Csillogó fény történelmünkben - Emlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire Bükön
Képgaléria megtekintése2018.10.24. - 00:25 | Büki László 'Harlequin'
Október 23-án a Városháza parkjában, az "Elindultam szép hazámból" nevű szobornál emlékeztek meg Bükön az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulójáról. Ünnepi beszédet mondott dr. Szapáry György közgazdász, Illyés Gyula "Egy mondat a zsarnokságról" című versét előadta Szabó Tibor András, Jászai Mari-díjas színész, a szombathelyi Weöres Sándor Színház színművésze.
HIRDETÉS
Először tartotta október 23-i megemlékezését Bük városa a tavaly felavatott "Elindultam szép hazámból" nevű Blaskó-szobornál, a Városháza parkjában. A kellemes őszi időjárás számos helyi lakost hívott a megemlékezésre, aminek "előhangját" Szabó Tibor András szavalata adta: a Weöres Sándor Színház színművésze Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét tolmácsolta mély átéléssel.
Az ünnepi megemlékezés szónoka, a büki kötődéssel is bíró dr. Szapáry György közgazdász, Magyarország volt washingtoni nagykövete beszédét egy koholt vádak alapján 10 évre elítélt édesanya fiához írt versével nyitotta. Számos ilyen és az elmondott vershez hasonló sorokat írtak abban az időben igazságtalanul börtönbe vetett szülők árván maradt gyerekeikhez.
Szapáry János emlékező gondolataiban utalt rá, hogy a magyarság minden külső hatalmi nyomás után fel tudott állni, és egy emberként felkelt a diktatúra ellen 1956 októberében, majd pedig véglegesen kivívta függetlenségét 1990-ben.
"A magyar emberek bátrak! Bátrak, mert szeretik hazájukat, több mint 2000 éves történelmüket, kultúrájukat és ragaszkodnak a szabadsághoz. Ez a bátorság és szabadság iránti vágy lelt önfeláldozó, lelkesítő, nemzetet megragadó erőre 1956 októberében. 1956. október 23-a csillogó fény a történelmünkben, amitől egy ország szembeszállt a hatalmas túlerővel, hogy visszaszerezze szabadságát, függetlenségét" - mondta az ünnepség szónoka.
Köszöntője végén még egyszer visszakanyarodott a beszéde elején elhangzott édesanya verséhez, aki nem másnak, mint személyesen neki, az akkori nagyfiúnak írta anno azokat a fájdalmas sorokat...
A koszorúzást követően, az 1956-os megemlékezés zárásaként a Városházán folytatódott az ünnepi műsor, ahol bemutatták azt a könyvet, mely egy büki emigráns, Savanyu János visszaemlékezéseit, és annak történelmi hátterét tárta az olvasó elé.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás