Párizs a művészetek fellegváraként ebben az időben egész Európából magához vonzotta a tanulni vágyó akadémistákat, a valódi képzőművész prófétákat és a magukat annak vélőket. Rengeteg illusztrációkban gazdag újság, folyóirat, magazin jelent meg megélhetést adva sokaknak, köztük Muchának is. Élénk társasági élet folyt a kávéházakban, számtalan irodalmi szalon, galéria, színház működött, és ekkor terjedtek el az „utca művészetének" titulált sokszorosított plakátok. Kiemelte, Mucha felfedezésében és szárnyalásában jelentős szerepet játszott a kor ünnepelt színésznője, Sarah Bernhardt, hiszen a neves művésznő megrendelésére, a Gismonda bemutatójára készített plakát sikert és további megrendeléseket hozott a képzőművésznek.

A kecskeméti kiállításon a Lorenzaccio és a Medea előadások plakátjai láthatóak, mely kőnyomatok már a kiforrott művész teljes eszköztárát felvonultatják: a szecessziós motívumkincset, a kecses női figura középpontba állítását, a szokatlanul hosszú és keskeny formátumot.

Mucha széleskörű ismertségét dekoratív pannói hozták meg. Több változatban jelent meg a Virágok sorozat, amelyből a Szegfű, a Rózsa és a Nőszirom látható Kecskeméten.

Mucha legnevesebb könyvillusztrációi közé tartozik a mindössze 152 példányban megjelent ritkaság, az Ilsée, Princesse de Tripoli, amelynek néhány lapja szintén látható lesz a kecskeméti tárlaton.

A szecesszió meghatározó alakja az iparművészet számtalan területén alkotott időtálló műveket a mai marketing és dizájn eszközeit felvonultatva. Luxuspezsgőt, édességeket gyártó cégek megrendelésére csomagolást, étlapot, szóróanyagot rajzolt elmaradhatatlan figuráival.

Mucha addigi életműve összefoglalásának tekinthető az 1902-ben megjelent, 172 táblából álló Documents décoratifs kiadványa, amelyben briliáns rajztudással sorakoztatja fel legfontosabb motívumait.

A 19. század végén a modern képalkotás eszközévé vált a fényképezés. A cseh mester kortársaihoz hasonlóan modellfotók sokaságát készítette el egy-egy kompozíciójához. A Kecskeméten bemutatott felvételek művészi módon ragadják meg a pillanatba merevített mozdulatot. Alfonz Mucha az utókornak önmagáról készített fényképeket is hagyott örökül.

Loránd Klára elmondta: a kiállítás kurátorai, Bozsó János és Nátyi Róbert mintegy kétéves előkészítő munka után láthattak neki a Gallery of Art Prague-tól kölcsönzött 62 műtárgyból álló kollekció rendezésének.

A Mucha, a szecesszió vonzásában című tárlat december 1-jéig látogatható a kecskeméti Bozsó Gyűjteményben.

Kapcsolódó írásunk:

Aki tudta, mire vágynak a nők - Alfons Mucha

2015.09.10. - 00:20 | Enik

Amikor művészemberek biográfiáit behatóbban tanulmányozzuk, a földi létük egy nagyobb marokba gyűrhető kivonata kristálytisztán kirajzolja, miként komponálja a gondviselés az élet fordulatos színjátékát. Alfons Mucha remek alany ezen tézisem illusztrálására, emellett a „fogyasztható művészet" jeligével indított sorozatunk kritériumainak is tökéletesen megfelel. Lakberendezők és poszterfutár cégek kedvence. Talán azért népszerű napjainkban is, mert nőalakjai nem fejeződnek be a plakátjain.