A magyar tudományos élet legfontosabb szereplőit vonultatja föl második éve a CEU, hogy közérthetően mutassák be a nagyközönség előtt a legizgalmasabb tudományos aktualitásokat és azok közvetlen hatását mindennapi életünkre. A mostani beszélgetés az epigenetika témakörét járja körül. Fizikai és mentális egészségünk kapcsán a genetikai hajlamok mellett egyre több figyelem irányul az epigenetikai jelentőségükben egyenrangú mentális- pszichikai, művészi és szociológiai hatásokra is.

„Az epigenetikai tényezők közé tartoznak az anyai hatások a magzati élet során, a táplálkozás, a mozgás, a fertőzések, a mérgek és a hőmérsékleti hatások.  Ezek mintegy „szoftverként" működtetik az örökölt „hardvert", a szüleinktől örökölt genetikai adottságok együttesét. A genetikai hajlam és az epigenetikai (környezeti) faktorok együtt határozzák meg a biológiai működést egészségben és betegségben egyaránt"- mondja Falus András immunológus, Széchenyi-díjas tudós, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézetének előző igazgatója.

Vajon hogyan befolyásolja a várandósság alatt megélt stressz, szorongás, erőszak az utódok életminőségét? Mekkora a szerepe a genetikának és mekkora a környezeti tényezőknek? "Ahogyan azt korábban több kísérletben is kimutatták, a gondoskodó illetve szorongó patkányok utódai is hasonló viselkedést mutatnak utódaik gondozása során. Méhen belüli stressz esetén az utód stressztűrő képessége romlik, ahogyan az 5 éves korig megélt több traumás stresszélmény negatív hatása is kimutatható" - mondja Almási Kitti szakpszichológus, az est másik beszélgetőpartnere.

Wolf Péter, zeneszerző pedig többek között annak ered nyomba, hogyan hat ránk a zene, milyen asszociációkat keltenek az egyes darabok, milyen kommunikációs eszközként tekinthetünk rá.

A tudomány és a közélet három nagyon különböző területről érkező szereplője október 22-én 18 órakor beszélget minderről.

Az esemény végén a nézők is feltehetik kérdéseiket.

Az online közvetítés linkje