Ahol Hunyadi Mátyást Magyarország királyának választották - Séta a budapesti Belvárosi Plébániatemplomban

Képgaléria megtekintése2020.04.15. - 10:30 | Kereszty Gábor

Ahol Hunyadi Mátyást Magyarország királyának választották - Séta a budapesti Belvárosi Plébániatemplomban

Szakralitás, történelem és művészet - A Belvárosi plébániatemplom - azaz a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom - megbújik az Erzsébet-híd pesti hídfője alatt. Városi legendák szerint a híd újraépítésekor a templomot áthelyezték. Nos, ez nem igaz, az új híd tengelyét tervezték egy kerülő útvonalra. Az viszont igaz, hogy Budapest legrégebbi templomának tartják.

HIRDETÉS
Contra Aquincum: kevesek által ismert kifejezés. Az egykori Római Birodalom szegélyerődjeiből - a pannóniai limes - azonnal Aquincum jut eszünkbe, s jóval kevésbé annak párja a Duna túlpartján. A mai Március 15-e téren valaha állt falakra alig emlékezünk. Ennek a II. században épült pesti oldali erődnek romjaira épült a Belvárosi Templom.

A román kori előtemplom alapjainak története az 1046-ban idetemetett Gellért püspökig nyúlnak: a jelenben a templomajtón kilépve a Duna túloldalán, a Gellért-hegy oldalán adja áldását a városra a néhai püspök kőszobra. Szent Gellért sarokcsont ereklyéje 2002-től őriztetik itt egy muranói üvegtartóban. A feltárások számos, az államalapítással egykorú  temetkezési leletre is bukkantak.

A XIV. században Zsigmond király támogatta a gótikus felújításokat, majd Mátyás uralkodása alatt két oldalhajóval bővült az épület. Ha Mátyás király szóba került, említenünk kell, hogy ebben az épületben zajlott az az 1458. január 23-i királyválasztó gyűlés, ahol Hunyadi Mátyást Magyarország királyának választották. A legendás népi közfelkiáltás a Duna jegén másnap történt. Később, 1490-ben ugyanígy királyválasztó hely lett: II. Ulászló uralkodásáról döntöttek.

A templom a török időkben mecsetként szolgált - számos emlék őrzi nyomait.  

2010-ben a szentély mögötti befalazott fülkében meglepő épségű Szűz Mária freskót találtak, melynek keletkezését az Anjou-korra /1301-0386 / datálják. 2014-2016-ig jelentős régészeti feltárások történtek, így megtekinthetővé vált az altemplom is, mely a római helyőrség nyomait is hordozza.

1944-ben a háború során az egyik toronysisak beomlásakor a Zsolnay majolikával díszített főoltár elpusztult. A mai oltárkép triptichon három részre osztott kép. Molnár C. Pál / 1894-1981/ alkotása 1949-ből: Mária mennybemenetele. A mellékképeken Jézus életének jelenetei, míg a felső háromszögekben a magyar szentek láthatók.

Köszönet a lehetőségért, hogy felmehettünk az éppen felújítás alatt álló orgona klaviatúrájához, és még magasabbra, a sípok közé is. Leküzdve a tériszony rettenetét, sikerült érdekes távlatokat fényképezni. A templom 5621 sípos, percenként ötven köbméter levegővel dolgozó orgonáját 2017-re újították fel a legkisebb 6 milliméterestől a legnagyobb, 6 méteres sípig.  Valaha ezen a hangszeren - melyet az ország egyik legjobbjának tartanak - Liszt Ferenc is játszott, aki éveken át élt a plébánián, orgonált és vezényelte a templomi kórust. E sorok írójának azért is különleges élmény, mert nagyapja sok évig állt szolgálatban orgonistaként és karnagyként a templomban.

A templomban minden Húsvét Nagykeddjén elhangzik Bach János-passiója, illetve minden december 5-én, a zeneszerző halálának évfordulóján Mozart Requiem-je. Számos zenei koncert mellett vasárnaponként olaszul és angolul is celebrálnak szentmisét. Budapesten járva, ha betérünk, sokszínű ismeretanyaggal lehetünk gazdagabbak.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás