Pici bácsi - akkor még nem bácsiként - 1952-ben, négy évesen már a zongoránál ült. Néhai Antal Imre - akit később humoristaként, műsorvezetőként ismertünk meg, bár eredetileg zongoraművész volt - nagy jövőt jósolt neki. Bejött. Jó házban laktak. Seres Rezső volt a felső szomszéd - ha valaki nem ismerné, a Szomorú vasárnap segíthet -, meghatározó zeneszerző és zongorista volt.

Pressert addig nem érdekelte a könnyűzene, míg a basszusgitáros Mihály Tamás, az ízig-vérig zenész családból származó, mára Kossuth- és Liszt Ferenc díjas muzsikus el nem vitte a Scampoló együttesbe. 

Aztán 1967- Omega. Trombitás Frédi és a  Tízezer lépés, na meg a Petróleum lámpa. De volt itt Régi csibészek is, meg Az 1958-as boogie-woogie klubban. A Gyöngyhajú lányt említeni sem merem, kamaszkorunkat bőgtük át rajta. Az akkor Scampolós Komár Lacinak akkoriban írta első számait.

Aztán Lokomotív GT -1971-1984. Kék asszony.... A Kicsi a Nagy az Artúr és az Indián...Egy elfelejtett szó.... A rádió...és persze a Neked írom a dalt. 

1973: az első musical, Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. Ringasd el magad... Aztán volt a Harmincéves vagyok, a Jó estét nyár, jó estét szerelem, majd jóval később A padlás.

Presser Gábor munkásságának a zeneszerzésen túli legnagyobb érdeme, hogy ahová nyúl, ott érték terem. Zalatnay, Demjén, Vikidál, Kovács Kati, Katona Klári, Malek Andrea, Oláh Ibolya, Ruzsa Magdi, Zorán - a velük való közös munka mindezek bizonyítékai.

Valahogy mindig bevonzotta a legjobbakat: Frenreisz Károly, Barta Tamás, Karácsony János, Dés László, Adamis Anna és sorolhatnánk: nem volt rossz alkotói környezet.

Önálló lemezei közt az Electromantic, a Csak dalok és a Kis történetek, majd az Angyalok és emberek nekem meghatározó kedvenceim!

 

"Nem szóval tanít elsősorban, hanem példával. Tőle lehet emberséget, munkabírást, tisztességet tanulni" - mondta róla születésnapja alkalmából Oláh Ibolya.  

Presser Gábor Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar előadóművész, zeneszerző, zongorista és énekes, érdemes művész. A Locomotiv GT együttes tagja, a Vígszínház zenei vezetője, a magyar könnyűzene kiemelkedő személyisége. Eljátszottunk a gondolattal, milyen lehetne Pici bácsival egy képzelt riport, mit kérdeznénk tőle, mik azok, amikre mindenképpen kíváncsiak lennénk? Azon is elmorfondíroztuk, vajon mit válaszolna ő? Mit válaszolna egy olyan ember, aki megélt, megírt, és elénekelt már annyi érzést? Lenne olyan kérdés, amire biztosan azt felelné, „Mindenki másképp csinálja." Lenne élmény, amit elkezdene mesélni, majd legyintene egyet, és csak annyit mondana: „A fiúk a kocsmába mentek". Vagy csak ránk nevetne, és megnyugtatásképpen azt tanácsolná: „Ringasd el magad".

Egy biztos: mindig nekünk írja a dalt, és nekünk énekel! Születésnapján koccinthatunk vele akár egy Kék likőrrel is! Isten éltessen még sokáig, Pici bácsi!