői-dűlőként volt ismert. Később egy ideig a gencsi templom mellett állt, onnan hozták ki jelenlegi helyére.

„Ember ilyet nem tud - ehhez maga az ördög-kő!" - A gencsapáti ördögkő legendája

Bárdosi János néprajzkutató 1962-1963 körül összegyűjtötte azokat az Ördögkővel kapcsolatos legendákat, mondákat, amelyek akkor még éltek az idősebb gencsapátiak körében. Az ő feljegyzései nyomán olvasható a legendák közül néhány az ismertető táblán. Íme az egyik:

"Az ördögök valamikor itt kergetőztek, veszekettek e' na' kűve. Veszekedís közbe' dobták ezt oda. Az egyik igen elfáradt, ráült a kűre, ammeg ahogyan ráú't belenyomódott a fődbe, a teteje meg behorpadt, beméllett. Ezt még mast is meg lehet látnyi." (Ávár Sándor 70 éves - Gencsapáti)

Pál István "Szalonna" és Bandája

Az "ördögkő" viszonylag gyakori kifejezés, mesterséges és természetes sziklaalakzatot egyaránt jelölhet. A helyi hagyomány mindegyikről azt tartja, hogy létrejötte, kialakulása az ördög műve. A kövek egy részéről úgy gondolják, hogy az valamilyen pogány kultuszhely tartozéka lehetett. Így pl. találkozni olyan vélekedéssel, hogy a jegykő az nem a határ jelölését szolgálta, hanem tulajdonképpen "egykő", azaz szentkő volt. (Az "egy" szó régen szentet is jelentett. Pl. egyház = szentház). /Forrás: geocaching.hu/