A "semmi közepén" álló Belovich-kápolna igazán kellemes, családi túracélpont, amihez érdemes Ólmodról indítani a könnyű és nem is hosszú túrát. A kis településen a Fenyő utcában, a település végénél levő Mária-szobornál parkoltunk le, és az alpannonia turista-útvonalon indultunk felfele. Az enyhén emelkedő útszakasz széles és jól jelelt, ám maga az erdő már kevésbé nyújt szív- és szemmelengető látványt. Nincs tisztítva, rengeteg a letört ág, kidőlt fa. Cirka 10 perces sétával kiértünk belőle, és egy tisztáson - egy felhagyott szőlőhegyen - elénk tárult a műemléki védettségű, római katolikus kápolna. A késő barokk stílusú kis épület homlokzatán szereplő évszám szerint 1724-ben épült.

A kuruc-labanc háborúk idején innen és klostermarienbergi magaslatról lőtték egymást a szembenálló felek. Ennek az ütközetnek az emlékére építették a kápolnát. 

Az egyterű, kicsiny kápolna bejárata a főhomlokzaton található. Egykori díszítéseit ellopták, ezért az épületet már nem tartják nyitva, csak a kovácsoltvas rácson kívülről vehetjük szemügyre a belsejét, amely így elszomorítóan üresnek hat, csupán néhány szentkép árválkodik a falakon.

A Káld-hidegkúti Kisboldogasszony-kápolna

A Kéktúra útvonalán fekvő Farkas-erdő szemet-lelket gyönyörködtető túraélményt kínál. Vas megye legnagyobb összefüggő erdőtömbje a megye első védett helyi természeti értéke. Az erdő szívében helyezkedik el a 2017-ben épült Kisboldogasszony-kápolna, melynek különleges dísze a Csíksomlyói Mária kegyszobor kicsinyített, hű másolata.

A Csikászó-patak közelében, a Hidegkúti vadászház mellett található a Szombathelyi Zrt. és a Földművelésügyi Minisztérium által felújított erdei kápolna, amit 2017. szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján, Szűz Mária „születésnapján" adtak át és szenteltek fel az erdő és a rét határán. A dátumválasztás tudatos volt: ez az időpont az erdő- és vadgazdálkodásban is fontos szerepet tölt be.

Az építtetők a kápolnát már a tervezéskor természeti környezetben, fákkal körülvett területen képzelték el, amivel egy többletjelentést is kapott a helyszín. Ahogy az ágak az égbe nyúlnak, úgy az idelátogatók is kapcsolatba kerülhetnek Istennel. A fák stabilan kapaszkodó gyökerei pedig az erős, mélyen 'gyökerező' hitet szimbolizálják. Az erdei templom mennyezete maga az égbolt, díszítői pedig a felhők, a napsugarak, a madarak, a Hold és a csillagok.

Az avatóünnepségen gyönyörűen megfogalmazták a hely szimbolikáját. Megépítésekor nem csupán egy kegyhelyet szerettek volna létrehozni, hanem emléket akartak állítani az erdészeknek, általában mindenkinek, aki az erdők fennmaradásáért munkálkodott.

A kápolna központi részén láthatjuk a csíksomlyói zarándokhely Madonna-szobrának pontos, kicsinyített mását. Az alkotás jelképezi a szombathelyi és a csíkszeredai erdészet jó kapcsolatát, Vas megye és Hargita megye összetartását, valamint a nemzeti összetartozást is.

/ Forrás: termeszetjaro.hu /

A sitkei Kálvária-kápolna

A kápolna nemcsak megjelenésében egyedi, hanem a civil összefogás ékes példája is. Íme egy felújított, pompás épület, amelyet rockkoncertek bevételéből hoztak rendbe.

Kissitkének hívták régen azt a településrészt, ahol a mai kápolna áll. Építtetője az akkori kastélytulajdonos, Felsőbüki Nagy Sándor volt, aki historizáló neogót stílusban álmodta meg az épületet. A kápolna két nyolcszög alakú tornyát homokkőből faragták ki. Az egyik torony csonkulását villámcsapásnak köszönheti. Az építést 1871-ben fejezték be, a következő év elején felszentelték.

1946-ban a kápolna a plébánia tulajdonába került. Nagyobb ünnepeken tartottak itt istentiszteleteket, de az egyre szükségesebbé váló felújításokra már nem jutott pénz. Azok a helyiek, akiknek szívügye volt a kis kápolna, szomorúan figyelték, hogy pusztul az épület, mígnem az egyik falusi, Ódor Zoltán saját pénzéből ajánlott fel egy nagyobb összeget, ami a felújításhoz sajnos nem volt elegendő - mégis fontos lépés volt, mert többen felszólaltak, összefogtak a közös célért. Nemsokára egy ügyes ötlet is született: a faluban Balázs Fecó közreműködésével könnyűzenei koncertet rendeztek, és a befolyt teljes bevételt a kápolna rendbe hozására fordították. 1988-ban a sitkei római katolikus egyházközség megállapodást kötött a Kápolnáért Kulturális Sportegyesülettel. Utóbbi azóta minden évben megrendezi a hagyományos „kápolnáért-koncertet", aminek eredményeként az épület fokozatosan visszanyeri eredeti külsejét. A felújítás 1991-ben fejeződött be.

Az Országos Műemléki Felügyelőség 1988-ban műemlékké nyilvánította az impozáns platánsor mögött rejtőző kápolnát. Az oldalfalában és körülötte találjuk a stációkat, melyek Petrás Mária keze nyomán formálódott domborművekkel mutatják be Jézus keresztútját. A bejárattal szemben, néhány méterrel távolabb asztalok és padok vannak, a templom mögött (a bejárattól jobbra) pedig láthatjuk a szabadtéri színpadot, amely a Sitkei Rockfesztivál helyszínéül is szolgál.

/Forrás/

A szelestei Szent Jakab-kápolna

A Szelestei Arborétumban található a Szent József-kápolna, ami egykor kútház volt, ma pedig nyitott ajtóval várja az arborétum közepén az elcsendesedni, imádkozni, lelkileg is feltöltődni vágyókat. A kis szentély Őrfi József tervei alapján épült önkéntes összefogással, adományokból. A kápolnát 2009. május 2-án szentelte fel dr. Rátkai László esperes, Rátkai Imre és Inzsöl Richárd plébános.

A váti Szent István-kápolna

A Mária zarándokút mentén, a Szentkút nevű forrás mellett található a Szent István nevét viselő kis kápolna a 86-os út mellett, Vát és Szeleste települések között. A XVIII.század elején kialakult, a csodatévőnek tartott vízre alapozott búcsújáróhelyen 1720 előtt egy kis faépület állt. 1721-ben avatták fel a Nádasdy Tamás által építtetett kőtemplomot.

A XVIII. század elején kialakult, a csodatévőnek tartott vízre alapozott búcsújáróhelyen 1720 előtt egy kis faépület állt. 1721-ben avatták fel a Nádasdy Tamás által építtetett kőtemplomot. A földesúr 1733-ban 20000 Ft-os alapítványt hozott létre egy helyben építendő szervita monostor építésére és fenntartására. A következő évben az alapító meghalt, az örökös csak hosszas pereskedés után fizette ki a szerzetesek részét. A monsotor épületét 1746-ban adták át, amelyet 1788-ig, a rend megszüntetéséig használták a szerviták. 1800 körül lebontották a használaton kívüli épületet, így csak a templom maradt a forrás mellett. A XIX. században majorságot alakítottak ki a Szentkút szomszédságában, a II. világháború idején katonai lőtér létesült a környékén, melyet 1944. november 22-én ért bombatámadás. A háború után lőtérként használt környék nehezen megközelíthető lett, így a korábban 1500-2000 látogató fokozatosan elmaradt, a templom egyre romosabbá vált, míg 1965-ben le kellett bontani a tornyot, melyet követett a hajó lebontása is. 1967-ben avatták fel a korábbi szentély falainak felhasználásával készült kápolnát. Ettől kezdve ismételten elindult a környékbeli hívek zarándoklata.

A csoda

A Vát-Szentkúti kegyhely a 17. század második felében vált ismertté. A források szerint a környék Nádasdy Tamás kedvenc vadászterületei közé tartozott. Egy napon, amikor a főúr éppen a tisztáson reggelizett, egy koldust pillantott meg, aki vak lován érkezett. A ló belegázolt a forrás vizébe, mely a szemébe fröccsent. A víztől a ló visszanyerte a látását. A csoda hatására Nádasdy elhatározta, hogy ezen a helyen kápolnát építtet. Az első kápolna még fából készült, majd nem sokkal később téglából építették fel. A kápolnát 1721. augusztus 20-án Mária Mennybemenetele tiszteletére Nádasdy László csanádi püspök, a főúr testvére szentelte fel. Nem sokkal ezután Nádasdy álmot látott, melyben a kápolna helyén kolostor állt, a forrás felett pedig Jézus jelent meg öt sebéből vért folyatva a vízbe. Az álom hatására Nádasdy megegyezett a szervitákkal, akik 1733-ban két szerzetest küldtek Vátra. A rendház 1750 körül épült fel.