„Ítélet helyett”, avagy Pokolgép osztás a Végállomásban
Képgaléria megtekintése2009.11.26. - 01:30 | Antal Ádám - Fotók: Makrai Tamás
Hazánk kultikus heavy metal zenekara a budapesti illetőségű Pokolgép, mely több mint 25 esztendőre nyúló pályafutása során gyakorlatilag mindent elért, amit a szakmán belül el lehetett. Az elsőgenerációs hazai zenekarok úttőrje manapság reneszánszát éli, még mindig megdöbbentően sokan járnak a csak „Gépnek” becézett csapat élő interpretációira. Némi aggodalomra adott okot ugyan, hogy a város két különböző pontján nagyszabású koncert zajlott, ám a Végállomásban így is megvolt a vaskos háromnegyedház.
A 80-as évek eleje egyértelműen a heavy metal műfaj igazi virágkora volt, és nem pusztán világi viszonylatban, hanem nálunk Magyarországon is. Kétségtelen, hogy a nehéz körülmények között cseperedő bandák kiugrási esélye roppant csekély volt, a Pokolgépnek néhány társával karöltve mégis sikerült maradandót alkotnia, több mint egy évtizeden keresztül. Innentől fogva mindenegyes rockrajongónak igazi arconcsapás volt, amikor a befutott ortodox felállásból 1990-ben Nagyfi Laci (gitár) és Kalapács József (ének) emelte kalapját. Meglepő módon az útkeresés és a botladozás időszaka hamar friss impulzust kapott, hiszen az immáron új énekessel (Rudán Joe) felálló zenekar minden idők egyik legmarkánsabb anyagát böfögte ki, az 1991-es „Adj Új Erőt" hanghordozót. Jóllehet a rajongók ellentmondást nem tűrő véleménye szerint még ez után is születtek remek lemezek, én már nem tudtam a zenekarral szorosabb barátságot kötni. Speciel a legutóbbi két anyagukat kifejezetten soványkának találom (A túlélő, Pokoli mesék), bár ha lehetőségem nyílik élőben azért mindig nyakon csípem a formációt, olyannyira hogy az elmúlt három esztendő folyamán vagy öt ízben randiztam a Pokolgéppel.
A november 21-i este valahogy fakóbbnak ígérkezett, több okból kifolyólag is. Egyrészt mert mostanában a rocker népek kézhez kaptak szinte mindenféle bulit - előző héten éppen az ex-énekes dirigálta Kalapács robbantott Szombathelyen -, másfelől pedig a fellépéssel egyidőben két nagyobb horderejű zenei eseménynek is otthont adott a vasi megyeszékhely (Soundclash Fesztivál, Republic koncert). Így nehéz igazán zsúfolásig megtelt heringpartit abszolválni. Nem is sikerült, uszkve háromnegyed ház fogadta az ősi heavy metal csapat mai leszármazottját. A zenekar a szokásos Carl Orff-féle Carmina Burana intróval termett a színpadra, ami igencsak monumentális tud lenni egy fesztiválon vagy stadionkoncerten.
Az első daltól kezdve finom volt a hangosítás, mindösszesen az ének tűnt halknak a masszív gitártengerben, de Joe kérésére a koncert közben ezt is sikerült kozmetikázni. Hab a tortán, hogy a terem akusztikája sem vészes, noha azért nem is világbajnok. Számomra teljesen egyértelmű, hogy a program gerincét továbbra is a múltidéző triviálisabb dalok adják, olyanok, mint az Ítélet Helyett, a Háború Gyermeke, a Tépett Madár, az Éjféli Harang, az Adj Új Erőt vagy éppenséggel az enyhén Judas Priest Grinder ízű Jel.
Rudán Joe nyilván az évek folyamán rengeteg békát lenyelt az állandó összehasonlítgatásokkal kapcsolatban, függetlenül attól, hogy Kalapács hangját jobban kultiválom, mindenképpen elismeréssel kell adózni az egykori Led Zeppelin emlékzenekarból kiemelt pacsirtának. Azonban látni kell, hogy mára már megette a kenyere javát és élőben is néhány magas hang bizony elveszik valahol az éterben. Az ifjú rajongók édesgetésére voltak persze kevésbé old-school, újhullámos szerzemények, mint a 2000-es, Csakazértis anyagról a roppant markáns Szökevény vagy az általam sokat ostorozott Pokoli mesék lemezről a Sajtot Oszt a Róka és a Minden Nap. Előbbit, ha még párszor meg kellene hallgatnom, minden bizonnyal menedékjogot kérnék Brüsszelben.
Összességében persze egy zsebből kirázott, rutinfellépést láthattunk, amely jellegénél fogva nem bírt különlegességgel, viszont aki igazán vérszemet kapott egy speciális Gép-bulira, tegye tiszteletét év végén a Wigwamban.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások
Csak azt nem értem miért kell Mindíg Kalapács Józsival előjönni, 2 héttel korábban Őt is megnéztem. Nyoma sincs már a régi hangorgánumának.De Őt is tisztelem.