Judge Night – Reggae-ajándék a Cinemából, Ladánybenével, Jah’s Warriors-sal
Képgaléria megtekintése2009.12.27. - 19:20 | Vidaotone - Fotók: Cseh Gábor
Mindenki másképp vezeti le a karácsonykor felgyülemlett felesleges energiákat, illetve próbálja gyorsan lepasszolni a felszedett túlsúlyt. A zeneszeretőknek nincs is más dolga, mint elzarándokolni a helyszínekre, és végigtáncolni a két ünnep közti koncertdömping eseményeit. A sorozatnyitó reggaekarácsony kijelenthetjük, zseniálisra sikeredett, hála az újra zenélő szombathelyi Jah's Warriors és Ladánybene 27 zenekaroknak, a hangtechnikának, a szervező Agorá-nak és nem utolsósorban a kitűnően teljesítő közönségnek.
Lb 27 koncertre indulni nem jelent nagy rizikót, számtalan slágerrel és óriási színpadi rutinnal a hátuk mögött, ugyanolyan lelkesedéssel és őszinteséggel játszanak változatlanul. A Babylon Cirkusz album óta pedig első szám alapesetbe soroltattak nálunk is, és bizalmunk töretlen a béke-szeretet-tisztelet nagykövetei felé. Mégis, ezen az estén nem rájuk voltunk elsősorban kíváncsiak, hanem a helyi színeket képviselő, két éve szétment Jah's Warriors reunion-jára. Kilenc órai megérkezésünkkor már borítékolható volt a teltház, ami realizálódott is, tehát jó ötszázan részesülhettünk az örömosztásból. A JW ezt a szerencsés körülményt is kihasználva, adott egy fergeteges visszatérő koncertet, kicsit más felállásban, mint ahogy napra pontosan két éve ugyanitt tették. Silver, aki a Tizenhét zenekarban is gitározik, átnyergelt a basszusra itt, és azt kell, mondjuk, megtalálta a saját hangszerét - fülgyönyörködtetően és éretten hozta az alapokat. Szala személyében új gitáros mutatkozott be, aki szintén tökéleteset teljesített, pláne első koncertjéhez képest. Kápé - szintén Tizenhét - dobolása is pontos ízes és lényegretörő volt, pedig mint megtudtuk, nem jutott neki monitor-út. Bali, aki a mostanában búcsúzó Metrosurfing húrnyüvője is, az egyik legízesebben játszó gitáros környékünkön, szintén hozta a tőle elvárhatót. A két dumaember Ákos és Fari is rengeteget fejlődött, sokkal kidolgozottabbak a témák, jól adják-veszik egymás közt a szót. Fari testvére a billentyűknél is hozzátette a magáét a produktumhoz becsülettel. Meglepően jól és egyben szóltak, a számok nagyon jók, mind hangszerelésileg, mind stilisztikailag. A zenekar egyfajta sajátos roots reggae vonalon halad, és csak remélni merjük, hogy most már csak az egyenesen előre lebeg a szemük előtt. A közönség reakcióiból kiolvasható volt, hogy várták a csapatot, óriási ováció lett a vége minden számnak, kiváltképp a Bob Marley klasszikus, Trenchtown Rock ütött nagyot, amibe a fél LB27 is vokálozott, és a ráadás sem maradhatott el. A zenekar e koncert alapján a megkerülhetetlen kategóriába helyezte magát egyből, aki nem hiszi, járjon utána. Erre pedig nem is kell sokat várni, hisz a Shanti Ska Tones, és a nemrég alakult The Three Teadies társaságában az A-klubban játszanak január elején.
E felvezetés után, szinte csak közhelyekkel leírható Ladánybene örömünnep vette kezdetét. Még jobban szóltak mint a JW, és csavartak egy erőset a hangulat-szabályzón is. Miksa, mint egy jó tanár, - sőt, inkább mint felszentelt pap - vezette a szeretet-ceremóniát, az egész zenekarról sütött a nyugalom, mosolyogva és lazán hozták a már jól ismert dalokat. Tanítanivaló mind zenélésük, mind pedig - és ez a fontosabb - üzenetük is. A publikum pedig - mint jó tanítványok - egyként követte a zenekart: mindenki végig táncolt, sőt, a műsoruk kétharmadánál már a legnyugisabb számokra is szinte ugráltak egyesek. A színpadról áradó nyugalom és átszellemítő vidámság megfertőzött mindenkit, igazi karácsony varázsolódott a népes reggae család köré, és bármelyik nagy mozgalmi-név büszke lehetett volna magára, ha ilyen bulit prezentál a föld bármely pontján. A tizenévesektől kezdve szinte minden korosztály képviseltette magát, és amerre néztünk, csak önfeledten táncoló, éneklő és mosolygó embereket láttunk. Ennél többet pedig nem lehet zenével adni, igaz kevesebbet nem is szabadna. Az pedig, hogy olyan sorok hagyták el szájunkat, mint az, hogy "ha az igazság könyveit lapozod át, csak a valóság könnyein láthatsz át", önmagáért beszél. Kicsit megint jobbak lettünk, igaz ez minden karácsonyra jellemző kellene, legyen. Miksa köszöntötte a helyi erőket, a Tizenhét, a Shanti, és az Ocho Macho sem maradhatott ki, de mint mondta, örüljünk nagyon, hogy városunknak van újra egy nagyon jó roots zenekara, a Jah's Warriors. Mindenki megkapta tehát a magáét, sőt annál talán többet is.
Egy sokáig emlékezetes éjjellel kezdődött tehát a 2009-es év leléptetése, ami nem akármilyen műsorfolyammal kecsegtet, hisz hardcore fesztivál, Kaukázus - Vad Fruttik közös koncert, egy Irie Maffia - Anima Sound System - Palotai buli, és a szokásos Ocho Macho évzáró is terítékre kerül. Reméljük minden eseményen hasonló nézőszám és hangulat áll össze, és akkor lehet ez egy nem túl szép év sokkal szebb búcsúztatása akár. Köszönjük a remekbeszabott estét mindenkinek, aki hozzájárult létrejöttéhez - a közönséget még egyszer is kiemelve -, a gitárszólót, és az új albumot is, ez utóbbit lapunk hasábjain rövidesen be is mutatjuk. TISZTELET!
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1914 szavazat
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások