Így kerestek a magyar dalszerzők tavaly

2019.02.08. - 17:25 | vaskarika.hu - Fotó: Varga András

Így kerestek a magyar dalszerzők tavaly

Több mint tizenhétezer új dal, 13,5 ezer jogdíjban részesülő hazai szerző és jogutód – az Artisjus közzétette a 2018-ra vonatkozó éves zenepiaci statisztikáját. Az egyesület 8,6 milliárd forint jogdíjat osztott fel tavaly a dalok, zeneművek alkotói (és jogutódjaik) között. A jogdíjak fele jutott magyar szerzőkhöz.

HIRDETÉS

Az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként hatalmas zenei adatbázist gondoz, és minden évben több millió elhangzási adatot vizsgál meg. A zeneművek lejátszását felhasználási csatornánként méri - rádió, televízió, élőzenés rendezvények, hangfelvételek, online zenehallgatás - majd ezek alapján végzi el a jogdíjfelosztást.

Debütáló szerzők, új dalok

A szerzői egyesület 13580 magyar szerző és jogutód számára osztott fel jogdíjat 2018-ban, és ugyanebben az évben1357 új szerző (zeneszerző, szövegíró) regisztrált az Artisjusnál. Az elmúlt három évben összesen közel 4000 új alkotó jelentkezett az egyesületnél.

2018-ban hivatalosan 17413 új zenemű (dal, komolyzenei mű) született. Ez azt jelenti, hogy ha az új szerzeményeket egyhuzamban játszanánk le, 50 napon keresztül zenét hallgatnánk éjjel-nappal, megállás nélkül. Az új daloknak bevétel szempontjából is komoly jelentősége van egy dalszerző életében: a jogdíjkifizetések 40 százaléka ugyanis 5 évnél nem régebbi szerzeményből - azaz a friss slágerekből - származik.

Jelentősen megerősödött a rockzene

2018-ban 1357 új szerző regisztrált az Artisjusnál, köztük 275 nő (20%). Ezek a számok, arányok évek óta nagyjából változatlanok.

A művek - minden esetben a szerző által megadott - műfajában komoly átrendeződés figyelhető meg. Ezen a téren ugyanis a rock/metal nagyon megerősödött, és átvette a popzenétől a vezető szerepet: az új dalok 18%-át sorolták a rockhoz a szerzők (2017-ben ez 11% volt), míg a popzenéhez 17%-át (az előző évben 21%). Visszaesett az electro/dance (11% az előző évi 14%-hoz képest) és az alternatív is (7% a 9%-hoz képest). A „klasszikus" kategóriát az Artisjus 2018-ban kiegészítette: a „klasszikus/instrumentális" besorolást a szerzők 15%-a választotta új műve leírására. (2017-ben a klasszikus zene 8%-ot képviselt.)

A szerzői középosztály stabilan tartja magát

Az elhangzások után járó jogdíjakat az Artisjus kifizette a jogosultaknak - összesen 8,6 milliárd forintot osztott fel a dalok, zeneművek szerzői, illetve a jogutódok részére az év során. Ez az összeg az előző évinél 13,2%-kal magasabb, a korábbi években pedig így alakult:

Év

Jogdíj - milliárd forint

Elmozdulás az előző évhez képest

 

 

 

2016

7,4

 

2017

7,6

+2,7%

2018

8,6

+13,2%

Az emelkedés oka az, hogy a beszedett jogdíj is emelkedni tudott a piaci változásoknak köszönhetően. Például a rádiók, televíziók több jogdíjat fizettek be a nagyobb reklámbevételükkel arányban, és az online bevételek is lassú növekedésbe kezdtek.

A kifizetett jogdíjak fele (49,8%) került magyar alkotókhoz. Hogy ez miként járult hozzá a szerzők havi bevételeihez 2018-ban, kiderül a „jogdíjpiramisból".

Aki havi 5 ezer és 50 ezer Ft közötti jogdíjat kap - ami éves szinten 60 - 600 ezer forintnyi „fizetést" jelent -, már részben tudja finanszírozni a zenélést a jogdíjból, hiszen a bevételt hangszer vagy hangtechnika vásárlására fordíthatja. Ők képviselik a hazai szerzők egyötödét (21%). A havi bruttó 50 ezer és 500 ezer forintos jogdíjbevételhez jutó szerzői középosztály stabilan tartja magát az elmúlt években, 2017-hez képest arányuk 1%-kal növekedett (7,6%-ról 8,7%-ra). A piramis csúcsán a szerzők 0,7%-a található - ők minimum havi bruttó 500 ezer Ft jogdíjhoz jutnak sikeres műveik után.

  

2018

  

Bruttó jogdíj összege Ft / hónap

Szerzők száma

  

1 millió felett

40 fő

0,3%

500 ezer - 1 millió

50 fő

0,4%

100 ezer - 500 ezer

623 fő

4,6%

50 ezer - 100 ezer

555 fő

4,1%

5 ezer - 50 ezer

2852 fő

21%

500 - 5000

3743 fő

27,6%

500 alatt

5717 fő

42,1%

Szerzői együttműködések

A szerzők számát tekintve 2018-ban született egyértelmű rekorder volt az Animal Cannibals Tarolnak az emszík című, a magyar hiphopról körképet adó száma 36 szerzővel. A zenekar tíz, illetve húsz évvel ezelőtti hasonló számának sem volt ennyi szerzője (az 1998-as Mindenki 19 szerzős, a 2008-as Északon délen, 18).

Általában viszont nem jellemző a magyar zenére, hogy különösen magas volna az egy-egy dalra jutó szerzők száma. A rádiókban legtöbbet játszott 30 magyar dalban egy-egy számra átlagban 3,5 szerző jutott; a YouTube top 30-ban ez a szám még alacsonyabb, 3,1.

Pedig a nemzetközi trend már évek óta az, hogy egyre több szerző dolgozik a slágereken. A brit Music Week számítása szerint a 2016-os top 100 slágernek átlagban 4,5 szerzője volt, ami egy évtized alatt eggyel nőtt; a Music Business Worldwide pedig a 2018-as amerikai stream top 10-et vizsgálta, ahol 9,1 szerző jött ki slágerenként - de még a hangmintázás miatt 15-21 szerzős dalokat leszámítva is 5,6 az átlag.

Ennek az egyik fő oka az, hogy a nemzetközi popzenében már egy ideje igen elterjedt módszer az, hogy a legnépszerűbb előadók számára ún. dalszerző táborokban írnak dalokat az összeválogatott szerzők, producerek.

A magyar zeneiparral kapcsolatos további érdekességeket talál az Artisjus által működtetett Dal+Szerző blogon: www.dalszerzo.hu

Új hozzászólás