A tavalyi nyertes, Netta indítja a műsort. Alakjára és ruhájára nem teszünk megjegyzést, mert "művészi önki... fejezés", legyen elég annyi, hogy kis izraeli vitaminbomba, aki a japán anime-rajzolóknak feladta a leckét, hogyan kreáljanak egy ötéves gyerek szintjére levitt élő játékszert... Műsorvezetőink szerint iszonyatosan nagyot énekelt, szerintem pedig csak iszonyatosan... (Harle) Felvezető filmecskéje aranyos, arról szól, hogy egy dagi kislány is lehet sikeres. Dagi felnőttként ezzel azért egyet lehet érteni, de az mondjuk nem világos, hogy miért nem lehetett egy kicsit kevésbé "megmutatós" ruhadarabba öltöztetni a hölgyet. Higgyétek el, én TÉNYLEG értem, hogy milyen érzés kerek csajnak lenni, főleg színpadon, de ettől függetlenül azért az "ízlés" kifejezést még ne hagyjuk ki a szótárunkból. Píszí ide vagy oda, nekem aztán tényleg jogom van azt mondani, hogy ez komolyan GÁZ. (Orsó)

17 versenyzőből 10 jut tovább a döntőbe ma este. Ja, ne legyenek kétségeink, a műsorvezetők is topmodell alkatú, világszép hölgyek, és egy úr, aki, mint tudjuk, elég, ha az ördögnél egy fokkal szebb, de legalábbis nem túlsúlyos semmiképpen. Mekkora képmutatás újra és újra! Nagyon darálós a show egyébként, gyors vágások, rövid kis bemutatófilmek, nem is tudom, hogy képesek átállni egyik versenyzőről a másikra menet közben. 

Lássuk a dalokat, a körítést elengedjük:

Ciprus: Annyira jellegtelen hogy már EUV-klasszikus! Kis erotika, szép alak, görögös arcél - énekelni nem kell nagyot a dalban. /Harle/ A kerek kezdés után azért csak visszatérünk a divatos anorex világba... micsoda dolog ez? Mindegy, a szőke, sovány, ezüst- és lakkruhás (-alsóneműs) hölgy sajnos nem hagyott maradandót bennem ezzel a dallal. /Orsó/

Montenegro: Semmi sallang, egyszerű színpadkép, kicsit sok mutogatással - kellemes a dallam, ilyet szívesen hallgatunk, kár, hogy a végén a koreó kicsit befeszült. A dalverseny hangosítása viszont kritikán aluli egyelőre... /H/ Teljesen felöltözött emberek, ezt most egészen díjazom. A montenegróiak egy komplett énekegyüttest küldtek, amolyan Backstreet boys and girls-t, gondolom alaposan ki lettek válogatva. Elég jó hangok, és szimpatikus a kinézetük. A dalt talán meghallgatom felvételről is, egész kellemes. /O/

Finnország: Ő is mutogatással kezd, egy átlagos dallal, túlzottan nem hozott lázba, a táncos hölgy annál inkább! Amíg láttam, mert közben feltámadt a szél, és percekig a "Nincs jel" című kortárs darabot nézhettem a szem rágógumiján... egyszóval kiesett a cumó. /H/ A színpadkép remek, a szegény ember finn Brad Pitt-je is csini. Amit énekel, az viszont nem egy Kim Wilde-szám? Mondjuk az izraeliek eddig nem állnak a helyzet magaslatán, ami a hangosítást illeti. Hol csak zene, hol csak ének... Szóval ebből a lúkövéj-dalból egyelőre a zöld ruhás táncos hölgy maradt meg. /O/

Lengyelország: Végre valami különleges! Népviselet, különleges színpadkép és a lengyel népzene alapjai köszönnek vissza... Azaz tuti bukó! Európának nemzetit? Könnyen emészthető kozmopolita-konzervet! A bájos műsorvezetők persze 'so amazing'-elnek. Szépelgős külcsín. /H/ Hopp, a performansz-jellegű dolgokat szeretjük, főleg itt, Kommersziában. Kár, hogy a refrén nem viszi tovább a verzék baljós jellegét és zenéjét, bár valószínűleg a folkos vonal miatt lett ilyen. A fene se tudja, de ez érdekes! /O/

Szlovénia: teljesen egyszerű színpadkép, de ehhez a dalhoz pont ez kell! Nagyon jó dal, anyanyelven szólal meg - valahol erről is kellene szólnia ennek az egésznek. Cuki, ahogy a lány kiinteget a színpadról a dal végén, szerettem ezt az intim hangulatú, tiszta produkciót. /H/ A nem topmodell-kinézetű, egyszerű külsejű, sminkmentes duó kifejezetten szimpatikus. Tiszta arcok, tiszta hang, tiszta zene. Magyarországon sajnos elképzelhetetlen, hogy akár csak valami hasonló is nyerjen egyszer, mert mi is a harsányat szeretjük, a csillogót, a megalománt, a nagyot és sokat (bár Izraelen ebben a tekintetben nem teszünk túl, már ami Nettát illeti). Bárcsak mi is tudnánk ilyen győztest felmutatni! Versenyzőből lenne bőven, higgyétek el. /O/

Csehország: Egy 2003-ban alakult banda, akik Európa-szerte (?) népszerűek. Funkos-rappes, kicsit oldschool zene, Gáspár Laci az összes ajkát megnyalná utána! /H/ A fiatal srácok alkotta zenekar is olyasmi, amit szívesen látnék akár hazai színpadon is. Jó ének, jó zene, könnyed, egyszerű, klasszikusokhoz visszanyúló stílus - neeem, nem Eurovízió-dal, viszont aranyos, és bulis. Ügyes! Gáspár Lacinak innen üzenem, hogy helló :) /O/

Magyarország: „Halljuk, ahogy Joci mesél Európának" - mondja Freddie. Hát halljuk, hogyan énekli Joci "Az én Szülő1-em" című dalát. Európának... A prozódia azóta is nyelvidegen... viszont a dalban benne van az a fanyar íz, ami különlegessé teszi, kérdés, mennyire kell ez most ide. Joci jól énekelt, a színpadkép pedig magyar édesapák - pardon, Szülő1 - fotóival ékített. /H/ Sajnos nem tudok teljes erővel kiállni emellett a dal mellett, de mivel nemzetközi verseny, és hát úgyse értik, így megpróbálok túllépni a tökéletesen érthetetlen, magyartalan, rettenetes prozódián, a furcsa kiejtésen, és a számomra szintén visszatetsző, rettenetes hajviseleten is. Marad az, hogy mindenki szurkoljon Jocinak, hogy továbbjusson, és minél jobb eredményt érjen el. Egyébként hang, tisztaság és hangulat tekintetében az egyik legjobb. /O/

Fehéroroszország: Ez az a tipikusan semmittelen, üres, egykaptafa zene, ami lehetne akár agresszív marketinggel világsláger, de ugyanúgy zsigerből kuka. Mi utóbbit preferáljuk. /H/ A nagyon fiatal versenyző egy nagyon mai dallal versenyez, olyan májliszájrusz legrosszabb időszakait idéző formában. Lesz ez még jobb is, egy picit többet a hangnak, kevesebbet a lakkcsizmának. /O/

Szerbia: Gyönyörű nő, anyanyelven énekel - félig. A refrén nagyoténeklős, a színpadkép nagyon látványos, csillagos-univerzumos. Jó a zenekari fortissimo - sajnáltam, hogy átváltott angolra, mert valóban jól állnak a szláv nyelveknek a nagyívű dalok! /H/ Az anyanyelven éneklést továbbra is díjazom, kár azért a pár angol sorért. Az énekesnő remek, ruha is van rajta, erőteljes és hatásos, a látvány is lenyűgöző. Rockos elemekkel tűzdelt eurovíziós ballada - és azt kell mondanom, nálam működik! /O/

Belgium: A színpadon taiko dobok (mi a fenének??!!), dögunalmas dal, igazi europíszi fosch... Egyedül az életkort (16 éves a srác) tudom díjazni és ezzel együtt a kiállást. /H/ Ez a fiatal fiú Freddie korábbi dobolós színpadképét idézi. Aranyos, a cél pedig nagyon fontos - de egy dalversenyen bizony énekelni kell, mégpedig tisztán. Ez most néha hibádzott, de őszintén szólva még így is jobban tetszik, mint a tavalyi győztes... /O/

Grúzia: „Markáns férfihang következik, tessék élvezni" - hangzik Freddietől. A feministák helyből távolt ugranak erre, pedig tényleg vaskos orgánuma van a palinak. Anyanyelven énekel, ez eleve plusz. Joci dala egyre jobban felértékelődik nálam, de ne kiabáljuk el... Engem a végére idegesített és nyomasztott is az egyébként energikus szám... /H/ Erőteljes, jó megjelenés, jó éneklés, anyanyelven... Engem megvett, főleg a vokál folkos jellege miatt, illetve sokat számít a nem hagyományos dallamvezetés és felépítés is. A vizuál hatalmas, és őszintén szólva ritkán hallani ennyire markáns férfihangot akármelyik Eurovízión (vagy bárhol). Tetszett! /O/

Ausztrália: Az hiszem eljött az ideje Ford Fairlane veretes kiszólását idecitálni... Totális giccs a színpadkép, pont nem tud meghatni, hogy 4 méter magasból lengedezve énekel egy elcseszett Barbie kinézetű nő, még akkor se, ha zéró gravitáció a dal címe. És ami igazán bizarrá teszi mindezt, az a Kate Bush-i hang! Biztosan sokan maguk alá vizeltek ettől, de nálam első- és utolsósorban - és ami közte van - is dalfesztivál ez a történt. /H/ Az aranyhajú, fehérezüst, szabadság-szoborhoz hasonló énekesnő és csapata lenyűgöző látványban részesíti a nézőket, emellett olyan éneklést produkálva, amit nem gyakran hallunk, tekintve, hogy a pop és klasszikus stílus nem gyakran találkozik ilyen tökéletesen. (Az meg, hogy egy többméteres boton lengedezve énekel bárki is, nekem eleve halálfélelem.) Nem semmi! /O/

Izland: A gyűlölet győzni fog - ez a dal címe, előadja a Gyűlölet együttes. De persze a szeretet a dal főmotívuma, kétségeink ne legyenek! Bizarr, permanens identitászavar a színpadon, mintha egy BDSM partiból szalasztott genderfluid bagázs vonaglana... Ennek ellenére inkább ez, mint az egykaptafa eurogiccs. Ebben volt valami arculcsapó, meghökkentő, Soft Cell-es, ám mégis szerethető. /H/ ŐKET AKAROM GYŐZTESNEK! Itt nincs is kérdés. Conchita és a khm izraeli hölgy után egyszerűen ők az egyetlen szóba jöhető nyertes. Az indusztriális zene némi popos refrénnel megkínálva, nyilván szándékoltan fricska külsőségekkel... Zseniális. Izland mindig is a szívem csücske volt. Váó. /O/

Észtország: Teljesen oké nekem ez a srác, semmi erőlködés, laza, dallamos produkció ez, szerethető a dal és az előadó egyaránt. Semmi felesleges exhibicionizmus, johnnycashi rögvaló, kevésbé karcos hanggal és közérthetőbb dallamvezetéssel. /H/ Bocs, de wtf? Ez a félakusztik countrypop-style még menő valahol? Tényleg? Fúhhh. Nem azért, mindenki kedves, meg minden, csak... miért? /O/

Portugália: Fucking amazing!! - bújnék kevésbé cizelláltan a hölgy műsorvezető bőrébe, mert ez úgy volt ötletes, hogy mellette zseniális mozgásorgiát kaptunk „telefoneffektekre". Még ha egy kicsit homárkodó is volt az egész, én imádtam! Nem biztos, hogy jó hasonlat a produkcióra a Belga, de nekem az ő őrültségeikre hajazott az előadás. /H/ A zene és az ének teljes mértékben lenyűgöző. Hangulatos, jó. Aztán meglátod a félmeztelen, zöld szatényszoknyában, sportcipőben spiccen táncoló fiút. Rendben. A műszakállat eleve nem értettem, de hát tényleg... oké. (Utólag kiderül, hogy műanyag, és alatta ott volt a saját, tök ugyanolyan szakálla, szóval tényleg nem érthető, hogy az mi volt ott az arcán.) /O/

Görögország: A vívólányok már megvettek az elején! Aztán megszólal kissé orrhangon az énekesnő. Érdekes, karakteres, sőt! Talán az egész mezőny legizgalmasabb hangját hallottam eddig! Viszont a dal egészét tekintve olyan, mint aminek a verzéje sokkal izgalmasabb, mint a jellegtelen refrénje... Kár, hogy nem maradt meg a dal feszültsége, egyedi hangulata, és a biztosra mentek a szerzők a refrén kidolgozásakor. /H/ A furcsa énekhangú énekesnő szép színpadképpel és emészthető, mi több: slágeres dallal örvendeztet meg minket. Néha kell is egy kis pihenés is ezen a fura estén. /O/

San Marino: Tavaly is a fogdoki képviselte az országot. Az idei versenydala viszont olyan, mintha a megboldogult Leonard Cohen beszabadulna a 80-as évek albán vagy jugó diszkóklubjába, és valami emberiség elleni bűntettként mikrofont ragadna abban a stílusban... Búgó bariton hangon, miközben a tévéből villódzik a Derrick, aztán valahonnan - a Balkánon bármi előfordulhat! - felbukkan Dieter Bohlen és belemosolyog a durresi éjszakába... AZZAL a mosollyal. Rettenetes. /H/ A civilként fogorvos diszkókirály sajnos a dal felében legalább egy hanggal mellé"énekel" a dalának. Tudom, hogy az Eurovízió sz.r, de gyerekek, azért ez mi...? Ájm tú szexi for disz szong... /O/

Jön a szavazás, ami alatt az egykori izraeli győztes, Dana International is szerepel. Just the way you are? Komolyan? Semmi saját gondolat? Csókolózó párok a kivetítőn? Bruno Mars forogna a sírjában, ha már nem élne (de szerencsére él).

Kapunk egy minden évben esedékes összesítőt a korábbi eurovíziókról, köszi, köszi, köszi (amennyire kihangsúlyozták, hogy mennyi munka van benne, nyilván óriási hálát kéne érezni, de a tavalyi viccesebb volt).

Az automatikus továbbjutók közül is bemutatnak nekünk néhányat:

Spanyolország - lavida akármi, oké :) latinos életérzés, tipik jóképű csávó, remek.

Franciaország - Conchitának bejött a fiúlányság, bár ez a fiúlány egy sovány - és süket -  ÉS egy molett táncosnővel is operál, ami azért, valljuk be, több, mint egy rajzolt szakáll. (Félreértés ne essék: semmi bajom a fiúlányokkal, meg a molettekkel, meg akárkivel, CSAKHOGY ez itt egy DALverseny. Elvileg.) Ami lassan már több, mint egy érzékenyítő-tréning...

Izrael - jóképű nagyéneklős nagyénekes. Juhú.

Összességében elmondható, hogy ma egy visszafogott, ám pörgős, kevés dumával tarkított, gyors és viszonylag érdektelen eurovíziós show-t láthattunk. Nem tudom, ennek valami költséghatékonyság-e az oka (abszolút díjaznám), vagy bármi más, de nem bánom. Az élő produkciókon legyen a hangsúly.

Továbbjutók:

Görögország
Fehéroroszország
Szerbia
Ciprus
Észtország
Csehország
Ausztrália
Izland
San Marino
Szlovénia

Sajnos Magyarország nem jutott tovább, és egy részem ezt természetesen sajnálja. Másfelől bizony fel kell ébrednünk, és tudomásul kell vennünk, hogy ez NEM a jó irány ezen a nyamvadt eurovízión. Lehet szidni, csak itt is van egy érdekes dolog: a magyar tv NEVEZ erre a versenyre, mégpedig kemény pénzért. Szóval ha már nevezünk, legalább valami normális dalt küldjünk ki. Pápai Jocival és apukájával az égvilágon semmi bajom, de akkor is meg kell tanulni magyarul artikulálni, és írni egy olyan refrént, ahol SZÖVEG van, nem "ánnánáná". Vagy tudjátok, esetleg az is egy lehetőség,hogy NEM Jocit küldjük ki (jéééééé...! Mekkora ötlet!)

Azért Lengyelországot is sajnálom, illetve Grúziát is hiányolom, bár Izlandnak nagyon örülök! A San Marinót képviselő - szimpatikus - fogorvos újra bizonyíthat. Ájmtúszexi.

Holnapután is jövünk. Izraeli ejróvízió reloaded.