vaskarika: Honnan jött, hogy együtt hozzatok össze egy kiállítást? Dolgoztatok már együtt?

Agnus: Igen, konkrétan az első találkozásunk is ilyen keretek között jött létre anno egy OMK-s manga és képregény kiállítás kapcsán, Prieger Szabolcs mutatott be egymásnak minket. Megcsináltuk amire felkérést kaptunk, aztán elkezdtük "feltérképezni" a másik embert, már amennyire én emlékszem és rövid időn belül elég jó cimborák lettünk. Az Irokézes kontakt Pados Gábortól jött, és természetesen éltünk a lehetőséggel. Ahogy a megnyitó beszédben Kocsis Zsolt is nagyon jól elmondta: "A rajzstílus és a gondolkodásmód köt össze bennünket, egyébként külön utakon járunk".

v: A közösen alkotott művek hogyan készülnek?

A: Van egy elég jól bevált módszerem, ami egyébként elég egyszerű és lehetőséget nyújt arra hogy jobban megismerhesd a "munkatársad" képességeit. Felvázolok egy rajzot (ez lehet egy 5 perces skicc, de akár egy több órás vázlat is) és odaadom vmelyik hasonló beállítottságú emberkének (pl. Szabinak) hogy fejezze be a képet. Úgy, ahogy neki jólesik, tehát lehet akár fekete-fehér ceruzarajz, kitöltheti Ecoline-nal, akvarellel, bánom is én. Ezt oda-vissza elég sok haverommal eljátsszottuk már, és mindenki baromira élvezte. A jelenlegi kiállításon készült közös cuccokat egy kávé mellett beszéltük meg ( mondjuk így, "brainstorming"-ot tartottunk ) és innentől kezdve csak a finomságokon kellett néha picit elidőznünk, de nem volt semmi baj vele, mindketten igen rugalmasak vagyunk.

v: A rajzeszközök, színek választása min múlik?

A: Erősen változó. Amilyen kedvvel éppen egy darab papír elé leülsz, és ahogy azt a rajzolási-, illetve munkafolyamat éppen megkívánja. Mondjuk úgy, hogy hangulatfüggő. Persze mindkettőnknek vannak kedvenc eszközei: én sosem válnék meg a kedvenc Rotring-szettemtől, Szabinak meg kirobbanthatatlanul ottragadt a kezében a csőtoll, már évek óta.

Brazil: A képregények esetében igyekszem mindig a történetnek megfelelő eszközöket választani, valamikor a forgatókönyv írója, vagy a kiadó kívánsága szerint folyik a munka.

v: Ezek az alkotások kizárólag erre a kiállításra készültek, vagy vannak benne korábbi - esetleg közös - művek is?

A: Konkrétan mindketten csináltunk pár, csak erre a kiállításra szánt képet, de többségében korábbi munkákról beszélhetünk. Az volt az alap, amiből elindultunk.

B: Kb. 6-7 képet konkrétan erre az eseményre gyártottam, úgy érzem jól megfér egymás mellett a képregény és a graffiti.

v: A képzőművészet, ezen belül is a grafika különleges része a képregény és a streetart. Hogyan fordul efelé egy alkotó?

A: Hát mi abszolút pozitívan. A többieket kéne megkérdezni, mert mi ketten úgy érzem ezeken nőttünk fel. Amúgy konkrétan a graffiti és a streetart nagyon megosztja az embereket (és a közönséget is) - a képregényről meg általában egy "átlagjaninak" az igénytelen, piacorientált, komolytalan, analfabétáknak való olcsó sztori jut eszébe, amiben izomagyú és szűk gatyában rohangászó hősök, meg vicces állatok szóbuborékokban társalognak egymással. Mi mindkettőből próbáltuk a minőségit a nagyérdemű elé tárni, és egy picit ezeket az előítéleteket a háttérbe szorítani. (ha már eloszlatni úgysem lehet)

B: Ez a hozzállás, - ahogy én észrevettem - kezd eltűnni a köztudatból, ami kétségkívül egy hosszú munka eredménye, de még mindig nagyon az elején tartunk, már ami a képregények magyarországi helyzetét illeti.

v: Mennyi idő összehozni egy rajzot? Befolyásolja a felület nagysága azt, hogy milyen hamar készül el?

A: Egyértelműen. A galériában található graffitin a rendelkezésünkre álló 4 - 4 és fél napból legalább másfél napot szöszmötöltünk, reméljük megérte a fáradozást. Amúgy mindkettőnknek más a munkatempója. Sok ember számára elképzelhetetlen az ilyesmi, de tényleg képesek vagyunk napokat is elvacakolni egy - egy munkával, de ez pusztán azért van, mert mi ezt szeretjük csinálni, és ilyenkor leszarunk minden mást. (nevet)

B: Vannak munkák, amiket hónapokra félretettem, hogy aztán friss szemmel folytathassak. Az tuti, hogy nincs két egyforma nap, amikor ugyanúgy megy a munka. Minden egyes naphoz másképp kell hozzáállni, de mindig kell hogy legyen célja.

v: A téma mindig az utcán hever - társadalmi fricskát, mai és korábbi jelenségeket is véltünk felfedezni a grafikáitokon. Ilyenkor csak bekattan az ötlet, vagy "szánt" a ceruza valamerre, és így kerekedik ki a téma?

B: Általánosságban nem tudok erről beszélni. Van úgy, hogy megihletnek aktuális témák, de a rajzokon ez konkrétan ritkán jelenik meg. Főleg a kortárs alkotások és a zene inspirál.

v: Hobbi vagy hivatás?

B: Úgy gondolom a kettő között elég nagy a különbség. A képregényrajzolás és a graffitizés is komoly munkát és sok erőfeszítést kíván. Évek kellenek ahhoz, hogy az embernek a hivatásává váljon az ilyesmi. A képregényipart úgy gondolom csak hivatásszerűen lehet nyomatni, túl sok időt vesz el a munka, hogy párhuzamba lehessen állítani pl. a hobbiszintű lepkegyűjtéssel.

v: Megmutatjátok ezt a kiállítást máshol is?

B: A rajzok többsége ebben a formában megmarad, ha valamikor újra arra vetemednénk, hogy közzétesszük őket. Jelenleg erre nincs kész terv, de persze bármi megtörténhet.

v: Mennyire vevők az emberek az ilyen típusú művészetre? (ld. péntek óta Bp-en két helyen is lehet nyilvánosan graffitizni, míg az igénytelen falfirkákat megpróbálták eltüntetni) Szombathelyen nem volt erről szó, hogy valahol, nagyban és nyilvánosan lehessen így alkotni?

B: A legtöbben szerintem rossz szájízzel mennek el az utcákon a szétfestett falak mellett, és ugyanezek az emberek távolmaradnak a galériától is. Bízunk benne, hogy akiket érdekelnek az efféle munkák, azokhoz el fog jutni a kiállítás híre. Nekem személy szerint nem volt fontos, hogy mindenkit odacsábítsak a megnyitóra, megelégszem azzal ha a szűk baráti körömnek örömet okozhattam a munkáimmal. Szombathelyen rengeteg lehetőség van, már ami a legál falakat illeti, de attól tartok, hogy ez a kezdeményezés még jó darabig ellenszenvet fog kiváltani az emberekből. Ha valaki felvállalja, hogy cipeli ezt a terhet, annak természetesen örülök, és ha felkérnek minket festeni, kérdés nélkül jövünk.

A kiállításról készített írásunk itt olvasható!