Kirándulástippek: Diósgyőri-vár, a királynék vára
Képgaléria megtekintése2020.08.03. - 12:45 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'
A diósgyőri vár egy középkori vár a történelmi Diósgyőr városában, ami ma Miskolc egyik városrésze. Már a 12. században állhatott itt vár; a mai, gótikus vár a tatárjárás után épült, fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élte, lovagterme a legnagyobb volt Európában. Később a magyar királynék jegyajándéka volt, egészen a török időkig.
HIRDETÉS
Miskolc belvárosától mintegy 8 kilométerre, a Bükk hegység lábánál, gyönyörű természeti környezetben emelkedik ki a Szinva patak völgyében egy szikladombra épült Diósgyőri-vár, melyet rangos hely illet meg Magyarország műemlékei között. Helyén már a honfoglalás korában is állt egy földvár, melyet a tatárjárás idejében pusztíthattak el. Ernye bán fia, István nádor építtetett meg ide az első kővárat, mely a mai vár ősének tekinthető. Az épület fénykora Nagy Lajos király uralkodásának idejére, a 14. századra esik. Ekkor kezdődött az 1526-ig tartó időszak, amikor hat királyné jegyajándéka, vidéki rezidenciája volt a vár - erről kapta ma is használatos elnevezését: a királynék vára.
A „Lovagkirály"-ként emlegetett Nagy Lajos (1325-82) 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, a nemzetségi vár helyén pedig itáliai és dél-francia mintára pompás, négysaroktornyos, gótikus várkastélyt építtetett. A falakat körülölelő vizesárokkal, négy hatalmas, bevehetetlennek látszó toronnyal, a tornyokat összekötő emeletes lakosztályokkal valamint a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermével Diósgyőr vára az ország legszebb és legpompázatosabb erődítménye volt.
Buda, Visegrád és Zólyom mellett Diósgyőr királyi székhelyként akkoriban vált jelentőssé, amikor Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. A vadban gazdag bükki erdők szélén fekvő várkastély évente több hónapon át Lajos király kedvenc tartózkodási helyeként szolgált, ahová saját udvartartásával együtt gyakran elkísérte a két királyné is, édesanyja és hitvese. A Diósgyőri-vár falai között olyan fontos politikai események is zajlottak, mint 1381-ben a király velencei háborúit lezáró turini (torinói) béke ratifikálása. A béke külön rendelkezéseként Velence arra is kötelezte magát, hogy függősége jeléül minden vasár- és ünnepnapon a Szent Márk téren felvonja a magyar király lobogóját.
Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt. A mohácsi csatavesztésig (1526) hat királyné - köztük Mátyás felesége, Beatrix - jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált: ezért is emlegették akkoriban Diósgyőr várát „a királynék jegyruhája"-ként. Mátyás király és Aragóniai Beatrix idejében tovább folyt a vár reneszánsz stílusban történő díszítése. Utolsóként Habsburg Mária, II. Lajos (1516-26) felesége volt királynéi birtokosa a várnak.
A vár berendezéseinek sajátossága a kötetlen megismerésben rejlik; a látogató szabadon mozogva, minden dolgot kipróbálva élheti át a középkori vár hangulatát. Ehhez a hangulathoz az interaktív tartalmak mellett korhű ruhába öltözött animátorok, valamint a földszinti térben helyet foglaló középkori, mindennapi életet bemutató terek is hozzájárulnak.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás