Költészet napi időutazás Bródy Jánossal - Ráadás Szombathelyen
Képgaléria megtekintése2019.04.12. - 01:15 | Misel - Fotók: Büki László 'Harlequin', Misel
Április 11-én, a Magyar Költészet Napján lépett fel Bródy János, és adta elő népszerű és korszakalkotó dalait, valamint a Ráadás album legkedveltebb slágereit a szombathelyi AGORA-MSH-ban. Teltház, vastaps, aranykor.
HIRDETÉS
Nagy Generáció! Általában azt a nemzedéket szoktuk ezzel a megnevezéssel illetni, akik a hatvanas években voltak fiatalok, és gondolkodásukkal, egész létükkel felforgatták az élet minden területét. Új dolgokat hoztak politikába, közéletbe, öltözködés- és viselkedéskultúrába, de a szexuális forradalmon át a művészetekbe, így a zenei stílusokba is. Ők a beat korszak elindítói, zenéjük mind a mai napig jelenvaló színpadon és feldolgozásokban egyaránt. Amennyiben a korszak origójának a Beatles együttest tartjuk, akkor a hazai megfelelője minden bizonnyal az Illés együttes lenne.
Mielőtt belefognék az Illés egyik oszlopos tagjának, Bródy Jánosnak ma esti koncertjéről szóló beszámolómba, úgy érzem, talán hasznos lehet némi áttekintés a művész életéről. Szinte hallom, ahogy most a T. Olvasó felsóhajt és felteszi a kérdést: egy ötven éve a pályán lévő művészt, mintegy 800 dal szövegíróját, a Kőműves Kelemen és az István, a király, Doktor Herz, Veled Uram és más rock operák társszerzőjét, énekest, zeneszerzőt ki ne ismerné széles e hazában? Mivel egy újszülöttnek minden vicc új, a fiatal generációban is minden bizonnyal találhatunk olyat, akinek nem, hiszen jól emlékszem még saját ifjúságomra, amikor csak legyintettünk a szüleink által hallgatott előadókra, és csak jóval később tanultuk meg értékelni őket.
Tehát: Bródy János 1964-ben lépett be az Illés zenekarba, hogy mind a mai napig elkötelezett zenészként szórakoztassa közönségét. Hosszú pályafutása alatt tagja volt a kitűnő Fonográf együttesnek, melynek kultikus dalaiban Bródy elgondolkodtató szövegei alkotótársa, Szörényi Levente népzenei motívumokat magába foglaló dallamain szólaltak meg. Ebben az alkotóműhelyben születtek Koncz Zsuzsa, Halász Judit lemezei is, de írt dalokat többek között Komár Lászlónak, Szűcs Juditnak, Somló Tamásnak, de még az Omegának is. Erre az időszakra tehető a rockoperák születése is. Önálló karrierje mind a mai napig töretlen, társadalomkritikát, iróniát sem nélkülöző dalait általában egy szál gitárral, vagy -ahogy a mai este is -, zenészbarátokkal adja elő. Munkássága alatt számtalan elismerésben részesült: Kossuth- és Liszt Ferenc-díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje, Magyar művészetért, Hazám-díj, Artisjus életműdíj - hogy csak párat említsek. Bár dalaiból nem hiányzik a művész politikai hitvallása sem, aktív közéleti szerepet nem vállal. Családos, négy gyermek apja.
És akkor lássuk, a stílusosan a Költészet Napjára szervezett koncertet! A Sportházban lépett fel a 70-edik születésnapját ünneplő művész, abból a bizonyos, Nagy Generációból. Műsorát nagy várakozás előzte meg, és a terem is szépen megtelt. Az előadásnak volt még egy szívet melengető apropója is: Erdélyi Rolika gyógykezelésére szánta a szervező Alterába Kft. a jegybevétel egy részét, és az előadás után is adakozhatott, aki szeretett volna, a kihelyezett dobozokba téve adományát. Rolika is jelen volt a koncerten, sőt, az előadás egy pontján együtt énekelt az előadóval. Nagyon mgható pillanatok voltak, de előre szaladtam.
Ahogy a nézőközönséget elnéztem, jórészt a közép, illetve az idősebb korosztály képviseltette magát, de azért láttam fiatal arcokat is. Nosztalgikus hangulatot teremtve indított a művész, régi dalokkal, "filléres emlékekkel", vagy az egy hétig tartó szerelem történetével, és ezt a közönség egy cseppet sem bánta, sőt! Talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom: éppen erre várt. A műsor jó két órája alatt nagyobbrészt a már ismertebb, régebbi nóták szóltak, mint amiben Mici mackó taoista filozófiájának tanulságaként megtudhattuk, hogy "mindenki olyan állat lehet ebben az országban, amilyen akar", vagy Sárika még mindig butácska egy kicsit, illetve az Illéssel tétováztunk, hogy "hova de hova" menjünk? Bródy a tőle megszokott kedvességgel és - nem tudok rá jobb szót - szelídséggel és humorral gyakran megnevettette a közönséget, vagy éppen megtornáztatta és felállította a székről. Több nótát énekelt új, Ráadás című lemezéről is: Magyarok közt európai, Birkaország, vagy Akit a hazája nem szeretett. Az est ráadás számai között pedig nem maradhatott el a Ha én rózsa volnék sem.
A koncerten a nézők java része énekelte a számokat, de azt hiszem, a legmeghatóbb pillanatot mégis a Rolikával előadott, Mit tehetnék érted dal hozta. Meg kell említeni az előadásban oly fényesen jelen lévő zenésztársakat is, akik nagyban hozzájárultak a koncert sikeréhez : Kirschner Péter gitár és rec&mix master, Winterverber Csaba basszusgitár, Bakos Zita zongora , vokál, Baka Rebeka vokál, shaker, Mozsik Imre dob, Szász Szabolcs harmonika, Tóth Lilla Dorottya hegedű, vokál.
Bár Bródy János "elbeszélős" dalai egy szál gitárral is tökéletesen előadhatók - ahogy Cseh Tamás is tette annak idején, vagy gondoljunk a blues műfaj kitűnő előadóira, Ripoff Raskolnikov-ra -, de zenekarral előadva teljesebb volt az élmény.
Összességében egy csodálatos este után vehettük utunkat hazafelé, egymás szájából „kapva ki" a szót, hogy : "és az milyen jó volt!", meg "emlékszel"? Kinn zuhogott, és miközben az eső vadul dobolt az autó szélvédőjén, mi halkan dúdoltunk a zápor ritmusára.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások