1984

A los angelesi olimpiát Magyarország 1984. május 16.-án bojkottálta, amiben nagy szerepet kapott a Szovjetunió afganisztáni háborújának elhúzódó, de haszontalan mivolta, és a kommunista ország fokozatos leszakadása a hidegháborús versenyben. (Bővebben itt.)

Ennek viszonylagos ellensúlyozására Keszthelyen egy újabb, nagy lehetőségekre feljogosított puruttya jött a világra, csak pechjére éppen a magyar honvédség napján. Azóta is fizeti a Festetics kastély déli szárnyának felújítási költségeit. A háttérben pedig ez a zene szólt.:

vagy:

1993

Magyarországon elindult a Kisváros című sorozat vetítése, megannyi bakival a puttonyában. Nem tudjuk elképzelni, hogy ez egy kapitális baki, vagy a magyar böszmeség propagandája-e, de mindenképpen kult státuszba emelő tény, hogy a történetben szereplő Végvár (a valóságban Szigetvár) az osztrák határ mellett található, és az istennek se akar elkászálódni onnan. A felrobbanó Zsigulikról már nem is beszélve. (Bővebben itt.)

Ugyanebben az időben egy általános iskolás fenekéről a kapuba pattant labda segítségével vesztették el a tesióra focimeccsét. A háttérben pedig ez a zene szólt.:

1999

Augusztus 11-én Magyarországon teljes napfogyatkozás volt látható. Körülbelül kétpercen keresztül tündöklött az „égő" fénygyűrű a nappali sötétségében, miközben pár fokkal visszaesett a hőmérséklet. Aki lemaradt róla, az egy életreszóló élménnyel lett szegényebb. Legközelebb 2084-ben lesz újra átélhető élmény. (Bővebben itt.)

Nagyjából ugyanebben az időben valaki éppen leette a fürdőnadrágját tejfölös lángossal. A háttérben pedig ez a zene szólt.:

2004

Ebben az évben jelent meg John King- A futball faktor című könyve.

A mű kegyetlen részletességgel mutatja be az angliai őshazából (a huliganizmus nem összetévesztendő az 1970-es években Olaszországból kiinduló ULTRA mozgalmával, bár átfedés van a két irányzat között. A szerk.) származó szubkultúra minden nézőpontját. A könyv segítségével betekintést nyerhetünk egy külső szemlélő számára eléggé félreismert világnézet szerveződési, etikai, bajtársi és mindemellett az erőszaktól nem visszariadó, de teljes mértékben őszinte és közösségformáló erejének mibenlétébe. Tessék elolvasni. A regényből azonos címmel film is készült, s bár sokkal „nyugodtabb" a könyvhöz képest, egy szabadrúgást azért megér.

Ugyanebben az időben valakineki sakkozás közben kifordult a bokája. A háttérben pedig ez a zene szólt.:

2009

100 évvel ezelőtt született Radnóti Miklós az egyik legnagyobb hatású magyar költő. Költészetének minden szava együtt lélegzik az olvasóval. Fennkölt, egyben személyhez szóló. Hol a boldogság felszabadult sóhaja, hol a kétségbeesés esztelen zihálása hallatszik ki belőle. (Bővebben itt.)

Csak egy idézet:

„Csak én ülök ébren,
féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod
íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert
nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár." (Radnóti Miklós: Hetedik ecloga, 1944)

A Radnóti-évben valaki rejtvényt fejtve utazott el Nagykanizsára. Ebben az egészben csak az a furcsa, hogy esze ágában sem volt odamenni. A háttérben pedig ez a zene szólt.: