2005 óta dolgozom Bükfürdőn. A Hunguest Hotel Répcében és Répce Goldban mint értékesítő kezdtem, majd két év után a Corvus Hotelben folytattam, először mint sales manager, később pedig szállodaigazgatóként. 2009-ben merült fel annak a lehetősége egy pályázat kapcsán, hogy TDM szervezeteket lehet alapítani az országban. Ennek Bükön már megvoltak az elődszervezetei - BÜKIT, Szobakiadók Szövetsége -, így az együttműködés alapjai adottak voltak. A TDM szervezet alapításakor engem választott az akkori alapító tagság elnöknek.

Mindig az együttműködésre alapozva szeretek dolgozni, mert akkor jelentkezik az a hatalmas tudáshalmaz, amiből jó ötletek születnek. Ezt a jelenlegi, hat fős kollektívánál is tartom, ahol öt nagyszerű egyéniséggel - Spilenberg Andrea, Horváth Lívia, Domján Fanni, Sulyok Dorisz és Kálmán László - tudok együttdolgozni. A nyitottság és a különböző személyiségekből fakadó pozitív hatások erősítése jellemző ránk, ami a munka során abban is megmutatkozik, hogy minden javaslatot megvizsgálunk, elfogadunk, és ha tudunk, akkor közösen megvalósítunk. Ebben a folyamatban jelentős támogatást kapunk Spilenberg Andreától, a Bük, Bükfürdő Közhasznú Turisztikai Egyesület elnökétől, akinek nem csak szakmai tudására támaszkodhatunk, hanem vezetői kvalitásaira is, hiszen egy trendmutató vezető, aki alapvetően emberekben gondolkodik, nem alkalmazottakban.

Mit jelent számodra, hogy elismerték a munkádat?

Nyilvánvalóan egy hatalmas örömöt! Volt már egy díjam (Év TDM-menedzsere 2015), amit egy országos szervezettől kaptam, viszont annál még nagyobb érdem, ha helyben is elismerik az ember munkáját, hiszen hazájában nagyon nehezen lesz valaki próféta. Nekem ez nagyon nagy öröm lokálpatriótaként, hogy Vas megyében ismerik és megbecsülik ezt a munkát, amit mi a csapattal végzünk. Azt kihangsúlyoznám, ahhoz, hogy a munkám kitűnjön, kell a többiek hatékony háttérmunkája!

Mi alapvetően nem a TDM szervezetet képviseljük, hanem a települést, illetve a desztinációt. Ha Bük, Bükfürdő elismert, akkor a mi munkánk is azzá válik.

Pálffy Tamás TDM és projektmenedzser

2008-ban szállodaigazgatóként alapító elnöke lettél Vas megye és a Nyugat-Dunántúl első turisztikai desztináció menedzsment szervezetének, a Bük, Bükfürdő Turisztikai Egyesületnek. Mi motivált, milyen távlati célokat láttál ebben a kihívásban?

A már említett együtt gondolkodás mellett alapvetően az, hogy egy turista elsősorban desztinációt és élményeket keres, majd azon belül választ szolgáltatót, szállást. A feladatunk az, hogy egy turisztikai termékpalettát alakítsunk ki, hiszen a TDM lényege nem az, hogy egy-egy szolgáltatóra, hotelre, vagy fürdőre épít, hanem a teljes desztinációra és annak kínálatára. Egy-egy termék önmagában nem eladható hosszú távon, a Bükre látogató vendég ennél sokkal többre vágyik: programokat, élményeket keres. Emiatt nyitottak vagyunk arra is, hogy a desztináció ne csak Bükfürdőről szóljon, hanem szélesítsük ki például egy Kőszeg-Bük kerékpártúrával vagy egy csepregi boros programmal, egy szombathelyi rendezvénnyel, de sorolhatnám; a megyén túl is tudunk tekinteni, akár Sopronig, a Fertő-tóig.

Hozzájárultál Vas megye első számú fürdővárosa képének és turizmusának megváltoztatásához, modernizálásához. Milyen fejlesztések valósultak meg ez alatt az egy évtized alatt, amik a TDM szervezet nevéhez köthetők?

Amikor a TDM szervezet megalakult, azt vizsgáltuk meg, mi az, ami a városban hiányzik. Egyértelmű volt, hogy a fürdőn kívüli lehetőségek nagyon csekélyek, így az első komolyabb fejlesztés arra irányult, hogy a családok számára nyújtsunk programokat. Egy olyan komplex játszóteret fejlesztettünk, amit a kültéri fitneszgépekkel a felnőttek, az amerikai típusú játszótérrel a gyerekek, a kerekesszékkel használható eszközökkel pedig a mozgássérültek, idősek egyaránt igénybe tudnak venni. A játszótér mellett nyáron ingyenes sportanimációval várjuk a vendégeket, a családokat a fürdőn. Emellett létrehoztuk Bükfürdőn a Kneipp®és Nordic Walking Parkot, amelynek mezítlábas ösvénye már akkor a most divatos slow-flow vonalat képviselte. Ideális hely arra, hogy az ideérkező gyönyörű környezetben relaxáljon, befele tekintsen és "lelassuljon", a szó pozitív értelmében.   

Alapításkor 67 tagunk volt, jelenleg több mint 190 van. Szobakiadók, hotelek, éttermek, helyi termelők, egyéb szolgáltatók,  akiknek mi szervezünk közös rendezvényeket. Megalapítottuk a helyi termelői piacot, ami arra épül, hogy a helyi termékeket népszerűsítsük, és ezeket ismerjék is meg az idelátogatók. Két éve bevezettük a Bükfürdői Esszencia® márkanevet, amely védjegyként garantálja, hogy a piacon helyi és minőségi termékeket találnak a vásárlók. Idén immár ötödik alkalommal nyitjuk meg tavasszal a piacot, és lesz egy újításunk is: minden piacnapon lesz élőzene, Peltzer Géza várja harmonikaszóval a vendégeket.

Alapvetően a TDM-re az a jellemző, hogy az 'én' helyett a 'mi' gondolkodást kell átvenni. A szolgáltatóknak fel kell ismerni, hogy a közös munkából és hozzájárulásból, a közös sikerekből tud az egyén is később hasznot húzni. Vannak direkt „ajándékok" is a tagság számára, ilyen például, hogy a tagjainknak marketing- és nyelvi képzéseket szerveztünk, illetve az önkormányzat támogatásával az egyéb szálláshelyeknek - a szobakiadóknak - olyan támogatást tudtunk és tudunk adni, amely arról szól, hogy az általa befizetett idegenforgalmi adó 50%-át ő tudja fejlesztésre fordítani. Ezt a pályázatot mi bonyolítjuk le, lényege az, hogy a szobakiadó ismerje fel; a 90-es években megvett bútorok a mai vendégek számára már nem megfelelőek, folyamatosan fejlesszen.

A tagságon kívül kitekintünk a lakosságra is - rendeztünk Mobilitási Hetet, Költészet Napján megyünk az iskolásokhoz, az időseknek szerveztünk a Digitális jólét pályázat keretein belül különböző szemléletformálási képzéseket, melyek arról szóltak, hogy minél közelebb kerüljön hozzájuk az internet világa.

Mekkora területet fed le a TDM szervezet működési hatásköre?

Alapvetően Bük-Bükfürdőre terjed ki az alapszabály értelmében, de a különböző programelemeknek és az együttműködéseknek köszönhetően sokkal szélesebb ez a kör. Így vannak tagjaink a városhatáron kívül is - Gyöngyösfalutól Zsirán és Szakonyon át egészen Csepregig. Utóbbi az idei évtől jelentkezett tagjaink közé, amiről a májusi közgyűlés lesz hivatott dönteni.

Merre tart ma Bük turizmusa, van-e markáns iránya a turisztikai fejlesztéseknek, és ha igen, hallhatunk-e ezekről a tervekről?

Csapatunk mindig képes arra, hogy folyamatosan meg tudjon újulni, hiszen a turisztikában mindig vannak trendfordulók. A turisztikai termékeknek is van egy görbéje, ami egyszer fel- illetve lemegy. Ez volt a 2000-es évek elején a gyógyturizmus, ami hatalmas népszerűségnek örvendett Bükön a német turistáknak köszönhetőn, aztán a kétezres években bejött a wellness tömegturizmus. Most úgy látom, hogy újabb trendforduló jön - a slow-flow irány, a tudatosság, az ökoturisztika és mindenek előtt az egyedi igények egyre inkább előtérbe törnek. Erre építünk csapatunkkal marketingtevékenységünkben és az általunk szervezett programokban is az idei évben, de nyilvánvalóan benne van egy komoly fejlesztés is a képben: pályázati és önkormányzati forrásból egy új központi tér valósulna meg Bükfürdőn, ami agorája lenne a városnak zöldterülettel, padokkal, kávézóval. A fürdőn belül pedig a gyógyászat és a minőség irányába történik elmozdulás: csontritkulás-központot kíván kialakítani a vezetőség. Ezt nagyon jó iránynak tartom, magam is úgy gondolom, hogy specializálódnia kell egy fürdő gyógyászati részlegének (Bükfürdő Oszteoporosis Centrum néven itt fog kiépülni a magyarországi csontritkulás-kezelés szakmai központja - a Szerk.).

A turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódva még fontosnak tartom, hogy 2-3 célpiacban gondolkodjunk. Nálunk ezek egyrészt az idősek (gyógyvíz, gyógyászat), másrészt a családok 5 év feletti gyermekekkel.

A büki TDM szervezet: Spilenberg Andrea, Horváth Lívia, Pálffy Tamás, Domján Fanni, Sulyok Dorisz, Kálmán László (b-j)

Említetted a slow-flow irányt, ez mit jelent konkrétan?

Áramlás és lassulás - Bükfürdő egy kis település, ami pont arra alkalmas, ha az ember egy nagyvárosból "ki akar törni", és zöld környezetben szeretne kikapcsolódni, hátrahagyni a napi problémáit, lassítani a mindennapos életvitelén. Része ennek az is, hogy megismerje a helyi gasztronómiát, helyi ételeket egyen, helyi programokkal, kulturális érdekességekkel találkozzon.

Van-e turisztikai stratégiája a szervezetnek?

2009 óta folyamatosan megújított stratégiával rendelkezünk. Az utolsó nagyobb stratégiatervezés 2015-ben volt, hamarosan eljön az ideje az új középtávú stratégia elkészítésének. Ugyanakkor a marketing- és az egyedi éves aktivitás stratégiáink évente frissítettek.

Mekkora mozgásteretek van egy-egy fejlesztési koncepció végigvitelében?

A várostól elég komoly támogatást kapunk és folyamatosan egyeztetünk velük a mindennapi munkáról. Partner az önkormányzat abban, amit mi gondolunk, a turisztikára és marketingre kierjedő szakmai munkához szabad kezet ad. Büknek két fő támasza van, az egyik az ipar, a másik a turizmus. Az, hogy egy településnek „két ilyen erős lába" legyen, az ritka és előremutató. A településnek fontos, hogy minél több idegenforgalmi adó folyjon be, tehát minél több turista legyen itt, a mi feladatunk pedig az, hogy a vendégeket idevonzzuk és a szolgáltatóknál elköltött pénz mennyiségét növeljük.

Hogyan jellemeznéd tömören-frappánsan Bük turizmusát, mi a jellemző rá, van-e jellegzetessége?

„We are slow", azaz éld meg Büköt! Talán ezzel lehetne legfrappánsabban kifejezni azt az irányt, amire a slow-flow kapcsán fentebb már utaltunk - kapcsolódik be az interjúba a kérdés erejéig Horváth Lívia marketingmenedzser. Szakadjon ki a mindennapok pörgéséből, töltődjön fel az ideérkező - lásd még egy korábbi kreatív szlogenünket: Bükfürdő, a humán töltőállomás. Nálunk minden adott ahhoz, hogy egy valós testi-lelki feltöltődésben legyen része a vendégnek. Bükfürdő eleve zöld környezet, rengeteg park van, és próbáljuk a meglévő dolgainkat további tartalommal megtölteni - például a meditációs és jóga pontokhoz kisebb gyakorlatokat elhelyezni.

A legújabb kimutatások szerint a külföldi vendégéjszakák tekintetében Bük, Bükfürdő a második lett országosan - ha Budapestet nem számoljuk.

Bükfürdő - Hévízt követően - évek óta tudja tartani ezt a pozícióját. Ami viszont ennél is fontosabb és amiben az egyik legerősebb az országban Bük, az a célpiacok vendégéjszakaszám aránya: a belföldin kívül három külföldi célpiac is 10 % felett van arányaiban. A csehek nagyjából 25 %-ban vannak, a németek, osztrákok külön-külön 14 %-on - ez azért ez nem jellemző a többi fürdővárosban, ott általában egy vagy maximum két országból érkeznek külföldi turisták 10 % felett. 

A turizmus mellett a város nagyon aktív kulturális életet is él. Hogyan fonódik össze egymást erősítendő turizmus és kultúra?

Nekem az lenne a furcsa, ha ez nem fonódna össze! Ahol van turizmus, ott kell lenni olyan kulturális kínálatnak, ami egyrészt a lakosságot, másrészt a turistákat kielégíti. Ebben Bükön elég innovatívak vagyunk és a városi művelődési központ intézményvezetője, Tóth Tamás és csapata is nyitott erre, így jobbnál-jobb programokkal nemesítik a város kulturális hírnevét.

Számos turisztikai fejlesztés, attrakció valósult meg irányításod alatt, mi az ezek közül, ami leginkább „szerelemgyermeked"?

Ahhoz, hogy ilyen minőségű szakmai munkát tudjak végezni, kell egy megfelelő családi háttér, és ha családban gondolkodunk, nekem egyből a gyermekjátszótér ugrik be, amit elsőként hoztunk létre a TDM égisze alatt. Nekem ez a fő „szerelemgyerek" fejlesztésünk. Nagyon jó volt látni, hogy amit kigondoltunk és megvalósítottunk, arra évekkel később a saját gyermekem is örömmel ment fel és játszott.

Mik a további személyes szakmai céljaid?

Az, hogy Bükfürdőt fejlesztjük, egy soha véget nem érő munka, nem csak Bükfürdőn, hanem minden más településen, minden más desztinációban. Ez egy hatalmas kihívás. Ezenkívül úgy gondolom, hogy a megyei és országos szakmai szervezetekkel kell folyamatosan jó kapcsolatot ápolni. Itt is a közös utak megtalálása a cél, amire jó példa szűkebb körben egyrészt a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, ahol egy korábbi TDM-menedzser, Balogh Károly a főtitkár, így a kamara motorja turisztikai témájú, akár határon átnyúló turisztikai együttműködéseknek, másrészt a Vas Megyei Turizmus Szövetség dr. Kondora Bálint vezetésével. Velük folyamatosan jó szakmai kapcsolatot ápolunk, és mindig nyitottak arra, hogy a desztinációt kiszélesítsük, gondolkodjunk együtt a régióban megtalálható turisztikai szolgáltatókkal, szervezetekkel. Országos szinten megemlíthetem a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványt és a Magyar Turisztikai Ügynökséget, velük is mindig sikerül megtalálni a közös pontokat, marketingben és fejlesztésben egyaránt. A Sopron-Fertő kiemelt turisztikai térség része Bük is, a térség vendégéjszakáinak jelentős része hozzánk tartozik, a központi turisztikai fejlesztési források így Bükre is érkeznek, a cél ezeknek a forrásoknak a növelése és természetesen hatékony felhasználása.

Magánemberként, mit tudhatunk meg Pálffy Tamásról? Mi az, ami kikapcsol, amikor nem vendégéjszakákban gondolkodsz?

Nyilván most a gyereknevelés, van egy 4 és egy 6 éves kisfiam és egy csodálatos feleségem. Alapvetően velük a programok tudnak jók és fárasztóak is lenni, aki kisgyermekes apuka, ezt tudja. Rajtuk kívül a sport adja meg nekem a flow-élményt. Kevesen tudják, de játszok a büki kosárlabdacsapatban is, továbbá imádok teniszezni, de a síelés vagy akár egy kirándulás a családdal és Szofi kutyánkkal ugyanúgy ki tud kapcsolni.