Egy szelet Szombathely – Nagy sikert aratott a Múzeumok Éjszakája

Képgaléria megtekintése2019.06.23. - 13:30 | Rozán Eszter - Fotók: Szakonyi Eszter, Rozán Eszter

Egy szelet Szombathely – Nagy sikert aratott a Múzeumok Éjszakája

A Múzeumok éjszakájának "fővárosa" volt idén Szombathely, ahol új kiállításokkal, éjszakai tárlatvezetésekkel, cellatúrával, interaktív bírósági tárgyalással és kávéházi múltidézéssel is várták június 22-én az érdeklődőket.

Június 22-én az ország szeme Szombathelyre szegeződött, hiszen Szombathely a Múzeumok Éjszakájának fővárosaként a kiemelt események egyik helyszíne volt. Rengeteg program közül választhattak az érdeklődők, kiállítás megnyitók, előadások, interaktív játékok, tárlatvezetések, bemutatók, koncertek, foglalkozások, fényfestés és megannyi érdekesség várta a fiatalokat és idősebbeket egyaránt. Bár az időjárás megpróbált közbeszólni, a rendezvény kezdetekor óriási égi áldás zúdult a városra, a kultúra szerelmeseit nem tudta elrettenteni.

 

A Smidt Múzeumban a cukrászdák, kávéházak és a kávéházi élet állt a középpontban. Egy új sorozat, a KÉPTÉR első kiállításának megnyitójára is sor került, Egy szelet Szombathely címmel. A tárlat a szombathelyi kávéházak és cukrászdák életét mutatja be a kiegyezéstől a II. világháború kezdetéig. A megnyitó előtt Bálint Éva és Szabó Tibor színművészek olvastak fel érdekességeket az ebből az időszakból származó dokumentumok alapján. Hallhattunk korabeli reklám-hirdetéseket, jegyzőkönyveket, újságcikkeket, melyek elénk tárták az 1867és 1939 közötti mozgalmas városi polgári életet, olykor botrányait.

Csapláros Andrea, a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum igazgatója a megnyitón elmondta, a megyei múzeumok egyik legnagyobbikaként arra törekszenek, hogy a különböző tematikus kiállításokon az összes tudományág és gyűjtemény bemutatkozhasson. Balázsy Péter főjegyző arról beszélt, hogy semmi kétség nem fűződik ahhoz, hogy Szombathely a kultúra fővárosa, a történelmi emlékek, a modern városrészek is ezt bizonyítják, de az is, hogy a kultúráért felelős államtitkár szombathelyi, megépülhetett a Smidt Múzeum új szárnya, de a legfőbb bizonyítékot a látogatók szolgáltatták, akik annyian voltak, hogy szinte alig fértek el a teremben.

 

Puskás Tivadar polgármester a polgári lét és a kávéházak kapcsolatát ecsetelte, ugyanis a polgári lét egyik fontos helyszíne a kávéház. A polgármester kifejtette, az ember nem létezhet a hagyományok ápolása nélkül, ebben töltenek be fontos szerepet a múzeumok. A kiállítást Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg. 1971-ben a Smidt Múzeum nyitásakor ő is ott állt gyerekként, és várta, hogy mikor mehetnek már le a pincébe. A Múzeumok Éjszakája Magyarország egyik legnagyobb fesztiválja, melyen 400 000 ember mintegy 2000 programon vehet részt egyetlen éjszaka alatt, vagyis ez az év legrövidebb éjszakája, de mégis a leghosszabb a programok szempontjából.


Ez a nap nemcsak a múzeumokról, hanem a művészetről, kultúráról, társművészetekről is szól. Ez az éjszaka a szombathelyi kulturális szakemberek számára kiváló lehetőség arra, hogy megmutassák az országnak: érdemes a városunkra figyelni, mert követendő példát tudunk mutatni. A szombathelyi cukrászdákat és kávéházakat bemutató kiállítás egy letűnt kort idéz, melyhez hozzátartozott a szivarfüst és a parfümök illata, a teák és kávék aromája, a kakaók, csokoládék, gyógyvizek vagy akár a röviditalok. Mellé jönnek még a sütemények, torták, fagylaltok befőttek, ugye máris kedvet kaptunk hozzájuk? A kávéházi élethez a kártya is hozzátartozott, ezért a vállalkozó szelleműek kipróbálhatták a tarokkot. Hollerné Mecséri Annamária a szombathelyi kávéházak és cukrászdák történetéről tartott előadást.

 

A Múzeumok Éjszakájában az is jó, hogy olyan épületek, helyszínek nyílnak meg előttünk, ahová a hétköznapok során nem jutunk el. A MÁV Igazgatóság épületében megtekinthettük például a pincerészben található római kori magtár (horreum) maradványait. Savaria területéről két horreumot ismerünk, az egyik az Iseumtól délre, a másik a várostól keletre helyezkedett el. A városfalon kívül voltak, és a negyedik században épültek. Az egyik tehát a MÁV Székház alatt található, gabona tárolására használták. A szintén a MÁV Székház alatt lévő légópincét is meg lehetett tekinteni. Az 1968-ban készült, 250 négyzetméteres, körülbelül hat méter mélyen a földfelszín alatt található légvédelmi pincéből irányították volna háború esetén a vasúti közlekedést. Különös érzés oda belépni, a dohos szag, a málladozó bútorok egy letűnt kor nyomasztó hangulatát idézik. Az első emeleti vasúttörténeti kiállításon is megelevenedik a múlt, de itt inkább nosztalgikus hangulatban.

 

Következő utunk a Bartók Terembe vezetett. Sajnos nem nézhettük meg élőben a Zsinagóga nyilvános és titkos tereit, csak egy kisfilm állt a rendelkezésünkre, de így is érdekes volt. A koncertteremhez vezető belső folyosók termeiben a Szimfonikus Zenekar tagjai vártak minket, akik bemutatták hangszereiket, elmesélték történetüket, megmutatták, hogyan szólalnak meg, sőt, mi is kipróbálhattuk.

 

Megtudtuk, hogy a hangszerek többsége milyen drága, egy fagott akár 9 millió forintba is kerülhet, így a zenekar tulajdonát képezik. A koncertteremben, a Bartók Terem színpadán pedig zenei képességeinket is kipróbálhattuk, Mozart Kis éji zenéjét vezényelhették a vállalkozó kedvűek, vagy részt vehettek a zenekar játékában akár egy triangulum erejéig.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás