Az én Szombathelyem - A hét képe - 2010/8
2010.02.21. - 07:45 | vorinori - Fotó: Kovács Gergely
Új sorozatot indítottunk, melyben Szombathely egy-egy látképét, objektumát, érdekes aspektusát tesszük közzé, heti bontásban. A képhez gondolatébresztő, vagy általa indukált verset illetve prózát társítunk, s egyben kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére is!
HIRDETÉS
 |
| Fotó: Kovács Gergely |
vorinori:Esti csendben
Mennyi küzdelem, mennyi harc,
Mennyi ismerős sikoly-arc,
Mennyi lázadás, mennyi csel,
Mennyi szájból szólt: menni kell,
Mennyi pusztaság, mennyi ház,
Menni örömkönny, mennyi láz,
Mennyi nappal és mennyi éjjel,
És mennyi, mire nem emlékszel.
Mennyi gondolat van fejedben,
Szelíd nap volt és kegyetlen,
Fáradtan heversz most ágyadon,
Múlik a jó, és a fájdalom,
Összefolyik minden emlék,
Az éberség már másnál vendég,
Izzó fény is alszik lassan,
Lent a földön, s fent a napban.
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások
"Tudtam én, hogy vakarnom kell,
a nyereg felett két centivel,
belémnyilallt, összerándult
és éreztem, hogy nagyon-nagyon
viszket!"
Csak esetedben nem egy tripperes farokról van szó, hanem az egészségtelen grafománia által indukált, ujjbegyben végződő viszkető érzésről. Elolvastad, belédnyilallt, összerándultál és már viszketett is! :DD
Te meg leírtad! :D
A rovat alcíme: a hét képe!! Tehát nem a hét verse.
Mivel egyazon személytől jön kép és vers, így a képek legalább annyira beazonosíthatóak és jellegzetesek, mint a versek - stílus szempontjából.
Lehetne persze markológépes rendőrkocsilapításról írni, vagy valamilyen szaftos ***dobálásról, azt biztos jobban kajálnák (sic!) a népek. Verset írni manapság nem permanens széllel szembeni hugyozás, hanem egyenesen provokáció a hulladék netes tartalmak ellen. :DDD
Ha ez neked nyavalygás, nézegesd a képet, ha meg a kép unalmas, olvasd a verset. Ha meg mindkettő, látogasd a napi***t. :DDD Gyakorlatilag csak intelligencia kérdése, hogy mit olvasol el, mit fogadsz be és mit tartasz értékesnek. Bár ha már annyit elértünk, hogy elolvastad/elolvassák a VERSET, és még kritikával is illetik, az manapság már fél siker. Ugyanis amatőr költő írja, nyilván a saját érzéseit veti virtuális papírra, és minden képhez új verset, tehát nem hozott anyag, ami kikerül.
Ahogy a kommentedről is süt: a tudatlanság magabiztossá tesz. Vagy ahogy a versíróval közös ismerősünk fogalmazta meg: hozzáértéstől nem zavartatva nyilatkozol. Ez pedig nem kínrím, hanem kínos. Neked.
To cowboy: Nem figyelsz. Egyazon személytől jön a kép IS és a vers IS, tehát a két különböző név valós. :) Nem figyelsz (második felvonás): Mondd el nekem kérlek, hogy ennek a versnek (ami egyébként pont ehhez a képhez készült, és semelyik másikhoz), melyik részében találtál női nyavalygást? Merthogy pont arról szól, hogy egy fárasztó, ingerekben gazdag nap után lefekszel, és már nem is érdekel semmi, csak békésen elalszol. Ez ennyi, nyafogásnak itt nyoma sincs. De ha szerinted mégis az, akkor te még nem hallottál nőt nyafogni, apukám! :))
Nem figyelsz (három): A bevezetőben tényleg az szerepel, hogy kérjük az olvasók véleményét, és ez nem azt jelenti, hogy csak pozitív dolgokat lehet írni, sőt. Szó sincs arról, hogy ha valaki negatív kritikát ír, rögtön hülye. Ha egyből hülyének néznélek, valószínű, nem is válaszolnék. :P Negatív és negatív vélemény közt is lehet hatalmas különbség, a lényeg itt azonban a komment stílusa volt.
Félre ne érts, én nem szeretnék a te eszközöddel élve sarat dobálni, és örülök, hogy olvasol, a kommenteknek meg pláne, persze csak abban az esetben, ha rendelkezel kellő intelligenciával ahhoz, hogy ezt kulturált formában, neadjisten építő jelleggel (!!!) kövesd el!
Én spontán otrombának tartom a reakcióját, mert minden érvelést mellőzve döngöl. Tettek már ebben a rovatban építő jellegű kritikát versre, amit megköszönve fogadtunk el, mert abból nem sütött az obligát rosszindulat. Nem követelt, nem vagdalkozott, és nem utasított.
Cow simán nem csinált hülyét az oldal szerkesztőiből - nyilván az eredeti szándéka feltételezzük, ez lett volna - max. magából, de az olvasó tökéletesen el tudja választani az ocsút a búzától, és érzékeli, melyik komment provokatív jellegű és melyik tartalmaz őszinte és építő véleményt. Így második kommentjét már válaszra sem méltattam, észérvekkel nem lehet meggyőzni egy embert, aki maga sem érveket használ a bírálatkor, hanem indulatot!
A túlzott nyitottság, az, hogy nem korlátozzuk az olvasói reakciókat - pl. regisztrációval...- meg önkéntelenül is kitermel ilyen hozzászólásokat. Alapból bízunk az olvasói intelligenciában, és ez így is marad, még akkor is, ha esetedben is a gép mögé bújva osztod a lap főszerkesztőjét a nemadommeg@nemadommeg.hu e-mail cím birtokosaként...
De komolyra perdítve a szót: tisztában vagyok vele én is, hogy ember olyat még nem alkotott ezen a földön, ami kivétel nélkül mindenkinek tetszett volna. Valakinek tetszenek a verseim, valakinek pedig nem, és ez pont így van jól. A problémám nem az volt, hogy cowboy az utóbbi kategóriát erősíti (sőt, le is írtam, hogy örülök annak, ha olvas és kommentel), hanem az, hogy a hozzászólása túl fellengzősre sikerült.
Ennyi a véleményem, ez innentől már parttalan vita.