A 2020-as programsorozat kiállításainak fő motívuma a kollektív és egyéni emlékezet, melyben a valóság a nosztalgiával és a fantáziával keveredik. A kortárs alkotók a képzelet határát vizsgálják, meseszerű, utópisztikus világot hoznak létre, vagy a valóságból építenek új dimenziót. A klasszikus kiállítások a múltat idézik, a történelmi és a privát emlékezet momentumait.

A fesztivál nyitóeseménye Paolo Ventura: Velencei történet | Automaton című kiállítása Velencében játszódik a második világháború alatt, és egy zsidó órás és robotbarátja kapcsolatát követhetjük benne végig. A június 7-ig látogatható tárlathoz kapcsolódóan számos programmal és ismert tárlatvezetők meghívásával is készül a Műcsarnok.

A kortárs magyar fotóművészet bemutatásának idén is a Kiscelli Múzeum ad otthont. A már hagyománnyá vált, klasszikus művészeti műfajok kortárs fotográfiai jelenlétét bemutató tárlat címe TESTKÉP - Akt a kortárs magyar fotográfiában.

A történeti korok, a közízlés, a közmorál mellett számos tényező alakította és alakítja az emberi testhez való viszonyunkat. Az egészséges és fiatal test a humán és univerzális szépség és harmónia szimbóluma lett. Később, a reneszánsz idején vált önálló műfajjá az akt. A fotográfia megjelenése után, az 1850-es évekből pedig már számos dagerrotípia bizonyítja, hogy a portré és városkép mellett az akt térnyerése mennyire gyorsan végbement. A test reprezentációja a mai napig érzékeny terület. A nemi és társadalmi szerepek, identitás- vagy a morál változása mind tetten érhetők az alkotók témához való viszonyulásában. A április 3-tól május 31-ig látható, 18 éven felülieknek ajánlott kiállítás kurátorai, Somosi Rita és Szarka Klára ezeket a tendenciákat mutatják meg a kortárs alkotók munkáin keresztül.

A kortárs fotográfia új generációjának játékos, abszurd humorral fűszerezett világa jelenik meg három kelet-európai sztárkiállító, Weronika Gesicka (Pl), Bara Prasilova (Cz) és Maria Svarbova (Sk)  fotográfiáiból összeállított A képzelet határán című kiállításon. A három művész nemzetközi színtéren nagy sikert aratott munkáinak vizuális nyelve személyes és asszociatív, kapcsolódik a múlt és emlékezés témaköréhez, nosztalgikus felhanggal vegyítve a médium objektív jellegét. A kiállítás a Cseh Centrum, a Lengyel Intézet, a Szlovák Intézet, a Budapest FotóFesztivál és a Deák17 Galéria együttműködésében március 3-tól április 4-ig látható.

A szignifikáns kortárs nevek mellett a klasszikus fotográfia világhírű alkotói is láthatók a fesztivál idei programjában. A modern brazil fotográfia és dokumentumfilm egyik legnagyszerűbb képviselőjeként számon tartott Thomaz Farkas (1924 - 2011) munkáit a Robert Capa Központ átfogó kiállításon mutatja be. A magyar származású, világhírű fotográfus művészetét egész élete során a mások iránti érzékeny és őszinte odafordulás jellemezte, humanista életművében a kép esztétikai és formai minősége kiemelt szerepet kap. Bár főként fotográfiai és filmes munkáiról ismert, öröksége sokkal szerteágazóbb. Producerként, tudósként, vállalkozóként és kulturális nagykövetként is jelentős munkát végzett. Thomaz Farkas A fény ritmusa című kiállítása március 3. és április 5. között látogatható.

Az Olasz Kultúrintézet szintén fotótörténeti ritkaságot mutat be. A Mexikói Nagykövetséggel közösen szervezett kiállításon a sokoldalú művésznő, Tina Modotti társadalmi kritikával és forradalmi szellemiséggel megalkotott, a vidéki Mexikó mindennapjainak pillanatait bemutató vintázs képeit láthatjuk. Tina Modotti: Szellem, forradalom és kamera. Egy olasz fotográfus Mexikóban című kiállítás március 13-tól április 17-ig látható Olasz Kultúrintézet - Xenia Galériában.

A Fesztiválközpont számára 2020-ban a Hybridart Space ad otthont. A BPF és a Hybridart második éve hirdeti meg közös felhívását a 35 év alatti fotóművészek számára. A nyertes munkákból összeállított Fresh Meat kiállítás mellett az évente megrendezett BPF NIGHTS programsorozatra és a külföldi kurátorokkal megrendezett portfolio review-ra is itt kerül sor.

A budapesti múzeumok és galériák ismét számos kiállítással vesznek részt az eseménysorozatban. A Petőfi Irodalmi Múzeumban Tandorira emlékeznek, a Sportmúzeum, a Hadtörténeti és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum ismét jelen van a programsorozatban. A kortárs magyar fotográfia jelentős figyelmet kap a programban már negyedik éve rendszeresen résztvevő helyszínek, többek között a Faur Zsófi Galéria, a FUGA, a K.A.S. Galéria, a Molnár Ani Galéria, a TOBE, a Várfok, a Viltin Galéria, vagy a Vízivárosi Galéria jelentős munkája által. A korábbi partnerek mellett újabb helyszínekkel gyarapodott a Fesztivál, mint például a Godot Kortárs Művészeti Intézet, a Missionart Galéria, az Ybl Budai Kreatív Ház, illetve a The Red Door Budapest Gallery.

A nemzetközi fotográfia szintén izgalmas látnivalót kínál a nemzetközi kultúrintézetek képviseletében. A Cervantes Intézet kiállítása a valóság és szürrealizmusról, a tudatalatti világról mesél, Budapesti Francia Intézet szakmai előadással csatlakozott, új belépőként a Koreai Kulturális Központ a Koreai sámánizmus misztikus világába kalauzol el, a Lengyel Intézet történeti tárlatot, az Osztrák Kulturális Fórum a Bauhaus stílusában kollázstechnikával alkotó kortárs művészeket, a Yunus Emre Török Kulturális Intézet pedig Anatólia színes tájképeit mutatja be.

Budapest Fotófesztivál - Először láthatók Magyarországon Thomaz Farkas magyar származású brazil művész alkotásai

Először láthatók Magyarországon Thomaz Farkas (1924-2011) magyar származású brazil művész alkotásai. A Capa Központban keddtől látható A fény ritmusa című tárlat válogatást nyújt a művész negyvenes és ötvenes évek végén készült fotográfiáiból, valamint bemutatja az ugyanebben az időszakban készült legfontosabb dokumentumfilmjeit is.

A magyar származású fotográfus a brazil kultúra emblematikus alakja, akit a modern fotográfia és dokumentumfilm egyik legfontosabb képviselőjeként tartják számon. Munkái olyan fontos gyűjtemények részét képezik, mint a New York-i MoMA és a londoni Tate Modern - olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

Thomaz Farkas volt az első, aki 1949-ben fotókiállítást rendezhetett a Sao Pauló-i Modern Művészetek Múzeumában. Az akkori kiállításon bemutatott alkotásai közül, amelyek kísérleti jellegük miatt annak idején újdonságnak számítottak, több is látható lesz a Capa Központ kiállításán. A formai és absztrakciós minőség iránti különleges érzékenységgel jellemezhető képekben megjelenik a kontrasztok, grafikus alakzatok, valamint a fények és árnyékok iránti fokozott érdeklődése.

Annak ellenére, hogy a fotográfia iránti érdeklődése hamarosan elkezdett a dokumentumfilmek irányába fordulni, van egy fontos sorozata az ötvenes évek végéről, amelyben a futurista és utópisztikus Brazíliaváros felépítését örökítette meg. 1957-ben Brazíliavárosba utazott, hogy nyomon kövesse Lúcio Costa és Oscar Niemeyer projektjének a megvalósulását. A 35 milliméteres objektívvel rögzített képeken munkásságának humanista lelkülete tükröződik. Figyelme középpontjában nem csak az adott pillanathoz kapcsolódó érzelmek, hanem a nyitóünnepélyre idelátogató emberek álltak, valamint az építőmunkások és az ő szálláshelyeik a megtervezett városon kívül. Ez a sorozat egyfajta hídként is szolgált a későbbi, filmrendezőként és producerként végzett munkásságához.

Az 1960-as és 1970-es években készült számos dokumentumfilmje és színesben megörökített fotográfiái Caravana Farkas címen váltak ismertté, kifejezték elkötelezettségét a hazája iránt, és céljuk az volt, hogy bemutassák Brazíliát a brazilok számára.

Thomaz Farkas életének első éveit a budapesti Pannónia utcában töltötte. Hatéves volt, amikor szüleivel együtt Sao Paolóba költöztek. Édesapja jelentős fotográfiai üzlethálózatot létesített Fotoptica néven, amely Brazília-szerte rendelkezett boltokkal, fia már egészen fiatalon elkezdett dolgozni nála. Az ifjú Thomaz nyolcéves korában kapta meg első fényképezőgépét, tizennyolc éves korára olyan tehetséges fotográfussá vált, hogy a Foto Cine Clube Bandeirante legfiatalabb tagjaként választották be a neves társaságba.

Thomaz Farkas kiváló szakmai kapcsolatokkal rendelkezett, aktív részese volt a fotográfusok, filmrendezők, művészek és dizájnerek nemzetközi hálózatának.

Szakmai kapcsolataiban a Fotoptica fontos szerepet játszott. Segítségével mindig hozzáférése volt a világ minden tájáról származó szakmai könyvekhez és magazinokhoz, valamint a legkorszerűbb felszerelésekhez. Több fotólabor kialakítását is kezdeményezte múzeumokban és más intézményekben, a fotográfia népszerűsítése érdekében. Fotoptica néven futott az a fotográfiai magazin és galéria is, amely Farkas irányítása alatt tette közzé és állította ki új és már ismert brazil tehetségek alkotásait a hetvenes évektől a kilencvenes évek végéig.

Thomaz Farkas bár főként fotográfiai és filmes munkáiról ismert, öröksége sokkal szerteágazóbb, mivel producerként, tudósként, vállalkozóként és kulturális nagykövetként is jelentős munkát végzett. A Budapesti Fotófesztivál keretében a Capa Központban látható kiállítás április 5-ig tekinthető meg - írták a tájékoztatóban.