Szépség, letisztultság, dráma - Csajkovszkij-est a Savaria Szimfonikus Zenekarral

Képgaléria megtekintése2019.11.09. - 02:30 | Büki László 'Harlequin'

Szépség, letisztultság, dráma - Csajkovszkij-est a Savaria Szimfonikus Zenekarral

Az orosz zenei romantika legsokoldalúbb alkotói egyéniségének, Csajkovszkijnak hallhatta két művét - a Rómeó és Júlia nyitányfantáziát és az I. g-moll szimfóniát - november 7-én és 8-án a Savaria Szimfonikus Zenekar előadásában a Bartók Terem közönsége. A két darab között a zenekar fuvolistája, Béres Ottó játszott szólót Devienne e-moll fuvolaversenyében. A zenekart Madaras Gergely vezényelte.

A hangverseny Csajkovszkij "Rómeó és Júlia" nyitányfantáziájával kezdődött, amit William Shakespeare azonos című műve alapján írt 1869-ben, majd 1870-ben és 1880-ban átdolgozta. A művet először 1870. március 16-án Moszkvában az Orosz Zenei Társaság előadásán Nyikolaj Rubinstein vezényelte. A bemutatón a befejezés még gyászinduló volt, Csajkovszkij ezen utóbb változtatott: vigasztaló kicsengéssel, a szerelem földöntúli hatalmának sejtetésével zárta le a kompozíciót.

A szünet előtt a Savaria Szimfonikus Zenekar tagjai közül kiválasztott szólistát, Béres Ottó fuvolistát hallhattuk egy versenyműben, Devienne e-moll fuvolaversenyében. A zenekar és a közönség számára különleges alkalom volt, a szólistának pedig rendkívül izgalmas lehetőség a közönség és a zenekari társak előtt megmutatni tudását: virtuozitását, hangszerének mesteri kezelését, gazdag, érzékeny zenei kifejezőképességét, művészi világát.

A hangverseny második részében Csajkovszkij I. szimfóniája ("Téli álmodozás", op. 13.) csendült fel, amit Moszkvában írt 26 évesen, az újonnan nyílt moszkvai konzervatórium zeneelmélet tanáraként. A szimfónia alcímét az I. tétel fantázianevéről kapta. A művön érezhető Mendelssohn és Schumann hatása, de emellett természetesen zenei nyelvezete erősen kötődik az orosz népzenéhez és az orosz kortársakhoz.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás