Kétszázhatvanöt éve született a nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc
2024.10.27. - 13:45 | vaskarika.hu / MTI - Fotó: MTI/Czimbal Gyula
Kétszázhatvanöt éve, 1759. október 27-én született Érsemjénben Kazinczy Ferenc költő, író, műfordító, irodalomszervező, a magyar nyelvújítási mozgalom vezéralakja.
Régi, jómódú nemesi családban született, apja táblabíró volt. A sárospataki kollégiumban poétikai és retorikai tanulmányokat folytatott, jogot és teológiát is hallgatott, elsajátította a latin, a német, az ógörög és a francia nyelvet.
1775-ben közreadta első munkáját,
majd lefordította Bessenyei György (1746-1811) első humoros-filozófiai regényét, amelyet németül írt, a Der Amerikanert, munkáját a szerző is megdicsérte. Az iskola elvégzése után Kassán, Eperjesen, majd Pesten folytatott joggyakorlatot, közben táncolni, fuvolázni, festeni tanult.
Sáros és Abaúj megye táblabírájává nevezték ki 1784-ben, Kassán telepedett le, és tagja lett a miskolci Erényes Világpolgárok szabadkőműves páholynak. 1786-ban elhagyta a közigazgatási pályát, amikor Kassa székhellyel tíz vármegye iskolafelügyelőjévé nevezték ki.
Íróként, fordítóként is fáradhatatlanul tevékenykedett, az irodalmi ízlés, a művészi stílus fejlesztését, a magyar nyelv gazdagítását fordításaival igyekezett elérni, 1790-ben Hamlet-fordítása is megjelent.
Megalapította a Magyar Museum című irodalmi folyóiratot
Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal 1788-ban megalapította a Magyar Museum című irodalmi folyóiratot, ám amikor Batsányival összekülönböztek, Kazinczy saját lapot hozott létre Orpheus címmel, amelyből mindössze nyolc füzet jelent meg.
I. József 1790-ben bekövetkezett halála után iskolafelügyelői állását elvesztette, s hogy pozícióját visszaszerezze, Bécsbe utazott. Itt ismerkedett meg Hajnóczy Józseffel, és tagja lett Martinovics Ignác és társai jakobinus mozgalmának.
1794-ben letartóztatták, fő- és jószágvesztésre ítélték, de ezt a király várfogságra enyhítette. Kazinczy
hat és fél évig raboskodott
Spielbergben, Kufsteinben, majd Munkácson, erről az időszakról a Fogságom naplója című munkájában emlékezett meg. Szabadulása után nehéz helyzetbe került, hivatalt nem kapott, a rokonaival folytatott hosszadalmas pereskedés miatt anyagi problémái állandósultak. 1804-ben feleségül vette Török Zsófiát (Sophie), anyjától megkapta a bányácskai házat és egy kis birtokot, ahol hét gyermekükkel meglehetősen szerény körülmények között éltek.
Fő törekvése a magyar nyelv megújítása volt
A következő évtizedekben azonban Bányácskából Széphalom lett, a magyar szellemi élet fellegvára, a korabeli művészeti, irodalmi élet központja. Kazinczy börtönévei alatt a klasszicizmus híve, Goethe követője lett, de fő törekvése továbbra is a magyar nyelv megújítása, gazdagítása, a költői stílus fejlesztése maradt, erőteljes harcot indított a provincializmus ellen.
A nyelvi hagyományőrzők Kazinczyt és a nyelvújítókat gúnyoló röpirata 1813-ban jelent meg Mondolat címmel, amelyre két évvel később Kölcsey Ferenc és Szemere Pál válaszolt. Az áldatlan vitát Kazinczy zárta le a két irányt összeegyeztetni óhajtó cikkében (Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél).
Kazinczy Ferenc 1821. május 22-én Széphalmon keltezett levele, amelyet Pápai Sámuelnek írt (Fotó: MTI/Nagy Lajos)
Élénk kritikai tevékenységet is folytatott, a pályakezdő írók, költők (Berzsenyi Dániel, Szemere, Kölcsey, Fáy András) neki küldték el kézirataikat véleményezésre. Az 1807-1808-as Pályám emlékezete című kötetében a gyermekkorától az 1805-ig terjedő életút eseményei, fontosabb fordulópontjai, állomásai elevenednek meg.
Pesten 1825-től
oroszlánrészt vállalt a Magyar Tudós Társaság előkészítő munkálataiban,
és 1830-ban a történettudományi osztály tagja lett. 1831-ben az összes akadémiai gyűlésen részt vett, majd az év tavaszán visszaindult Széphalomra.
A környéken ekkor már kolerajárvány pusztított, ennek esett áldozatául 1831. augusztus 22-én. Széphalmi kertjében temették el. A Magyar Tudományos Akadémia 1832-es közgyűlésén József nádor jelenlétében Kölcsey Ferenc mondott fölötte emlékbeszédet.
Születésének századik évfordulóját 1859-ben országszerte megünnepelték, a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére mindenfelé irodalmi összejöveteleket tartottak, közadakozás útján megteremtették a százezer koronás Kazinczy-alapot, megvásárolták a széphalmi birtokot, sírja közelében mauzóleumot emeltek, emlékérmeket verettek, alkalmi kiadványokat tettek közzé, több helyen is Kazinczy-szobrokat állítottak fel.
Simó Ferenc festőművész Kazinczy Ferencről készített portréja (Fotó: MTI/Czimbal Gyula)
Négyesy László így írt róla könyvében: „Művészlélek, költői, írói szellem, neki írni kell s még inkább irodalmi életet teremtenie; alkot is személyesen, de még inkább működtet, szervez, irányít, kormányoz. Inkább író, mint költő s abban, amit ír, több a szellem, mint a költészet; viszont költői érzése és ízlése nagyobb, mint alkotó ereje; de legnagyobb izgató, terjesztő, munkáltató képessége. Az ősök kormányzó erélye az ő személyében irodalmi agitátori tehetséggé alakult át, mert tevékenységének eszköze és tárgya a nyelv, tere az irodalom volt."
Kapcsolódó írásunk:
A nagy nyelvújító, Kazinczy Ferenc nyomában Széphalmon
2023.08.23. - 09:30 | Leila - Fotók: Büki László
A Sátoraljaújhelytől alig 3 km-re, Széphalmon, a Kazincy úton található a nagy nyelvújító, Kazinczy Ferenc síremléke, emlékcsarnoka (mauzóleuma) és a Magyar Nyelv Múzeuma. A magyar nyelvvel, benne legnagyobb nyelvújítónkkal akár egy teljes délelőttöt vagy délutánt is érdemes eltölteni a hatalmas kiterjedésű Kazinczy Ferenc Emlékparkban.
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás