Zeneszerzők visszapillantásai - A Szimfónia bérlet 2. előadása a Bartók Teremben

Képgaléria megtekintése2020.10.03. - 02:00 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Zeneszerzők visszapillantásai - A Szimfónia bérlet 2. előadása a Bartók Teremben

A Szimfónia bérlet 2. hangversenyének zeneszerzői zseniálisan ötvözték a régi korok hangulatát a sodró jelen friss modernségével. A Savaria Szimfonikus Zenekart vezénylő Thomas Kornél ajánlása szerint "a megszokottnál könnyedebb, vidámabb és talán intimebb hangszínekkel varázsolta el" a pénteki koncert a Bartók Terem közönségét.

HIRDETÉS

A 19-20. század fordulóján Franciaországban fölerősödött az érdeklődés a 17. századi francia muzsika, elsősorban Couperin és Rameau művészete iránt. Ennek szellemében fogant Maurice Ravel (1875-1937) zongorára írott szvitje, az 1917-ben készült Couperin sírja, melyben a zeneszerző a francia barokkból ismerős megoldásokat a 20. század eleji harmonizálással és a romantika korának zongoratechnikájával ötvözte. A hat tétel közül négyet, a Prélude-öt, a Forlane-t, a Rigaudont és a Menuet-t a szerző 1919-ben hangszerelte át zenekarra.

Ravelhez hasonlóan Ottorino Respighi (1879-1936) is a múltból merítette inspirációját, amikor 1928-ban komponált Madarak című, öttételes szvitjében 17-18. századi billentyűs műveket hangszerelt meg zenekari tételekké. Zsenialitása többek között abban nyilvánult meg, ahogyan felismerte az eredeti billentyűs hangszín reprodukálásának lehetetlenségét. A bevezető Preludio után a galamb, a tyúk, a csalogány és a kakukk is megjelent a képzeletbeli színpadon.

Szergej Prokofjev (1891-1953) első szimfóniájának a „Klasszikus" melléknevet adta. Bár a darab 1917-ben elkészült, a bemutatóra a forradalmi események miatt csak 1918 áprilisában került sor. A négytételes szimfónia sok tekintetben Haydn és Mozart zenéjének hangzásait idézi fel. Jellemző rá a nyitó- és zárótétel szabályos szonátaformája, a hármashangzatokból építkező dallamok, valamint a klasszika eszköztárába tartozó Alberti-basszus felidézése. A szimfónia különlegessége, hogy a harmadik tétel helyén nem a klasszikus stílusban megszokott menüett, hanem egy másik 18. századi tánc, a gavotte szólalt meg.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás