Kirándulástippek: séta a prágai zsidó temetőben

Képgaléria megtekintése2020.03.24. - 00:10 | Kereszty Gábor

Kirándulástippek: séta a prágai zsidó temetőben

Prága különlegessége, hogy a 15. századtól a városukon belüli temetésre kényszerült zsidóság a többi temető felszámolása után ide hozatta a sírköveket, így a viszonylag szűk területen 12000 síremlék található.

HIRDETÉS
A zsidó közösségek számára a temetők létrehozása, felszentelési rítusa nagy fontossággal bírt. Létrehozásukat, fenntartásukat közadakozásból biztosították.

Kisebb zsidó temetőkből több ezret ismerünk Európában, így hazánkban is. Közeli környezetünkben Szombathely, Nagysimonyi, Sümeg vagy akár Sárvár csak kiragadott példák.

Sokan nem tudják: az ostffyasszonyfai katonai temetőnek is van zsidó parcellája. Ismertségét és nagyságát tekintve a varsói, a lózdi és a berlini mellett a legnagyobb a budapesti Kozma utcai izraelita temető, háromszázezer halottjával.

Prága különlegessége, hogy a 15. századtól a városukon belüli temetésre kényszerült zsidóság a többi temető felszámolása után ide hozatta a sírköveket, így a viszonylag szűk területen 12000 síremlék található. Több rétegben temetkeztek, az itt nyugvók száma több, mint százezer. A temetőbe 1787-ig temettek.

A temető leghíresebb halottja a csodatevő Löw rabbi. / Judah Löv ben Bezalel, 1523-1609 /. Sírköve repedésibe dugott kis cédulákon kérték a hívők kívánságaikat.

Legenda, hogy Löw rabbi alkotta meg a Gólemet, az agyagból és vérből gyúrt idomtalan emberi alakot. Az együgyű lény a szájába helyezett cédulával minden munkát elvégzett szombatig: ám egyszer a rabbi péntek este elfelejtette kivenni szájából a cédulát. Szombaton a Gólem törni-zúzni kezdett óriási károkat okozva. A rabbi kikapta szájából a cédulát s darabjaira törte az így élettelen agyagfigurát. A legenda szerint az agyagdarabokat Prága 1270-ben épült, kora gótikus " régi-új" zsinagógájának padlásán tárolják. A legenda eredete a sumér mitológiától él és ível a Grimm testvérek történetéig.

A zsidó temetőkben a kövekre faragott szimbólumok a családok nemzetiségét és foglalkozását jelezték, szabó sírján az ollót, zenészén a hegedűt, nyomdászén a könyvet szimbolizálva.

A növényi, állati motívumok - például az oroszlán vagy a szarvas - a nevekre utalnak, míg a korona tudós embereket, a letört virágok fiatal elhunytakat jeleznek. Gyakori motívum a szomorúfűz, koszorú, áldó kéz, kancsó - utóbbiak a templomi szolgák emlékét őrzik. A nemesi címet kapottak a 19. század végétől már használták sírkövükön címerüket, és a 20. században jelentek meg a Dávid csillag ábrázolások.

De vissza Prágába! A Párizsi úti néhai gettót átöltöztette a szecesszió. A Josefov, az ottani Józsefváros negyedben mind az öt zsinagóga látogatható, persze klasszikus zsidó éttermek, kegytárgyboltok is jelzik a cseh zsidóság történelmét, múltját és jelenét. A temetőben pedig nem mi, hanem a kövek fonják a mondatokat.

Kapcsolódó írásunk:

Kirándulástippek: a prágai vasútállomás

2020.03.19. - 08:20 | Kereszty Gábor

Kirándulástippek: a prágai vasútállomás

"Senki nem megy sehová, itt maradnak a majmócák!" Ká dala Dés-Geszti Dzsungel könyvében megidézte a jelent. Ki tudja, mikor utazhatunk a valóságban? Ám a virtuális tér itt a kezünkben, itt a szemünk előtt, induljunk hát!

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás