Beethoven-esttel indult a szimfonikusok évada - Kovács János vezényelte a Savaria Szimfonikus Zenekart
Képgaléria megtekintése2020.09.26. - 08:00 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'
Szeptember 23-24-én egyazon műsorral nyitotta meg két bérletsorozatát a Savaria Szimfonikus Zenekar. A nyitóelőadás a 250 éve született német mester, Beethoven géniusza előtt tisztelgett. Ahogy tavaly, úgy idén is Kovács János vezényelte a nyitóhangversenyen a szimfonikusokat.
2020-ban emlékezik meg a zenei világ Ludwig van Beethoven (1770-1827) születésének 250. évfordulójáról. Nem meglepő tehát, hogy a bérletsorozat nyitóelőadása is a német mester géniusza előtt tisztelgett. A hangverseny első részében a III. Leonóra nyitány op. 72b és a II. szimfónia D-dúr op. 36 hangzott el Kovács János hol játékos, hol lírai, hol pedig vérpezsdítő vezénylete mellett.
A szünetet követően Kiss Barna igazgató adta át az Év Zenekari Művésze díjat, melyet idén Bozsodi Lóránt és Pálkövi Dániel vehetett át. "Az év művésze" kitüntetés a Művelődési Minisztérium által alapított, a szimfonikus zenekari és énekkari művészek részére adományozható díj, melynek odaítéléséről az évad végén a zenekari művészek titkos szavazással döntenek.
A hangverseny második részének első zeneművében, a Két románcban (F-dúr és G-dúr) a zenekar koncertmestere, Bozsodi Lóránt játszott szólót. A Beethoven-estet a VIII. szimfónia F-dúr op. 93 zárta, amit a haydn-mozarti szimfonikus tradíció iránti tiszteletadás jegyében komponált a német mester.
A zenekar következő hangversenye a Szimfónia bérlet 2. előadása, ami a Zeneszerzők visszapillantásai címet viseli. Az október 2-i koncerten a szimfonikusokat Thomas Kornél vezényli.
A 19-20. század fordulóján Franciaországban fölerősödött az érdeklődés a 17. századi francia muzsika, elsősorban Couperin és Rameau művészete iránt. Ennek szellemében fogant Maurice Ravel (1875-1937) zongorára írott szvitje, az 1917-ben készült Couperin sírja, melyben a zeneszerző a francia barokkból ismerős megoldásokat a 20. század eleji harmonizálással és a romantika korának zongoratechnikájával ötvözi. A hat tétel közül négyet, a Prélude-öt, a Forlane-t, a Rigaudont és a Menuet-t a szerző 1919-ben hangszerelte át zenekarra. Ravelhez hasonlóan Ottorino Respighi (1879-1936) is a múltból merítette inspirációját, amikor 1928-ban komponált Madarak című, öttételes szvitjében 17-18. századi billentyűs műveket hangszerelt meg zenekari tételekké. Zsenialitása többek között abban nyilvánul meg, ahogyan felismeri az eredeti billentyűs hangszín reprodukálásának lehetetlenségét. A bevezető Preludio után a galamb, a tyúk, a csalogány és a kakukk jelenik meg a képzeletbeli színpadon.Szergej Prokofjev (1891-1953) első szimfóniájának a „Klasszikus" melléknevet adta. Bár a darab 1917-ben elkészült, a bemutatóra a forradalmi események miatt csak 1918 áprilisában került sor. A négytételes szimfónia sok tekintetben Haydn és Mozart zenéjének hangzásait idézi fel. Jellemző rá a nyitó- és zárótétel szabályos szonátaformája, a hármashangzatokból építkező dallamok, valamint a klasszika eszköztárába tartozó Alberti basszus felidézése. A szimfónia különlegessége, hogy a harmadik tétel helyén nem a klasszikus stílusban megszokott menüett, hanem egy másik 18. századi tánc, a gavotte szólal meg.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1913 szavazat
Új hozzászólás