Népmesegyűjteményekben nincs hiány sem a klasszikus, sem a kortárs kínálatban. Hogy mégis mitől különleges Zalka Csenge Virág 39 magyar népmesét felölelő válogatása? A zsűri laudációja szerint az egyik ok, hogy kiemelkedő, letisztult, mégis lendületes mesék találhatóak benne, melyek a mai olvasóhoz illő, élő nyelven szólalnak és szólítanak meg korosztálytól függetlenül.

A szerző, aki saját bevallása szerint nem íróként, sokkal inkább mesemondóként van jelen a kötet történeteiben, olyan írott, de felolvasható nyelvet alkalmaz, mely a mai olvasó érzéseit és fantáziáját megmozgatja, ugyanakkor megőrzi és tovább is örökíti a magyar népmese páratlanul gazdag örökségéből, azt, ami a klasszikus népmesegyűjteményekben megtalálható ugyan, de a mai ember számára már túl távoli, nehezen befogadható, vagy épp a széles közönség számára hozzáférhetetlen múzeumi gyűjtemények mélyén lapul. Okosan, mértékletesen, a mesemondás logikáját és dinamikáját követve aktualizálja a mesemondás hagyományos archaikus nyelvét és fordulatait. Igazi mesemondóként saját nyelvet teremt. Szabadon bánik a meseanyaggal. Kiváló érzékkel kombinál.

A Ribizli a világ végén összeállításkor Zalka Csenge Virág nagyon gazdag forrásanyagból merített. Egy-egy mesének akár 3-4 változatát is megvizsgálta, és a mese eredeti logikáját megtartva, a különböző változatok legszebb elemeit emelte át a végleges történetfonálra, így alakultak ki a könyvben olvasható változatok.

A gyűjtemény kiterjed az egész magyar nyelvterületre, Szigetköztől Székelyföldig, Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát. A kötet másik különlegessége, hogy a hősök cselekvő nők, akik nem elszenvedői, hanem formálói sorsuk alakulásának. A Ribizli a világ végén kiemelkedően igényes kivitele azonnal szembetűnő. Herbszt László különleges vizuális megközelítése tökéletesen támogatja a mesélő szándékát: régi történeteket érdekessé és befogadhatóvá tenni a ma embere számára.

„Ezen a köteten hatalmas öröm volt dolgozni. Egyrészt a szerző és az illusztrátor is páratlanul tehetséges és elkötelezett művész, másrészt Zalka Csenge nagyon aktuális, mondhatni modern kérdéseket közelít meg egy klasszikus irodalmi formán, a népmeséken keresztül. Mennyire érvényesek a nemi szerepekre vonatkozó közhelyek? Alakíthatjuk-e a saját sorsunkat ezektől eltérő módon? Bár több visszajelzést kaptunk erre vonatkozóan, ez nem kizárólag lányoknak szóló könyv. Minden 6 év feletti olvasónak ajánlom, aki kíváncsi a magyar népmesekincs rejtett értékeire egy izgalmas, fiatal szerző válogatásában" - mondta el Szlukovényi Katalin a kötet szerkesztője.

Már előkészületben van a kötet folytatása, mely a tervek szerint ősszel jelenik meg A kalóz királylány címmel. Ebbe a kötetbe Zalka Csenge Virág már nemzetközi merítésből válogat majd meséket.

 

Az Év gyerekkönyve díjról:

Az Év Gyermekkönyve díjat (újabban Év Gyerekkönyve díj) az IBBY (International Board on Books for Young People, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) 2015-ben alakult magyar tagozata, a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum által felkért szakmai zsűri ítéli oda öt kategóriában, melyekbe a kiadók jelölnek könyveket az előző év kiadványaiból. Az öt kategória: az Év Gyerekkönyv írója, az Év Ifjúsági Könyv írója, az Év Illusztrátora, az Év Fordítója és az Év Leginnovatívabb Könyve. Mindegyik díjat az adott mű alkotója veszi át. Ezen kívül kiosztásra kerülnek a gyerekzsűri díjai, illetve minden évben ekkor kerül kiosztásra a HUBBY-díj is, mely egy, a gyerekirodalom területén régóta meghatározó írónak vagy szerkesztőnek, illetve egy illusztrátornak kerül odaítélésre a HUBBY elnökségének megítélése alapján. A díjak a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint a Bookline jóvoltából pénzjutalommal is járnak.

A díj 2000 óta kerül rendszeresen kiosztásra (korábban IBBY-díj néven), ezzel az egyik legrangosabb magyar gyerekirodalmi elismerésnek számít. A díjakat ünnepélyes keretek között az Ünnepi Könyvhét során adják át.

2019-ben az év gyerekkönyve díjat szintén a Móra szerzője, Keresztesi József nyerte el: Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza című könyvével, melyet Horváth Ildi illusztrált, szerkesztője pedig Szlukovényi Katalin volt.

Tudjon meg többet a könyvről ITT!